valasz.hu/reflektor/a-nato-bovites-a-bush-elnokkel-folytatott-targyalas-kozeppontjaban-1704

http://valasz.hu/reflektor/a-nato-bovites-a-bush-elnokkel-folytatott-targyalas-kozeppontjaban-1704

Rák kontra infarktus

/ 2014.04.09., szerda 16:05 /

Hat évvel nőtt a várható élettartam az elmúlt 20 évben. De hogyan részesedett a megnyert életévekből a két rettegett kaszás: az infarktus és a rák? Miért halhatnak meg többen daganatban, mint 25 éve, mikor már a modern gyógyszerek is rendelkezésre állnak?

Különös vetélkedés zajlik a két nagy halálosztó betegség, a rák- és a szívgyógyászat területén. Szakemberek számolják, hogy az állam mennyit fordított egyik és másik gyógyítására, s a befektetett forintok megtérültek-e. Nem kamatokban gondolkodnak, hanem emberéletben, és ez alapján döntenek arról, a szűk forrásokat hogyan osszák szét a nagy gyógyítási területek között.

Feleannyi halál

Az infarktus kezelése látványos változást hozott: 1990-ben még 14 500 embert temettek el emiatt, 2012-re ez a szám megfeleződött. (Összeállításunkban mindig a legfrissebb elérhető adatokat közöljük.) A daganatos betegségeknél nem ilyen kedvező a kép: 31 ezer halottról 33 ezerre nőtt a szám. Hát az hogyan lehetséges? - kérdezhetjük, emlékezve a rendszerváltáskori kórházakra, az elérhetetlen rákgyógyszerekre, az ősrégi berendezésekre. Miközben világbajnokok voltunk (és vagyunk) a rákhalálozásban, a legtöbb egyetemen még onkológiai tanszék sem működött. Hiány volt szívsebészeti ellátásból is - azóta nem csak több szívközpont nyílt, de technológiai forradalom is lezajlott. A legtöbb betegnél ma egy kis vágást ejtenek a combon vagy a karon, és az ereken keresztül bevezetett csövecskével, a katéterrel jutnak el a szívig.

Dózsa Csaba, a Miskolci Egyetem docense a kórházvezetőknek szóló IME című lapban mutatta be, hogy miközben 2003 és 2008 között a kardiológiára és az onkológiára fordított összeg meredeken emelkedett (az elszámolás alapjául szolgáló egység a szívgyógyászatban 20, az onkológiában 108 százalékkal nőtt), az egyiknél jelentősen csökkent a halálozás, a másiknál viszont alig változott valami. A tanulmány szerepet játszott abban, hogy az egészségbiztosító néhány rákgyógyszerért csak akkor kezd fizetni, ha kiderült, az valóban hatásos. A kezdeti terápia árát a gyártónak kell állnia, és igazolnia kell, hogy a daganat kisebb lett, vagy legalábbis nem növekedett a kezelés hatására. A Heti Válasz kíváncsi volt, mi történt az utóbbi négy évben, és folytatta a kutató (aki a Gyurcsány-kormány idején az egészségügyi tárca helyettes államtitkára is volt) számsorát, hogy megértsük: miért sikerült az egyik szakmának az áttörés, és miért nem a másiknak?

Csak semmi vért

Mindjárt képet is kaptunk a változások sebességéről. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Városmajor utcai Szív-és Érgyógyászati Klinika igazgatója beszélgetésünk után a műtőbe szalad, pacemakert ültet be. Ám közben annyi vér sem folyik, mint egy könnyebb kocsmai verekedésnél - a beteg erein keresztül helyezik fel a pici eszközt. A kardiológusok megfeszített figyelemmel nézik a monitort, mert azon keresztül látják, merre haladnak az érrendszeren belül. A műtét talán húsz percig tart, s éppen ez a nehézség a beteg számára: érzékeli-e az, aki két nap múlva már otthon van, s sem műtéti sebe, sem sebfájdalma nincs, hogy a betegsége ugyanolyan komoly, mint amikor 40 centis vágással dolgoztak? Megérti, milyen fontos parancs az: "Változtasd meg életed!" - ne dohányozz, kevés alkoholt fogyassz, több zöldséget egyél, mert ezen múlik, hogy a gyógyulás átmeneti lesz vagy tartós?

Közben sokan úgy vélik, hogy amit megnyertünk a vámon, elveszítjük a réven. Vagyis csökken az infarktusos halálozás, ám az idült szívbetegségben elhunytak aránya nő. Az OECD tagállamaiban százezer lakosra vetítve 42-vel esett vissza az összes szívhalálozás 1990 és 2011 között, Magyarországon viszont mindössze hat emberrel kevesebb halt meg. Józan Péter, a Központi Statisztikai Hivatal demográfusának kutatásaiból azt is tudjuk, hogy zömmel 70-80 év feletti emberekről van szó. Valamiben pedig, sajnos, meg kell halni.

A születéskor várható élettartam hat évvel való megnövekedéséből a legtöbbet - hármat - a kardiológiával sikerült megnyerni. A forradalmat a szívkatéterezés elterjedése okozta: ez a beavatkozás 70 százalékkal veti vissza az infarktus utáni egy hónapban a halálozást. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára felrajzolja az országos hálózat kiépülésének menetrendjét is: 1991-ben Szatmáry László gyógyított először katéterrel szívrohamot Magyarországon, nyolc évvel később Zalaegerszegen már percre pontosan megtervezett ellátás folyt, 2003-ban a fővárosban, 2008-tól pedig az egész országban így dolgoznak.

Ma az országos hálózat 19 katéteres laborból áll - mondja Merkely Béla. A technikai fejlődés töretlen, a kardiológusok, akik két évtizede idejük nagy részében vérnyomást mértek, EGK-görbéket nézegettek és gyógyszereket állítottak be, ma szíverősítő pacemakereket ültetnek be ereken keresztül.

Titkos adatok

Almát a körtével? - kérdezi Kásler Miklós, amikor az infarktusos és az onkológiai halálozási adatokról kérdezzük. Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója szerint nem lehet összehasonlítani a kétféle betegség kezelési eredményét, mert más az okuk, lefolyásuk, gyógyítási lehetőségük is. "Ráadásul a rák egy gyűjtőfogalom, ha kiemelem a limfómákat, ugyanolyan jó eredményeket kapunk, mint a szívbetegségek közül kiválasztott infarktus esetén" - fogalmaz. Példaként egy romániai konferencián elhangzott élményét idézi, ahol sokkal jobb eredményekről számoltak be, mint a magyarok. Hogyan lehetséges ez, hiszen keleti szomszédunknál nincs megelőzés, szűrés és modern sugárterápia? A válasz abban áll, hogy a magyar adatok pontosak - mondja a professzor.

A daganatgyógyászatban nem következett be technológiai forradalom, mint a szívgyógyászatban, komoly fejlődés azonban igen. Célzott, betegre szóló terápiát dolgoznak ki, ma már olyan diagnosztikai készülékek is léteznek, amelyek a sejtek anyagcsere-folyamatait is megmutatják. Ha szükséges, a jövő év végére nálunk is 3D-ben tervezhetik meg a besugárzást a sugárterápiás orvosok, a sugárnyaláb a beteg légzését is követni tudja. Dankó Dávid, a Corvinus Egyetem kutatója kimutatta, hogy a legtöbb új készítményt éppen a daganatgyógyászatban támogatja az egészségbiztosító.

A romló daganatos halálozási számok mögött az is állhat, hogy egyre idősebb a népesség, így nő a rákbetegség kockázata is. Kásler Miklós ezért imponálónak tartja azt az OECD-adatot, amely ezt a tényezőt is figyelembe veszi, és százezer lakosra 12-vel kevesebb rákhalált állapít meg 2011-ben, mint 1990-ben Magyarországon.

Igaz, az OECD-átlaghoz képest romló eredményünkkel stabilizáltuk helyünket a legrosszabb rákhalálozású országok listájának élén. A magyar onkológia nincs rajta a világ ráktérképén, legalábbis a világ vezető onkológiai folyóirata, a Lancet szerint. A decemberben közölt elemzésben végignézték, hogy az egyes rákfajtákat milyen eredményességgel gyógyítják a különböző országok. S bár az összeállításban öt kelet-európai állam is szerepel - Horvátországot és Csehországot leszámítva harmatgyenge eredménnyel -, Magyarország nem fért be közéjük. Hazánkban ugyanis sem országosan, sem intézményenként nem gyűjtenek ötéves túlélési adatokat a betegekről. Kásler professzor szerint a világ legtöbb országában így van ez.

A szívsebészek már a kilencvenes években átestek azon a sokkon, hogy meglátták egymás eredményeit - s ezek között akár három-négyszeres halálozási különbség is volt. De ki szeret az ország legrosszabb szívsebésze lenni? Senki, gyors kiegyenlítődés következett hát. Az onkológusok - és a betegeik - ma sem tudják, melyik centrum miben jó és miben rossz, ezért nem tudnak fejlődve versengeni egymással. Kásler professzor szerint az onkológiai központoknak nem versenyezni kell, hanem biztosítani kell a betegek egységes szemlélettel történő ellátásának feltételeit, s ha ez valahol nem adott, akkor az onkológiai intézetben - amely az egyetlen, közép- és kelet-európai akkreditált teljes ellátási spektrumot nyújtó rákcentrum - megkaphatják ezt.

Dózsa Csaba szerint ki kellene elemezniük azokat az eseteket, amelyekben elvesztették a betegeket, hogy tudják: mi vezetett a hibához, és amikor valaki meggyógyul, vajon mi volt a helyes gyakorlat.

Gaudi István, a Nemzeti Rákregiszter azóta nyugalmazott kutatója a 2008-as adatokból kiszámolta a finn és a magyar mellrákgyógyítási arányszámokat. Az adat sokkoló: tizeneggyel több beteg a finneknél és öttel több halott nálunk százezer lakosra vetítve. A mellrák elsősorban a fejlett országokat sújtja. Mi megbetegedésben csak a 20. helyen voltunk a vizsgált országok közül, halálozásban viszont a nyolcadik helyen. A finnek ellenben a nyolcadikok a beteglistán és huszonnegyedikek a halálozási lajstromban.

Kásler professzor szerint a magyar mellrákos betegek 71 százaléka meggyógyul hazánkban. Ha ez valóban így van, akkor a Lancet-cikk alapján a túlélési adatot tekintve a skandináv szintet hoznánk. A finnekkel való egybevetés viszont óvatosságra int, vagy az az adat hibás, vagy ennél jóval szerényebbek a gyógyulási mutatók.

Szűrés, szűrés, szűrés

Kásler Miklós szerint a finnek jobb eredményének oka nyilvánvaló: míg a skandináv országokban a nők 80-90 százaléka részt vesz a szűrésen, addig nálunk alig több mint negyven százaléka. S a 80 százalék feletti részvétel a felmérések szerint önmagában 30 százalékkal csökkenti a halálozást, így ugyanis jó eséllyel még kezdeti stádiumban megtalálják a daganatot. Amikor Mikola István minisztersége alatt megindult az emlőszűrés, 2002 és 2004 között háromezer nőt szűrtek ki, ebből 2500-2600 meggyógyult - mondja a professzor. A halálozási mutatók nem az ellátás elégtelenségét jelzik, hanem elsősorban a megelőzés, a szűrési tevékenység hiányára utalnak - az onkológiai intézet igazgatója szerint.

Fontos tényező, hogy az egészségügyet uniós forrásokból fejlesztik, és a közép-magyarországi régió, benne az országos központtal, alig részesülhet a lehetőségekből. Hatmilliárd forintból felépült ugyan egy új tömb az onkológiai intézetben, és kevés ennél ésszerűbben megtervezett kórházépületet látunk idehaza, de a 23 éves sugárterápiás gépük cseréjére már nem jutott pénz, most saját költségvetésből vesznek újat. Itt a technikának óriási szerepe van, de az eggyel fiatalabb berendezés sem mai darab: 13-14 éves, s ezeket a Siemens eszközöket már nem is gyártják, szervizszerződést sem köt a cég rájuk, így lényegében a "bontóból" javítják őket. Ha valahol találnak egy használaton kívülit, annak a még működőképes egységeit építik beléjük. Tovább terheli az országos intézetet, hogy a nőgyógyászati rákbetegeket ellátó készülékek Debrecenben, Pécsett, Szegeden és Kecskeméten is leálltak, a ottani betegeket is ők látják el. Hiába néznénk tehát a legfrissebb statisztikákat, ha a magyar beteget ma is azzal a géppel sugarazzák be, amit a finnek már évekkel korábban kidobtak - Kelet-Európában a 90-es évek tovább tartanak.

Vidéken viszont nagyvonalú uniós fejlesztések folynak - jelentős csúszással. Török Krisztina, az állami tulajdonú kórházakat működtető Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (Gyemszi) főigazgatója az uniós ügymenet szokásos lassúságával magyarázta a történteket. Kecskemét kivételével megvan a szerződéskötés, és sorolta, hány helyen fejlesztették az onkológiát Veszprémtől Miskolcon át Gyuláig. A fővárosban azért is nehéz a helyzet, mert a másik központban, az Uzsoki utcai kórházban csődbe ment az építési vállalkozó. A sugárterápiás részlegnek készült bunker is szétfagyott, így átmenetileg az onkológiai intézet látja el ezeket a betegeket is. Néhány helyen már elkészültek, így Győrben új, modern központban gyógyulnak a betegek.

Török Krisztina is úgy véli, jelentős javulást hozhatna a nyilvánosság a gyógyítási eredményekben. Példaként Svédországot említi, ahol négy éve közzéteszik a kórházankénti adatokat, és már önmagában ettől is javult az eredmény. Miért nem teszik hát? - kérdezzük a kórházakat működtető intézet vezetőjétől, hiszen rengeteg adattal rendelkeznek. Török Krisztina szerint még nem állnak készen erre.

A sugárterápiás eszközpark megújulása nálunk 2015-ben fejeződhet be, s ha addigra lenne legalább egy intézet, amely önként nyilvánosságra hozná az adatait, azzal a kardiológia után az onkológia terén is bekövetkezhetne - legalább egy bársonyos - forradalom.

Nagyításért kattintson a képekre!

 

 

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.