MINISZTERI ELŐÉLET

/ 2007.02.01., csütörtök 10:27 /

A héten újabb erőteljes kritikát kapott az egészségügyi reform. A minisztérium érdemi egyeztetések nélkül igyekszik áterőltetni az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú átalakítást. Kapcsolatban áll-e mindez Molnár Lajos előéletével, rossz szakmai hírével az orvosok között, vagy üzleti kapcsolatrendszerével? Lapunk ezúttal azt vette górcső alá, miért kellett távoznia a Szent István Kórház éléről.



Molnár Lajost 1999-ben nevezték ki a budapesti Szent István Kórház élére, nem sokkal azután, hogy menesztették a Belügyminisztérium Központi Kórházának főigazgatói székéből. Ahogy a BM kórházba politikai okból juthatott (patrónusa Kuncze Gábor akkori belügyminiszter volt), új munkahelyét is kapcsolatainak, a szabad demokrata városvezetésnek köszönhette. Négy évvel később viszont párttársai is megszavazták fegyelmijét, és távoznia kellett a Szent István Kórház éléről.

Az első viharfelhő 2003 őszén jelent meg Molnár feje fölött, amikor a fővárosi főjegyző - bejelentésre - vizsgálatot rendelt el a kórházban. A bejelentés szerint az orvosi képi diagnosztikát szolgáló MR-készülék telepítése során szabálytalanul akarnak kifizetni egy 12 millió forintos számlát. A revizorok kivonultak, a gyanú igazolódott.

Mivel a Szent István Kórházzal szemben van a főváros legnagyobb gyermekkórháza, a Heim Pálról elnevezett intézmény, logikusnak tűnt, hogy az új MR-t odaátról is használhassák. A gyerekeket azonban a vizsgálat alatt elaltatják, ehhez külön váróteremre is szükség volna. Már több mint egy éve üzembe helyezték az MR-t, amikor a Szent István Kórház szerződést kötött egy kft.-vel a gyermekváró, egy előkészítő helyiség és az orvosi gázhálózat kialakítására. A megállapodás a revizorok szerint törvénysértő volt, mert nem írtak ki rá közbeszerzési eljárást.

A bruttó 12 millió forintos számlával nem ez volt a legnagyobb baj. A számla olyan munka elvégzéséről szólt, amit már egy évvel korábban befejeztek és ki is fizettek. Molnár Lajos is elismerte, hogy a váróban építési munkákat abban az évben nem végeztek; 2003 nyarán mindössze az orvosi gázellátáshoz szükséges hálózatot építették ki, ennek ellenére a számla 8,6 millió forintot tartalmazott a gyermekváró építésének költségére.

A revizorok leállították a kifizetést, Molnár ellen fegyelmi indult; a főigazgató zárt ülést kért, ezért a részleteket a nyilvánosság nem ismerhette meg. A fegyelmi bizottság tagjai a zárt ülésen elhangzottakról nem beszélhettek, Molnár Lajos viszont szabadon nyilatkozott, bagatellizálva és adminisztratív hibaként jellemezve a történteket. A birtokunkban lévő jegyzőkönyv ezzel szemben arról tanúskodik, hogy a Szent István Kórházban elképesztő állapotok alakultak ki; a dolgozók a vécében dugdosták el a dokumentumok másolatait, Molnár gazdasági igazgatója pedig a páncélszekrényében rejtett el iratokat, attól félve, hogy eltűnhetnek. A számla kifizetését végül az ellenőrzés megakadályozta.

Noha Molnár Lajos István Kórházból való eltávolítását politikai ügynek állította be, e vélekedést árnyalja, hogy a fegyelmi bizottságban az SZDSZ nagyágyúi is ott ültek. A testületet Ikvai-Szabó Imre, a párt mostani főpolgármesterhelyettes-jelöltje vezette, a tagok között pedig feltűnt Bőhm András fővárosi frakcióvezető is. A bizottság egyhangúlag szavazta meg, hogy Molnár fegyelmi vétséget követett el, és csak abban oszlottak meg a vélemények, milyen büntetést szabjanak ki; végül megrovásban részesítették.

Két hónappal később a főváros egészségügyi bizottsága nem fogadta el a kórház 2003-as beszámolóját. Az eset után azonban hiába várták, hogy a főigazgató önként távozzon, júniusban ezért újabb zárt ülés következett, amelyen Kupper Andrásnak, a Fidesz egészségpolitikusának javaslatára a bizottság visszavonta Molnár Lajos vezetői jogosítványait. A szavazás itt már nem volt egyöntetű, csakhogy a voksok megoszlása nem politikai alkut sejtet. Az SZDSZ négy bizottsági képviselője közül hárman voltak jelen, Molnár Lajos vezetői megbízatásának visszavonása ellen azonban csak két ellenszavazat érkezett. Az egyik a MIÉP-es Zsinka Lászlóé lehetett, aki előzetesen közölte, hogy nem szavazza meg Molnár menesztését - vagyis a MIÉP a liberálisokkal, az MSZP a Fidesszel tartott. A fordulatot Demszky Gábor hozta, megvétózva a bizottság döntését. Válaszul a közgyűlés elé vitték Molnár ügyét, ahol megismétlődött a korábbi szavazás eredménye. A főigazgatónak mennie kellett.

Mindez akkor is érdekes volna, ha nem tudnánk, milyen cégnek akart a kórház kétszer fizetni a gyermekváróért. A Construm Kft. ügyvezetőjéről, Agárdi Lászlóról azonban tudható, hogy a miniszter vadásztársa. Molnárral 2000-ben a szomszédos gyermekkardiológiai intézet átadásán ismerkedett meg. "Mivel ígéretet tett, hogy szülészetünk poros parkolóját ingyen leaszfaltozza, meghívtam egy őzbakra. Mindketten megtartottuk az ígéretünket, ebből állt a kapcsolat" - mondta korábban lapunknak Molnár Lajos. A Construm nagyvonalúságáról egész más kép bontakozik ki a Gazdasági Versenyhivatal 2004-es évi beszámolója nyomán. Eszerint a cég összejátszott egy másik kft.-vel annak érdekében, hogy a Terézvárosban elnyerjen egy szerződést. Közös bankszámlát nyitottak, és okiratba foglalták, hogy ha a Construm nyer, a vesztest is bevonja a munkába. Ez nem történt meg, az ügyletre fény derült, és a versenytanács 16,5 millió forint bírsággal sújtotta a Construmot.

Molnár Lajos eltávolítása után munkaügyi pert indított. Lapzártánkig hiába kértük a tárca sajtóosztályán, hogy megismerhessük a per kimenetelét. Akármi lett is azonban az eredmény, Molnár nem vezethette tovább a kórházat. Néhány hónap múlva párttámogatással a MÁV-kórház élén találjuk, onnan pedig az SZDSZ jelöltjeként a miniszteri székbe ült át.



Híres nagy vadászok

B. A.
reflektor@hetivalasz.hu

Bár Molnár Lajos ingatlanjai, birtokai a fővárosban, Szentendrén és Salgótarján térségében helyezkednek el, második otthonaként Tolna megyét emlegetik. Vadászszenvedélye révén Bátaapátihoz kötődik, de 2002 és 2006 között az állami tulajdonú Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. igazgatósági elnöki teendői is a megyébe szólították az akkoriban az SZDSZ háttérembereként mutatkozó orvos-kórházigazgatót. Molnárt a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. delegálta a Tamási székhelyű cég főhelyére, a vadgazdaság vezető testülete rajta kívül kizárólag helyi érdekeltségű, illetve a földművelésügyi tárcát képviselő igazgatósági tagokból állt. (A társaság felügyelőbizottságában 1993 és 2003 között megfordult Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is.)

A mai egészségügyi miniszter négy éve Gunex-Group néven kft.-t is alapított, amely eredetileg vadászfegyver- és légpuskagyártásra, illetve -kereskedelemre szakosodott. A végelszámolás alatt álló vállalkozás legnagyobb tulajdonosa Molnár, de társai sem akárkik. A cég második legbefolyásosabb tagja, Szalai Péter a rendszerváltozás utáni Kalasnyikov-üggyel összefüggésbe hozott Technika Külkereskedelmi Vállalat vezérigazgató-helyettese volt, ma pedig MSZP-közeli hadiipari lobbistaként tartják számon. (Szalai nem más, mint a Kovács László EU-biztos hölgyismerőseként bulvárkarriert befutó Endrényi Éva egyik gyermekének édesapja.) A Gunex-Groupban rajta kívül az a Hevesi Tóth Ferenc is tulajdonos, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat első embereként ellenjegyezte a Horn-ciklus Nádor-ügyeként elhíresült - titkosszolgálati eszközök beszerzésére irányuló - tranzakciót.

A Gunex-Group Kft. mára kimúlt, amit Molnár Lajos úgy magyarázott a Magyar Nemzetnek: cégük segítségével szerették volna megmenteni az ipartörténet gyöngyszemeként ismert Fegyver- és Gépgyárat (FÉG), de mivel ez nem sikerült, megszüntetik a vállalkozást. A cégbírósági feljegyzésekből ennél több is kiderül. Például, hogy Molnár a bőrfoteljét és a dohányzóasztalát is a társaságba apportálta, míg Szalai egy tárgyalóasztalt és nyolc széket bocsátott a "fegyvergyár" rendelkezésére. Az APEH észak-budapesti igazgatósága aztán 2005. december 29-én felkérte a cégbíróságot, hogy a Gunex-Group esetében folytasson törvényességi felügyeleti eljárást, miután a kft. a bejelentett székhelyén nem működik, ráadásul 2004 óta nem tett eleget adóbevallási kötelezettségének. A cégbíróság tavaly kötelezte a vállalkozást, hogy állítsa helyre a törvényes működését - ám a Molnár-Szalai-Hevesi Tóth trió a jogutód nélküli megszűnés kimondásával válaszolt a felszólításra.



Reformkételyek

A kormány a múlt héten bejelentette: két hónapon belül döntenek, hogy bevezetik-e a több-biztosítós modellt. Miután az Államreform-bizottság már az átállás menetrendjét is nyilvánosságra hozta, komoly kételyek nem merülhetnek fel a határozat tartalma felől. A munkaanyag szerint az új biztosítók júliusban megkezdenék működésüket. Minden járulékfizető csak az üzleti társaságok közül választhatna, állami nem maradna versenyben. Aki egyik társasághoz sem jelentkezik át, azt kisorsolják a magánbiztosítók között - tartalmazza a javaslat.

A témában a kormány konferenciát rendezett a múlt héten, a felszólalók többsége inkább fenntartásait hangoztatta. A sort Kornai János közgazdászprofesszor nyitotta, aki csupa kérdőjelet sorolt, így például: ki fedezi azok járulékát, akik maguktól nem fizetik be? Mi történik, ha a járulék mértéke nem fedezi az egészségügyi kiadásokat? Ki állja az idősek egészségügyi költségeit? Orosz Éva, az SZDSZ 1994-es egészségügyi programjának megalkotója szerint "sem elméleti megfontolások, sem nemzetközi tapasztalatok alapján nem bizonyítható, hogy a magyar egészségügy fő problémáira az üzleti biztosítók versenye nyújtaná az adekvát (költséghatékony) terápiát". A szakértő szerint a kormány eddigi intézkedései nem állnak összhangban a versengő biztosítókról szóló tervezettel. Előadásában számos, a kormányzati anyagokban tényként kezelt tévhitre igyekezett rámutatni. Így például ha egy kórházzal több biztosító is szerződik, akkor azok ellenérdekeltekké válnak a befektetésekben. Miközben a kormány megtakarításokat vár, a több-biztosítós rendszerek kevéssé képesek a kiadások korlátozására. Dózsa Csaba, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár volt főigazgató-helyettese az egészségbiztosító tudatos bedarálását emlegette, Frajna Imre, az Orbán-kormány politikai államtitkára - aki a polgári kormányban a több-biztosítós modell egyik támogatója volt - arról beszélt, miért ábrándult ki a versengő biztosítókból.

Az üzleti biztosítók nevében Juhos András az elvárásait sorolta. A belépésnek nemcsak az a feltétele, hogy árán finanszírozzák a beavatkozásokat, de az amortizációt is kérik elismerni. Emellett elfogadják, hogy a járulékokat az állam a betegségi kockázattól függetlenül határozza meg (tehát az idősebbek is csak annyit fizessenek, mint a fiatalok), ám ők az államtól a biztosítási díjat kockázatarányosan kérik (tehát az idősek után magasabb összeget várnak).

Tévedés azt gondolni, hogy Magyarországnak csak két választása van: a versengő nyereségérdekelt biztosítóké vagy az adóból finanszírozott egészségügyé. E kettő között számtalan átmenet van - hangsúlyozta Joseph Kutzin, az Egészségügyi Világszervezet regionális irodájának munkatársa.



Életrajz fehér foltokkal

Nem könnyű Molnár Lajosról pontos életrajzot találni. Múltjáról legrészletesebben miniszteri kinevezése előtt a HVG-nek mesélt. A Heti Válasz kipótolta az életrajz elhallgatott pontjait.

1. Ellehetetlenülő szakorvosi karrierje szekszárdi kitérőjével függ össze. 1989-ben a fül-orr-gégészeti szakmai kollégium ajánlásával lesz a Tolna megyei kórház fül-orrgégészeti osztályának vezetője. Két évvel később ugyanez a testület vizsgálatot indít ellene. Az ügy súlyát jelzi, hogy az igazságügyi orvosszakértői vizsgálatot a Semmelweis Orvostudományi Egyetem akkori rektora vezeti.

Molnár Lajos vezetői stílusát jellemzi, hogy osztályának 23 dolgozója közül 19 írásban jelzi a szekszárdi kórház igazgatójának: nem tud együtt dolgozni vele, a Magyar Orvosi Kamara etikai bizottsága pedig több ponton elmarasztalja. "Molnár Lajos főorvos autokratikus vezetési módszereket alkalmazott, tekintélyt azonban sem szakmai munkásságával, sem vezetői tevékenységével, sem emberi magatartásával nem tudott teremteni" - áll az etikai bizottság elnökének összefoglalójában, melyet múlt pénteken a Hír Televízió hozott nyilvánosságra. A fülészeti szakmai kollégiumi vizsgálat eredményét megismerve a kórház igazgatója a kollégium elnökével, Z. Szabó Lászlóval való egyeztetés után azt javasolja Molnár Lajosnak: vagy önként távozik az osztály éléről, vagy jogi úton távolíttatja el. Molnár a munkaügyi pert megnyeri, de orvosi karrierje véget ér.

2. A budapesti Kapás utcai rendelőintézetben is vizsgálatot indítanak ellene, mert olyan magáncégekkel kötött szerződéseket, amelyeknek ő volt az ügyvezető igazgatója. (Molnár Lajos 1996-tól párhuzamosan vezette az önkormányzati rendelőintézetet és a Medirec Kft.-t.) Az ügyben feljelentést tesznek, ám a rendőrség nem indít nyomozást.

3. Az Orbán-kormány idején értékes szolgálatokat tesz az SZDSZ-nek. 2002 februárjában a liberálisok demonstrációján a párt aktivistái egészségügyi dolgozónak beöltözve tüntetnek - a jelmezeket Molnár Lajos biztosítja. Mások mellett lapunk - magukat SZDSZ-esnek kiadó - újságíróinak is, akiket a többi tüntetővel együtt a Parlament melletti házasságkötő teremben öltöztettek be az István-kórház műtősruháiba. (Heti Válasz, 2002. február 15.)

4. 1997-ben Kuncze Gábor belügyminiszter nevezi ki a Belügyminisztérium Központi Kórháza élére, és 1999-ben Pintér Sándor, az Orbán-kormány minisztere menti fel.

5. A fővárosi kórházigazgatókat az SZDSZ- MSZP túlsúlyú önkormányzat jelöli. Amint fenti írásunkból kiderül, Molnárt 2004-ben a Szent István Kórház éléről nem politikai okokból távolítják el.

6. A Magyar Orvosi Kamara etikai vizsgálatot indít ellene, de nem marasztalja el. Szekszárdon az etikai vizsgálat során azt közli: "A MOK - melynek tagja nem vagyok - bejegyzett társadalmi szervezet, melynek jogállása megegyezik pl. a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetségével." A Financial Times-os ügy idején azonban a kamara köztestület. Minisztersége egyik első intézkedésével elveszi jogköreit, és megszünteti a kamara etikai bizottságát.

7. Karrierjének újabb állomása ismét politikai kinevezés. A MÁV-kórház a szabad demokrata Kóka János vezette Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felügyelete alá tartozik.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.