Óvakodj a hamisítóktól!

/ 2014.07.02., szerda 16:55 /

Az Európa Kiadó Shakespeare születésének 450. évfordulójára időzítette Arthur Phillips 2011-ben Amerikában az év regénye címet elnyerő könyvének magyar premierjét.

Az Arthur tragédiája – Tótfalusi István kiváló fordításában – nyilván így is, úgy is napvilágot látott volna, hiszen a főként budapesti élményekből építkező, a rendszerváltozás idején játszódó Prága (2003), aztán Az egyiptológus (2005) és az Angelica (2008) a kortárs amerikai irodalom egyik legvonzóbb írójává avatták a most 45 esztendős szerzőt. De mikor is hirdessen meg egy kiadó egy ismeretlen Shakespeare-drámát, ha nem abban az évben, amikor mindenki Shakespeare-ről beszél?

Hogy a dolog kicsit bonyolultabb legyen: a Henrikek, Richárdok sorába illeszkedő Arthur tragédiája a könyv alig harmadát teszi ki, a hozzá írt előszó – Arthur Phillips remek regénye – az igazán hangsúlyos. Itt meséli el az író Arthur tragédiájának, a családi örökség legbecsesebb darabjának a történetét. Az apa notórius hamisító, legyen szó festményről, okiratról, bármiről. Persze mindig lebukik, így több időt tölt börtönben, mint családja körében. Ha éppen otthon van, Shakespeare-t szaval imádott lányának. Arthurból, a fiából csodák csodájára író lesz, mégpedig a híres Random House kiadóvállalat szerzője. Az apa ráhagyja az általa őrzött ismeretlen Shakespeare-kéziratot. Adassa ki, álljon talpra a honoráriumból a család. De mi van, ha a kézirat hamisítvány, ha megint csak az apa csínytevéséről van szó? Arthur a Random House segítségével a szülői házba hívja a világ legnevesebb Shakespeare-kutatóit, akik hónapokon keresztül vizsgálják a darabot, s többségük arra hajlik, hogy bizony eredeti munkával van dolguk. Arthurt azonban a tudósi érvek sem győzik meg maradéktalanul, vissza akar lépni a megjelentetéstől, de a kiadó hajthatatlan, csupán annyit enged, hogy előszó szülessen a drámához. Az előszóból regény kerekedik: apa-fia dráma, rendhagyó szerelmi történet, krimi, pompás figurákkal, izgalmas, egyszerre mulatságos és szívszorító helyzetekkel. A történetmesélés közben a fiatal író az esztétika alapvető kérdését is felteszi: fokmérője-e a műveknek az eredetiség? Ad abszurdum: lehet-e tökéletes Shakespeare-darabot írni napjainkban? Halálos bűn-e a hamisítás?

Arthur Phillips posztmodern szerző, aki minden kérdést nyitva hagy. Az olvasóra bízza azt is, kinek a műve az Arthur tragédiája.

Arthur Phillips: Arthur tragédiája
EURÓPA, BUDAPEST, 2014, 3990 Ft

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.