Puszták népe

/ 2012.09.05., szerda 18:53 /

A mostani Finnugor Világkongresszust és a "hun-türk tudatú népek törzsi gyűlését", a bugaci Kurultajt is segítette pénzzel a kormány. Miközben a támogatók a keleti nyitás részének tartják a figyelmességet, az alternatív őstörténetben hívők a "finnugor dogma" feletti végső győzelem előszelét érzik.

A történelem néha szinte újrajátssza önmagát. Történt, hogy a XX. század elején még komoly földrajztudósokat (köztük Lóczy Lajost, Teleki Pált) és orientalistákat (Goldziher Ignác, Felvinczi Takács Zoltán) tömörítő Kelet-kutató turáni mozgalom a két világháború között már fantaszták homokozója lett. Egyikük, a hunok nyomát Indiában kereső Zajtai Ferenc 1943-ban a világ legnagyobb Attila lovas szobrát képzelte a Tabánba. Az idén augusztus közepén Bugac mellett megrendezett Kurultaj ("a magyar, a hun és a türk tudatú népek találkozója") után pedig Bíró András Zsolt, a Magyar-Turán Alapítvány kuratóriumi elnöke jelentette be: Attila lovas szobrát állítaná fel Budapesten.

Az őstörténeti revíziót követelő, "finnugor dogmát" emlegető bugaci fesztivál százezres tömeget vonzott. Tízezrek látogattak ki augusztus végén a kunszentmiklós-bösztörpusztai Magyarok Országos Gyűlésére is, melyen, bár nem parádéztak kazahsztáni, mongol, ujgur, baskír hagyományőrzők, a karikásostor-világbajnokság és barantás harcművészeti bemutatók mellett tartott előadásokon hangsúlyosan szerepelt a Kelet felé fordulás. A két fesztiválon elhangzottakat már régóta hivatalosan képviseli a Jobbik. Gyöngyösi Márton, a parlament külügyi bizottságának radikális alelnöke a Kurultaj honlapjának nyilatkozva kötötte össze ismét a finnugor atyafiságtól való megszabadulást és a keleti piacok kérdését. Újdonság viszont, hogy a kormány is felvállalta a témát. A Kurultaj hetvenmillió forint állami támogatást kapott, az Oroszországból érkezett résztvevőket Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke köszöntötte a parlamentben. Keskeny Ernő külügyminisztériumi főosztályvezető pedig leszögezte: a Kurultaj a "kormány külpolitikai stratégiájával teljes mértékben összhangban van".

Irány a politika?

Közben a kormány 150 milliós támogatásban részesíti a héten Siófokon zajló Finnugor Népek IV. Világkongresszusát (lásd interjúnkat). Az izmosodó őstörténeti szubkultúra politikai vetületei nem csupán a jobbikos képviselet vagy a kormányzati támogatás miatt érdekesek. A Bösztörpusztát szervező Magyarok Szövetsége már 2010-ben is indított polgármesterjelöltet Kiskőrösön, a múlt vasárnapi hódmezővásárhelyi időközi választáson pedig a Magyarok Szövetsége Egyesület elnöke mérette meg magát. "Az elmúlt években nagy hangsúlyt fektettünk a történeti alkotmány jogfolytonosságának helyreállítására, sokat foglalkoztunk a devizakárosultak problémáival" - magyarázza lapunknak az egyesület elnöke, Nagy László. A helyi közért- és rádiótulajdonos 11 százalékot szerzett, ezért adódik a kérdés: tervezik-e a nagypolitikai zászlóbontást. A felvetést Nagy elhárítja, mondván: nem pártpolitikában gondolkodnak, hanem a "civilek önrendelkezésének helyreállításában". Ezért a több tízezres tagságot magáénak mondó mozgalom egyik párttal sem épít intézményes kapcsolatot. A Magyarok Szövetsége és a Kurultaj körül mozgó világ fő feladatának így az akadémikusnak nevezett (valójában professzionális) tudomány ellen vívott harcot tartja. Bár annak, aki lóról való nyilazáshoz szokott, csalódás lehet, tény: a "finnugor származás" elleni küzdelem árnyékboksz. Azt ugyanis senki nem állította, hogy a magyarság etnikai rokonságban állna a finnekkel, az észtekkel vagy a vogulokkal. Pusztán a magyar nyelv finnugor származásáról volt szó. Márpedig ez nem vélemény kérdése: nem csupán a grammatika, hanem az élet legalapvetőbb funkcióival kapcsolatos alapszókincs is finnugor.

Ölelni kirgizeket

Ettől persze a magyar őstörténettel kapcsolatban lehetnek új felfedezések, de ezekben éppen a hivatalos tudomány jár elöl. "A legújabb kutatások a magyar nyelv finnugor eredetéről szóló tudásunkat igen nagy valószínűséggel nem fogják megváltoztatni, de a honfoglalás előtti vándorlások és elődeink etnogenezisének kérdésében a régészet még számos újdonságot hozhat" - mondja Türk Attila régész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és az Akadémia őstörténeti témacsoportjának munkatársa. A szakember az elmúlt években orosz, ukrán és moldáv múzeumok magyar vonatkozású leletanyagát térképezte fel, és adatbázist épít a kelet-európai kollégák magyar kötődésű eredményeiből.

"Meghaladottnak kell tekintenünk, hogy a magyar régészet egy-két sír, illetve forrás alapján, a legfrissebb leleteket figyelmen kívül hagyva jelölt ki szállásterületeket az Urál és a Kárpát-medence közé eső hatalmas területen. Jelenleg úgy tűnik, hogy a korábban gondoltnál jóval gyorsabban jutott el a magyarság a Dél-Urál és a Középső- Volga vidékétől a honfoglalásig. Az iskolában a VIII. és a IX. század közepe között önálló szállásterületként tanult, a Don és a Donyec folyók közé helyezett Levédia valószínűleg csak az etelközi szállásterület keleti nyúlványa lehetett" - mondja Türk Attila. A szakember szerint eleink biztosan nagyállattartók voltak, de antropológiai arculatukat már a honfoglalás idején döntő többségében europid vonások jellemezték. Ugyanakkor - még ha kis mértékben is - de egyértelműen kimutathatóak ázsiai jegyek.

Minél több kirgizt ölelgetünk hagyományőrző rendezvényeken, annál több fogy majd a magyar gyógyszerből Közép-Ázsiában, és annál könnyebben szerez koncessziókat a Mol? Merthogy e kívánalomban közmegegyezés bontakozik ki. Csakhogy Dobrovits Mihály turkológusnak a XXI. századi Közép-Ázsiával foglalkozó tanulmánya arról tanúskodik, korántsem magától értetődő a vélt vagy valós rokoni kapcsolatokra épített gazdasági expanzió. Ezt tanulta meg Törökország is, mely a Szovjetunió összeomlása után akarta kitölteni a közép-ázsiai gazdasági életben létrejött vákuumot. Törekvései azonban kudarcot vallottak, mert a törököknek nem volt elég tőkéjük, és nem mérték fel a helyi igényeket.

Amiképpen óvatosan kell bánnunk a testvértudatra épített gazdasági előnyszerzéssel, úgy az ázsiai érdeklődés miatt állítólagos orosz szemöldök-összevonás miatt sem érdemes megrettennünk. Nemrég a regnum.ru orosz hírportál arról tudósított, hogy az egyébként karéliai finn nagymamával rendelkező Vlagyimir Putyin orosz elnök azért nem jön a magyarországi Finnugor Világkongresszusra, mert megorrolt a magyar kormány ázsiai nyitására. Az állítást gyengíti, hogy az 1992 óta megszervezett világtalálkozók közül csak az Oroszországban rendezett 2008-as alkalmon vett részt orosz államfő. (A Heti Válasz korábban megírta: a regnum.ru a régi vágású orosz állambiztonsági elit üzenőfüzete.)

Népszerű Tenkes kapitánya

A kapcsolatépítési szándékot gyengíti, hogy hazánknak a térségben egyedül Kazahsztánban van nagykövetsége. Ráadásul mások kevesebb beszéddel több eredményt értek el. Cseh, román, lengyel befektetésekről hallani Közép-Ázsia több államában. "Taskentben cseh villamosok járnak, Ürgencs és Khíva között cseh trolibuszok közlekednek, az üzbég fővárosba a cseh légitársaság naponta indít járatot" - sorolja friss üzbegisztáni élményeit Sárközy Miklós iranista. A Károli Gáspár Református Egyetem és az ELTE oktatója szerint lenne keresnivalónk a térségben, mert a magyarokhoz sokan kellemes élményeket kötnek: nem elsősorban a nomád, inkább a szocialista múlt miatt. Sok üzbég, kazah, tádzsik szolgált Magyarországon a szovjet hadseregben, A Tenkes kapitányának pedig máig kultusza van - annak idején ez volt a szovjet tévé egyik legnézettebb sorozata. Úgy azonban nehéz lesz előrelépni, hogy miközben a kormány támogatta a Kurultaj megrendezését, nemrég pénzhiány miatt feloszlott a térség legjobb honi szakértőit tömörítő közép-ázsiai kutatócsoport, az ELTE és az MTA közös vállalkozása.



Tiszteletet a finnugoroknak!

- A Finnugor Világtalálkozót beharangozó sajtótájékoztatón szinte védekezve mondta: a nyelvrokonság nem egyenlő a magyar nép etnikai eredetével. Miért tartotta fontosnak ezt hangsúlyozni? - kérdezzük Hammerstein Judittól, a rendezvény szervezését irányító kulturális helyettes államtitkártól.

- Azért tartottam fontosnak ezt leszögezni, mert a Kurultajon érthetetlen indulattal kérdőjelezték meg a finnugor nyelvrokonság tudományos tényét. Ennek elfogadása nem a múlt megtagadása, hiszen a magyar romantikus hagyomány része a hun-magyar származás. Senki sem akarja megkérdőjelezni a közép-ázsiai népekkel fenntartott kapcsolatot, de ugyanez a tisztelet kijár a finnekkel, észtekkel vagy a kis finnugor népekkel kialakított viszonyunknak is. A magyar önkép sokrétű, amihez hozzátartozik a pusztában vágtató lovas képe, és jól van ez így. Egészen addig, amíg nem fordul át kizárólagosságba, gyűlöletbe. A finnugor találkozó sem a kizárólagosságról szól: a világkongresszus idejére jurtát állít a siófoki Jókai Parkban az Onogur egyesület nevű, honfoglalás kori hagyományőrző civilszervezet.

- A kormányzat kállai kettőst jár? Ha a Kurultaj kapott 70 millió állami forintot, akkor a Finnugor Világtalálkozónak is illik 150 milliót adni?

- Szó sincs politikai egyensúlyozásról. A Világtalálkozó előkészítését már több mint egy éve megkezdtük, akkor még szóba sem került a Kurultaj állami támogatása. Egy pillanatig nem merült föl, hogy ne teljesítsük a világkongresszus megszervezéséről szóló, Sólyom László akkori államfő által 2008-ban tett ígéretet.

- Az idei az első világkongresszus, melyen gazdasági fórumot szerveznek. A közös grammatikára lehet üzletet alapozni?

- A bizalmi légkör adott egy ilyen találkozón. A finnek máig szeretettel fogadják a magyarokat, miként az oroszországi finnugor népek is. E nyelvrokonságon alapuló rokonszenvből kisarjadhatnak közös vállalkozások.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.