"Nem a népszerűség a mérvadó"

/ 2014.04.23., szerda 15:22 /

Összefügg-e az életszentség kimondása a népszerűséggel? A csodák 99 százaléka miért gyógyulás? Hogyan élte meg, hogy romániai útján II. János Pál nem kereste fel a Székelyföldet? A két évtizede a Szentszéknél dolgozó Kovács Gergely erdélyi pap - a Kultúra Pápai Tanácsának irodavezetője, Márton Áron boldoggá avatásának posztulátora - válaszai a Heti Válasznak.

- A pápákat szentatyának vagy őszentségének szólítják. Ezek szerint nem minden egyházfő szent?

- A megszólítás nem a személynek szól, hanem a hivatalnak. A Szentírásban több helyen is találunk bizonyítékot arra, hogy az I. században minden keresztényt szentnek neveztek. Ennek ismeretében nem kell megbotránkoznunk a szentatya kifejezésen. Sokkal inkább arra biztatnék minden keresztényt, hogy tudatosítsa ezt a hivatását: szentként élni.

- A történelem 265 pápája közül alig százat avattak szentté. A szent az, akiről az egyház kétségek nélkül állítja, hogy bejutott a mennyországba. Vagyis ez több mint felükről nem mondható el biztosan?


- Ha valakiről az egyház kijelenti, hogy szent, ez nem zárja ki azt, hogy számosan mások éppúgy ne lennének szentek, csak mert ennek kivizsgálása és megállapítása nem történt meg. Meg vagyok győződve, hogy például Isten szolgája Márton Áron erdélyi püspök vagy a kommunista diktatúrának áldozatul esett Maczalik Győző titkos püspök, Sándor Imre vagy Boga Alajos ordináriusok is szentek, bár az egyház nem jelentette ki ezt egyikükről se. Egy boldoggá vagy szentté avatás csak akkor lehetséges, ha valaki kéri, hogy az egyház vizsgálja felül az életszentség hírét és foglaljon állást.

- Ön Márton Áron boldoggá avatásának posztulátora. Mikorra várható a püspök életszentségének kimondása?

- Számos tényezőtől függ. Ezek egyike, hogy Áron püspök nem vértanú, hanem hitvalló. Míg egy vértanú estében mindössze azt kell igazolni, hogy életét adta Krisztusért, egy hitvallónak az egész életét át kell vizsgálni. Áron püspök esetében ez óriási mennyiségű dokumentációt jelent, nem beszélve arról a terjedelmes anyagról, amely az állambiztonsági szervek levéltárában található, és csak nemrégtől kutatható. Az ügy nem áll, jelenleg is több szakértővel dolgozunk az iratcsomó teljessé tételén. Azt is fontos tudnunk, hogy míg vértanú esetében nincs szükség csodára a boldoggá avatáshoz, hitvalló esetében igen. Előbb pozitívan le kell zárulnia az életszentség kivizsgálására vonatkozó szakasznak, és csak utána következhetik a jelölt közbenjárására történt feltételezett csoda kivizsgálása. Tehát boldogemlékű Áron püspök eljárása már csak emiatt is lényegesen időigényesebb.

- A magyar katolikusok jószerivel feltétel nélkül tisztelik II. János Pált. Egy csalódás azonban sokakban máig él vele kapcsolatban: romániai látogatásán csak Bukarestben járt, és Erdélyt nem kereste fel. Ön hogyan élte meg ezt?

- Sajátos helyzetben, hiszen Erdély szülötteként akkor már szentszéki szolgálatban álltam. Bár konkrét feladatom nem volt a történésekben, mély, kétszeres fájdalmas nyomot hagyott bennem az eset. Két malomkő között őrlődtem, és ez most sincs másképp. Egyfelől az erdélyi magyarok és katolikusok szerintem is teljesen jogos elvárása feszítette szét szívemet, miközben többen még szinte engem is hibáztattak, amiért a látogatás Bukarestre korlátozódott. Másfelől szentszéki feletteseim és más egyháziak - mint kéznél lévő erdélyire - rám olvasták mindazt a szűklátókörűséget, a csak saját helyi érdek követését, amely szerintük az adott helyzetben az erdélyi katolikusokat jellemezte. Ezt még ma is nehéz tárgyilagosan feldolgozni.

- A kétezer év alatt az egyház hány szentet és boldogot avatott?

- Pontos választ nem tudok adni, valószínű, hogy a boldogok és szentek ügyeiben illetékes kongregációnak is fejtörést okozna a felelet. Nem létezik ugyanis pontos kimutatás a kezdetektől fogva, de az eljárás is változott a történelem folyamán. A Martyrologium Romanum, mely a boldogok és szentek listája, közel tízezret sorol fel. Ugyanakkor a Bibliotheca Sanctorum sokkötetes és folyamatosan bővülő felsorolásban húszezernél is többet találunk.

- A Szentszék mennyiben mérlegeli az illető népszerűségét?

- Az életszentség és a népszerűség nem feltétlen függ össze. Gondoljunk a számtalan édesapára, feleségre, testvérre, nagymamára, rokonra, zárda csendjében élő szerzetesre, akik nemhogy nem voltak népszerűek, hanem talán csak szűk körben ismerték őket, mégis szentként éltek. Ugyanakkor gondolhatunk olyan hősökre, személyiségekre, akik nagy népszerűségnek örvendenek, sőt példájuk követendő, mégsem szentek. Nem a népszerűség a mérvadó, hanem az, hogy Isten szeretete milyen fokban testesült meg az illető életében.

- Milyen csodákat ismert el eddig az egyház a gyógyulásokon kívül?

- A csoda olyan esemény, amelyet nem tartunk lehetségesnek tapasztalataink, ismereteink, a tudomány fényében. Egy csoda attól még csoda, ha senki nem látta vagy nem bizonyítható. Hány imánk nyer meghallgatást, s utólag nem tudjuk igazolni! A boldoggá, illetve szentté avatáshoz viszont olyan csodák szükségesek, amelyek bizonyíthatóak. Elméletileg bármilyen feltételezett csodát a kongregáció elé lehet tárni, de az esetek 99 százalékában gyógyulásokról van szó. Ennek oka a bizonyíthatóságban kereshető, hiszen az orvostudomány meg tudja állapítani, ha egy betegség esetén olyan gyógyulás következett be, amit a tudomány nem tud megmagyarázni. Más természetű csodák bizonyítása objektív akadályokba ütközik: hogyan igazolható például, hogy az erdőben engem üldöző medve a jelölt közbenjárására nem bántott, vagy a pénzemet követelő rabló fegyvere a jelölt közbenjárására nem sült el?

- Az orvosok kizárták a spontán gyógyulás lehetőségét a II. János Pálnak tulajdonított csoda esetében. Ez mit takar?

- A gyógyulásnak orvosilag megmagyarázhatatlannak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy önmagától, spontán sem következhetett be, de kezelés vagy terápia sem eredményezhette.

- Lehet természetes oka egy orvosilag megmagyarázhatatlan gyógyulásnak? Ismerjük a test és a psziché kapcsolatát - ha például valaki stresszes életet él, rákos lehet; ez fordítva nem lehetséges? Vagyis - akár a placebohatáshoz hasonlóan - hogy a lélek meggyógyítja a testet?


- Nem vagyok orvos, így nem adhatok szakmai választ. Az biztos, hogy minden esetet külön kell megvizsgálni, és az orvos szakértőknek is nemegyszer nehéz dolguk van egy-egy gyógyulás értelmezésében. Aquinói Szent Tamás szerint a csoda egyik lényeges eleme az, hogy a természet rendjét felülmúló beavatkozás hozza létre; a másik az, hogy a csodát Isten teszi, tehát nem egy boldog vagy szent. Ugyanakkor a csodának üzenete van: Isten szeretetének a jele. Vagyis nem azért történik, hogy csodálkozzunk vagy legyen általa valami kiválóságunk. Fontos továbbá a csoda és a hit összefüggése. Jézus is csak ott tett csodát, ahol hitet talált vagy legalább készséget a hitre - ahol hiányzott a jó szándék, ott ellenállt a kérésnek. Lesújtóan jegyzi föl a Szentírás, hogy például Názáretben nem tett csodát, maga is csodálkozva a hitetlenségen.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.