Mindegy, kutya játssza-e Horatiót

/ 2014.07.02., szerda 16:47 /

Kortársunk még Shakespeare? – feszegeti az idei gyulai fesztivál konferenciája. Kicsit másként, de ennek megválaszolására kértük Darvay Nagy Adrienne színháztörténészt is, aki szerint ha koherens, hiteles előadás születik, bármeddig elmehet egy rendező.

– Shakespeare a legtöbbet játszott szerző a világon. Sokan próbálták már megfejteni, hogy miért lehet folyton színpadon tartani.

– Hevesi Sándor az 1917-es Az igazi Shakespeare című esszéjében ezt azzal magyarázza, hogy Shakespeare az egyetlen szerző a világ irodalmában, aki egyszerre volt ízig-vérig színházi ember és költő, ráadásul mindkét hivatását azonos szinten művelte. Egyszerre írt a tömegeknek és a vájt fülűeknek, egyidejűleg mély és közönséges. Ugyanakkor nála találjuk a legjobb szerepeket és a leghatásosabb jeleneteket.

– Könnyű vagy nehéz őt játszani?

– Is-is. Jó színházi előadás csak úgy születhet, ha egyrészt a máról szól, másrészt igazi játék, ami nem hagyja figyelmen kívül a nézőket. Nem feltétlenül szükséges az interaktivitás; nem kell piszkálni a közönséget, nem kell a fejükre ülni, erőltetett fogások nélkül is el lehet érni, hogy a hatása alá kerüljenek. Shakespeare népszerűségének valószínűleg az a titka, hogy ő mindig az emberről szól, az embernek. Nála az ember a keret, semmi más nem számít – írja Hevesi. Nem véletlen, hogy a Globe Színházban a középkori színpad epikus hagyományait folytatták, és annak minimális berendezését választották mintaként, hiszen a szövegben minden lényeges benne van: a hangulat, az idő, a környezet, még a fényviszonyok is. Elég, ha minden jelzésszinten jelenik meg a színen, mert a közönség úgyis veszi a jelrendszert. Nem kell kitenni a kardot, hogy tudjuk, fegyverről van szó. Shakespeare-nél mindig a jellemek a legfontosabbak. És az alapvető jellemek és jellemtelenségek mindenkor, mindenhol egyformák.

– A világot járva mit lát: vannak trendek, amiknek meg kell felelni?

– Az egyetlen szempont, hogy a rendező mit lát a szövegben, hogyan viszonyul hozzá – és ez vonatkozik a színészekre, sőt a nézőkre is. Nincs két egyforma előadás, de a hatás a közönségtől is függ, és hogy milyen állapotban van a színész, a társulat. Viszont vannak emlékek korábbi, nagy alakításokról és fordításokról is. Felkapjuk a fejünket, ha nem azt halljuk, amit megszoktunk. Pedig az új fordítások is kitűnőek, ám ettől még nem biztos, hogy a színpadon is működnek. A Hamletet legalább 25 nyelven hallottam, és minden előadást értettem, ugyanakkor előfordult, hogy éppen olyan előadást nem értettem, amelyiknek a nyelvét beszélem. Mert a színházi nyelv a lényeges.

– Az alkotóktól függ tehát a siker, de meddig mehet el egy rendező?

– Fontos, hogy legyen mondanivaló, ami miatt előveszik az adott darabot. Alapvető követelmény, hogy legyen szereposztás megfelelő színészekkel, és a közönség is nyitottan álljon a műhöz. Nem a kritikusok, hanem a nézők. A normális nézőnek ugyanis nincsenek előítéletei, nem végez előtanulmányokat, nem gondolkodik azon, mit is szeretne látni a színpadon. Pusztán élvezni szeretné az előadást, azt szeretné, hogy hasson rá. És akkor mindegy, hogy kutya játssza-e Horatiót, vagy 8-10 évesen szereti-e meg egymást Rómeó és Júlia. Ha koherens, hiteles előadás születik, bármeddig el lehet menni.

– Meg lehet jósolni, hogy a Shakespeare-kultusz milyen irányba tart?

– Inkább korszakolni lehet. Többször volt már például Hamlet-éra. Nyilván a történelmi helyzettől függ, hogy éppen mi fontos belőle: az őrület, a politikai vagy a szerelmi szál, a lenni vagy nem lenni kérdése. A színház nem választható el az aktuális viszonyoktól, csak az rossz, ha durván aktualizálni akarnak a színpadon. Ha szájbarágósan viszik színre a darabot valami ellen vagy valaki mellett, tehát, ha kampányelőadás születik – mindegy, melyik irányba. Most Vihar-korszak tombol Európában, bár érezhető a Macbeth elszaporodása is. Korábban volt Lear- és III. Richárd-időszak, Ahogy tetszik- és Vízkereszt-hullám is. Ezek a darabok tükröt tartanak, bennük van a kor, a közösség, a kulturális és gazdasági helyzet.

– Olyasvalakit ünnepelünk, akiről fogalmunk sincs, kicsoda valójában.

– Volt már nő, őrgróf, nemrég azt olvastam, hogy uzsorás, sőt gabonatermesztő, de ezeknek semmi közük a műveihez. A sírján, Stratfordban az áll, hogy aki megpiszkálja a csontjait, azt sújtsa átok. Valószínűleg az emberiségnek jobb, ha nem tud róla több biztosat, mert így mindig van min morfondírozni. Közben ránk hagyta darabjait, amelyek alapján mégis pontosan ismerhetjük őt: egy ember volt, aki a színháznak élt és a színészeknek írt.

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.