PANAMAIR - 1. rész

/ 2005.02.24., csütörtök 00:11 /

A Heti Válasz honlapján már e hét elején közzétettük a Budapest Airport 4,7 milliárd forintos telekvásárlásához segédkező, pártközeli szereplők névsorát. Mostani összeállításunkban dokumentáljuk az ecseri cargobázisötlet születésének és megvalósításának lépéseit, az értékbecsléskor alkalmazott "cselvetéseket", az állami-kormányzati szervek egymással is feleselő nyilatkozatait s a történet privatizációs mellékszálait. Államkapitalizmus magyar módra - 2004-2005-ben.

"Ferihegy-Panama járat, Ecser átszállással" - 2004 őszén e rosszalló, ingatlanspekulációt sejtető fordulattal kommentálta lapunknak a Budapest Airport Rt. (BA) áruszállítási központjának, úgynevezett cargobázisának tervét a tulajdonos Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. egyik középvezetője. Pedig akkoriban még csak annyi volt bizonyos, hogy a Ferihegyi repteret üzemeltető BA az egyik legértékesebb, privatizáció előtt álló állami cég - amely 4,7 milliárd forintot, azaz tavalyi teljes hasznának közel felét szánja az új létesítményhez kiszemelt ecseri terület megszerzésére.

FOLYTASSA, CARION!

Aligha csoda persze, hogy a BA szerződéskötéseit különös figyelem övezi. A 2002-es váltás után ugyanis bizalmi elven kezdték feltölteni a társaság testületeit; 2003 májusáig Apró Piroska ült a részvénytársaság igazgatósági elnöki székében. A közelmúltig felügyelőbizottsági elnökként működött Bálint Tamás, Keller László valamikori kabinetfőnöke, a Kulcsár-ügy egyik gyanúsítottja. Hortobágyi Éva, Medgyessy Péter volt személyi titkárának édesanyja pedig a mai napig fb-tag az Airportnál. Aki tehát ilyen állami céggel szerződik, ráadásul majd ötmilliárd értékben, tudja: sorsa részben a nagypolitika kezében van.

A Carion-csoport vállalta a kockázatot. A Carion Holding Rt. tulajdonosai közül ketten, Ötvös Géza és Szani János még 2002-ben összeálltak a BA-előd Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóságnál 22 évet lehúzó Hegyi Gáborral, hogy "későbbi hasznosítás végett" földeket vásároljanak a ferihegyi kifutó és az Ecser község közötti területen, az épülő M0-gyűrű nyomvonala közelében. (Jelenleg 320 hektárnál tartanak.) Már 2003 áprilisában megalapították a Carion Airport Development (CAD) Rt.-t, tehát a cégnévválasztással is jelezték: részt vállalnának a reptér környékének fejlesztéséből. A "vak véletlen" úgy hozta, hogy a CAD-bejegyzéssel majdnem egy időben a BA megvalósíthatósági tanulmányt készíttetett egy leendő ecseri cargobázisról, melynek helyszínéül a Carion-tulajok egyik, 20 hektáros földdarabját nézték ki az illetékesek. (Korábban minden szakmabeli arról beszélt, hogy a repülőtér területén belül, esetleg Vecsés irányába bővülve kellene cargoközpontot építeni, ám a BA Rt. mindkét lehetőséget elvetette. Előbbit azért, mert "az e területre építendő cargobázishoz vezető légijármű-forgalom akadályozná az 1-es kifutópálya forgalmát", utóbbit pedig azért, mert tisztázatlanok a terület tulajdonviszonyai, és "a perek lezárultáig nem indítható meg a beruházás".)

Az ÁPV Rt. igazgatósága 2004. szeptember 9-én engedélyezte a BA-nak, hogy "legfeljebb 4,7 milliárdos keretösszeg felhasználásával" szerződést kössön az ecseri terület megszerzése érdekében - például az ingatlant tulajdonló társaság megvétele formájában. "Ingatlant tulajdonló társaság" azonban ekkor még nem létezett. Az Ötvös-Szani-Hegyi trió ugyanis az ÁPV-határozat kelte után öt kerek nappal hozta létre az Airport Cargo Center Kft.-t (ACC). A 20 hektáros területet földhivatali és helyhatósági procedúrák során - példás gyorsasággal - kivonták a művelés alól, belterületi ingatlanná minősítették, majd a tulajdonosok december közepével apportálták az ACC Kft.-be.

MENNYI AZ ANNYI?

Miután egy cseppet sem független könyvvizsgáló, a Carion-csoportot régóta szolgáló Németh és Társa Könyvszakértő Kft. egyik tulajdonosa, Lillin Endréné 600 millió forintban fogadta el az ingatlan apportálási értékét, az ACC jegyzett tőkéje december közepével 3-ról 603 milliósra ugrott. Ekkor azonban az ACC még egy átlagos ingatlancégnek tűnt. Vagy mégse? Valójában kevesen értették, hogy mit keres a Carion-közeli vállalkozás felügyelőbizottsági tagjai és képviselői közt az MSZP-s kötődésű ügyvéd, Répászky Miklós. Róla annyit illik tudni - sorolják szocialista forrásaink -, hogy az előző ciklus Országimázs Központja elleni perben Keller László és Veres János szocialista frakciótagok jogi képviselőjeként járt el, több személyiségi jogi perben képviselte a volt közpénzügyi államtitkárt, az MSZP és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság közötti, pártirodahasználatot érintő jogvitákban pedig "az MSZP-t képviselő ügyvédként" mutatkozott. Répászky a 2002-es kormányváltás után ugyan - elhúzódó betegsége miatt - visszavonult, de tavaly májusban már a Népszabadság Rt. új felügyelőbizottsági tagjaként debütált, s mint írtuk, ősszel az ACC-fedélzetre is felvétetett. A "20 hektáros üzlet" megkötésénél rajta kívül - a cégiratok és a BA Rt. közlése szerint - ifj. Pongrácz Tibor ügyvéd, az ÁPV Rt. felügyelőbizottsága MDF-es tagjának fia bábáskodott a Carion-csoport részéről.

A pártközeli közreműködőkkel "terhelt" ACC decemberben ingatlanforgalmi szakvéleményt rendelt az Ernst & Young Tanácsadó Kft.-től. Ebből kiderült, hogy a néhány nappal korábban 600 milliósra taksált terület piaci értéke valójában 4,02 milliárd forint. Hogy mindez miként lehetséges? Bár a 25/1997. számú, a termőföldnek nem minősülő ingatlanok értékének meghatározásáról szóló pénzügyminisztériumi rendelet leszögezi, hogy az ingatlanbecslésnél "az ingatlannak csak az értékelés készítésének időpontjában fennálló és nem a lehetséges fejlesztett használata vehető figyelembe", a szakvélemény - a megrendelő-adatszolgáltató ACC "hibájából" - a lehetséges fejlesztett használatot vette figyelembe. Vagyis: bár az értékelés pillanatában a Ferihegyi reptér és környéke nem rendelkezett érvényes területrendezési és szabályozási tervvel, és a BA Rt. igazgatósága is csak később, 2005. január 31-én kötelezte el magát véglegesen az ecseri cargohelyszín mellett, az Ernst & Young mégis adottnak vette a terület reptéri hasznosítását. Egyszerűbben: a telek azért lett drága, mert értékébe belekalkulálták, hogy a BA Rt. egyszer meg fogja venni - miközben a BA még nem döntött arról, hogy meg fogja venni. Így kerekedhetett hát ki a 20 100 forint/ négyzetméter ár, ami a "helyben szokásos" 3500-8500 forintos árhoz képest aránytalanul magas.

ACC-ACD-CAD-VÁLTÓ

A BA Rt. vezérigazgatója, Hárskuti János azonban 2005. február 9-én nem az ACC Kft., hanem egy bizonyos Airport Cargo Development (ACD) Kft. megvásárlásáról kötött szerződést. Történt ugyanis, hogy az adásvétel előtt néhány héttel az ACC tulajdonosai elhatározták: az ACC-ből kiválik az ACD névre hallgató, 4,02 milliárd jegyzett tőkéjű, tehát a 20 hektáros területet apportként "magában foglaló" kft. Az eladó, a Carion-csoport az adásvételi szerződésben vállalta, hogy 2006-ra - a cikkünk elején említett CAD Kft.-n keresztül - 700 millióért cserébe elvégzi a húszhektáros terület közművesítését. Így született meg a 4 milliárd plusz 700 millió forintos végső vételár, ami négyzetméterenként 23 500 forintnak felel meg. Minő meglepetés: a BA az utolsó fillérig elköltötte az ÁPV Rt. által szeptemberben jóváhagyott keretösszeget (ezáltal persze az Ernst & Young értékbecslése is vitathatóvá vált).

A Heti Válasz információi szerint a felek, vagyis az ACD tulajdonosai és a BA nevében Hárskuti János azt is rögzítették: lemondanak a szerződés - feltűnő értékaránytalanság címén való - megtámadásának jogáról. Mintha maguk is tudták volna: ez az értékaránytalanság többeknek feltűnik majd. Tovább színezi a képletet, hogy a BA részéről az Andeas Neocleous & Co. ciprusi(!) ügyvédi iroda magyarországi képviselője, Tuller András, illetve a Dr. Klesics-Dr. Tuller Ügyvédi Iroda segédkezett tető alá hozni a szerződést. (E tényt a BA Rt. csak múlt vasárnap ismerte el lapunknak; korábban azt közölték: az adásvételben a BA Rt. jogi, illetve stratégiai igazgatósága működött közre.)

Az ÁPV Rt. vezérigazgatója, Vági Márton még a szerződéskötés előtt, február 8-án levélben kérte Hárskutit, hogy átmenetileg tartózkodjon az ingatlan- adásvételi ügyletek megkötésétől. A BA-vezér aznap jelezte "felettesének": úgy tekinti, hogy a levéllel az ÁPV Rt. elvonta az őt megillető jog- és hatásköröket. Vági később írásba adta: kérése nem vonatkozott az ÁPV Rt. igazgatósága által jóváhagyott ügyletekre. Hárskuti tehát - saját értelmezése szerint - február 9-én jogszerűen kötött szerződést a cargobázis földterületének megszerzésére. Bár a sajtó a kezdetektől Vági Márton kontra Hárskuti, illetve Draskovics Tibor kontra Hárskuti ellentétet szimatolt, Vági február 11-én - a pénzügyminiszterrel történt személyes egyeztetés után - Draskovicsnak küldött feljegyzésében még úgy foglalt állást: a szerződés megkötése a BA érdekeit szolgálja, összhangban áll a cég stratégiájával. Majd egy héttel később már úgy tájékoztatta lapunkat: az ÁPV Rt. a BA privatizációjának majdani sikere végett akarta megakadályozni a szerződéskötést.

A privatizációs szervezet és az Airport tehát múlt hét közepe óta "szétbeszél". Egy dolog azonban továbbra is biztos: a Carion-csoport - az egyik pályázó konzorcium tagjaként - a Hungexpo magánosításában is érdekelt. Ráadásul ha nyer, tervei szerint az expót is kiköltözteti Ecserre. A gyanakvók szerint az egész cargoőrület, a 4,7 milliárdos, "értékaránytalan" vételár a Hungexpo megvételéhez kívánt fedezetet nyújtani a Carionnak. Az érintettek persze mindvégig igyekeztek elütni e gyanút, de szombat óta a BA és a Carion is látványosan "szétbeszél". Miként Hárskutiék közleménye fogalmaz: a BA "elhatárolja magát az eladók érdekkörébe tartozó Carioncégcsoport más irányú üzleti tevékenységétől".

Lapzártánkkor tartotta magát a hír: kormányzati vizsgálat indult a cargoügylet feltárására, s csakis ennek függvényében fizethető ki a 4,7 milliárdos vételár az eladóknak. A Népszabadság azt is tudni véli: Hárskuti egy, az MSZP-ben igencsak befolyásos, ám a nyilvánosság számára kevésbé ismert politikus támogatását élvezve merészkedhetett "főnökei" (értsd: Vági Márton, Draskovics Tibor) leiskolázására. A kérdések tehát egyelőre szaporodnak: vajon kinek állt érdekében extra, 4,7 milliárdos vételárat generálni? Hárskuti János egyedül viszi el a balhét, vagy "főnökeit" és támogatóit is számon kéri valaki?




Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.