Shakespeare, vagy akit akartok

/ 2014.07.02., szerda 16:40 /

„Egymaga fele a teremtésnek” – lelkendezett róla Petőfi Sándor, de James Joyce még ennél is tovább ment, amikor azt írta: Isten után Shakespeare teremtett a legtöbbet. Akár így van, akár nem, a drámairodalom 450 éve született géniusza, az angol bárd előtt hajt fejet idén a világ.

A 450 év valóban tiszteletet kíván, de különösebben nincs szükség évfordulóra ahhoz, hogy a legnépszerűbb klasszikus ünneplés tárgya legyen. Mert bár a drámairodalom legnagyobbjának műveit folyton játsszák a világ minden szegletében, minden színházban fennkölt pillanat, ha Shakespeare-mű kerül a színre. Több száz éve próbálják megfejteni sikerének titkát, tengernyi elemzés, tanulmány, kötet témája, hogy mitől vált a trónról letaszíthatatlan szerzővé „az avoni hattyú”. Főleg, hogy személye is csupa rejtély: születésének dátuma sem biztos, mint ahogy azt is csak találgatják, hogy nézhetett ki. Iskolák, mozgalmak alakulnak annak megfejtésére is, hogy tényleg ő írta-e műveit, és egyáltalán, ki volt valójában: nő, oxfordi gróf, esetleg az író és államférfi, Francis Bacon?

Hamlet a világ körül

De azt sem tudni, hány drámát írt. Az irodalomtörténészek mindenesetre 37 tragédiát, komédiát és regényes színpadi művet tulajdonítanak neki. Egy különös kezdeményezésben 37 opuszát próbálják belepréselni egyetlen előadásba, ebből lett a SÖR (Shakespeare Összes Röviden), melyben időről időre három színész tesz kísérletet, hogy a „Shakespeare összest” színre vigye két óra alatt. A londoni Globe Színház viszont komolyabbat vállalt: a jubileum alkalmából tavasszal útra kelt, hogy két év alatt az összes országba eljuttassa a Hamletet, eredeti nyelven, a shakespeare-i színjátszás hagyományai szerint. És persze a hazai teátrumok is elővették az ismert és kevésbé ismert műveket a Rómeó és Júliától a Titus Andronicusig.

A Nemzeti Színházban például Silviu Purcărete Ahogy tetsziket rendezett, az Örkény Bagossy László stadionos-szelfizős Hamletjével állt elő, Székesfehérváron pedig a Bagó Bertalan-féle megrendítő Lear király címszerepe Cserhalmi Györgynek az év legjobb Shakespeare-alakításáért járó Gábor Miklós-díjat hozta. Nyáron a szabadtériek is kínálnak Shakespeare-t, így Kőszegen a Vízkereszt, vagy bánom is én címmel Nádasdy Ádám fordítását tűzik műsorra, Zsámbékon a III. Richárd is látható. A jövő évadban a fehérváriak és a szombathelyiek Hamlettel készülnek, Alföldi Róbertnek pedig két feladat is jut: a Julius Caesar a Vígszínházban és a Makrancos Kata Szombathelyen. Magyar nyelvterületen egyébként eddig a Szentivánéji álmot játszották legtöbbször, és ez lesz az újdonság a Gyulán július 3-án kezdődő X. Shakespeare Fesztiválon is.

Segít a network

A gyulai mustra ötlete Gedeon Józsefnek, a Gyulai Várszínház igazgatójának fejéből pattant ki, aki 1999-ben úgy gondolta, jó lenne évente egy-egy új Shakespeare-produkciót tartani a vár reneszánsz udvarán. „Bemutatkozott itt Shakespeare-rendezőként többek között Vidnyánszky Attila, Alföldi Róbert, Sopsits Árpád, Kiss Csaba és Bocsárdi László is, és a sikerüket látva határoztam el, hogy próbálkozzunk fesztivállal” – mondja a Heti Válasznak Gedeon. Az immár tízéves szemle fő célja, hogy a közönség és a szakma évről évre lemérhesse, hol tart a világ színjátszása, mit nyújtanak Shakespeare színre vitelében a legjobb külföldi, hazai és határon túli társulatok. A program összeállításában segítséget nyújt egy tanácsadó testület (Csiszár Imre rendező, Darvay Nagy Adrienne színháztörténész, Koltai Tamás kritikus, Nagy András drámaíró, Vidnyánszky Attila rendező), de a végső szó az igazgatóé.

Eddig több mint száz előadást mutattak be Gyulán, jöttek társulatok Japánból, Dél-Koreából, Dél-Afrikából, az Egyesült Államokból és Európa számos országából. Idén Chiléből egy Othello bábprodukció érkezik. A gyulai és a craiovai Shakespeare-fesztiválok által kezdeményezett network (az Európai Shakespeare-fesztiválok Hálózata) segít eligazodni: hol mit játszanak, kikre kell odafigyelni, mely előadásokat érdemes meghívni. „Szokatlan, újszerű produkciókat keresünk. Egyetlen szempont a színvonal, más nem számít” – szögezi le a direktor.

Hipnotikus látvány

Hagyományosan új produkcióval kezdődik a fesztivál, a 2005-ös első Vidnyánszky Shakespeare-koszorúja volt. Tavaly a sepsiszentgyörgyiek Hamletjével nyitottak, ami azóta elnyerte a Román Színházi Szövetség két díját, idén pedig a Nemzeti Színházzal közös Szentivánéji álommal indítanak: a tündérmesét a grúz David Doiashvili a mai korhoz szóló színpadi álomként ajánlja. Az elmúlt években a legjelentősebb rendezők fordultak meg itt, így Purcărete, Andrei Şerban, Peter Brook, de Eimuntas Nekrošius és Oskaras Koršunovas munkái is színre kerültek.

Shakespeare-rajongók kultikus helyévé vált az alföldi város, ahol az előadások és konferenciák mellett a társművészeteknek (film, komolyzene, dzsessz), sőt, a gasztronómiának is jut hely: a Shakespeare konyhája című kötet alapján készült ételek a fesztivál ideje alatt megkóstolhatók. Újdonság idén az amatőrök bemutatkozását is lehetővé tevő Shakespeare Fringe, a csúcsnak pedig a szentpétervári Balti Ház Színház Macbethje ígérkezik: a belga Luk Perceval munkája „hipnotikus látvány a férfi-nő szenvedélyes kapcsolatáról”. Megnyugtató, hogy míg az irodalomtörténészeket tucatnyi kérdés nyomasztja, a színházak nincsenek kitéve a találgatásoknak. Semmi nem akadályozza őket abban, hogy állandóan műsoron tartsák Shakespeare-t, mégpedig úgy, ahogy nekik tetszik.

Rosta

Zsuppán András

Találkozunk 2016-ban!

Izraeli történészre figyel Orbán Viktor – tényleg átalakul az emberi faj?

Világszenzációk lettek, és állítólag Orán Viktor érdeklődését is felkeltették Yuval Noah Harari izraeli történész könyvei az emberiség múltjáról és jövőjéről. Legutóbbi műve szerint az emberi faj „szuperképességű”, illetve azzal nem rendelkező csoportokra válik szét. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kinek kampányol idén Szörényi Levente és Bródy János? Meg fog lepődni...

Évtizedeken át lázban égett választások előtt a legendás szerző- és ellentétpár, Szörényi Levente és Bródy János, idén viszont egyikük sem lesz látható kampányemelvényen. Az Arénában annál inkább, ahol február 16-án újra játszik a Fonográf. A Heti Válasz az egyik próbán beszélgetett a két zenésszel. Páros interjúnk a csütörtöki lapszámban.

Magyar siker és Putyin a vízben

Globálisan tragikus balesetek és környezeti katasztrófák jellemzik a hét képeit. De magyar siker is volt az elmúlt napokban.

Magyar történész kutatása a Batman és a Peter Pan rendezőinek új filmjei mögött

Négy hónapon belül két sikerfilm is landolt a mozikban, ami a II. világháború történetének elfelejtett mozzanatát, a Dinamó hadműveletet járja körül. Vajon aktuálisabb Dunkirk és Churchill híres „Harcolni fogunk!” beszéde most, mint bármikor az elmúlt hetven évben? Hogyan alakította a Hollywoodban befutott rendezők gondolkodását John Lukacs magyar történész? Részletes háttér a Heti Válasz január 18-i lapszámában!

Bereményi Géza: „Cseh Tamás azt hitte, besúgó vagyok”

Tegnap A jobbik részemet dúdolgattam – mondja Bereményi Géza, aki igazából magának írta a dalszövegeket. Január 21-én ő is ott lesz a Cseh Tamás 75. születésnapjára emlékező koncerten a MOMSportban. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.