Slam, break, parkour

/ 2014.03.19., szerda 17:05 /

A fiatalok, új műfajok, új helyszínek és a kulturális turizmus irányába is nyitni kíván a március 21-től április 6-ig tartó Budapesti Tavaszi Fesztivál. Mi jelenthet kitörési pontot a több mint harmincéves seregszemlének, és miben adhat többet a budapesti művészeti ünnep a térség vagy akár Európa hasonló mustráinál?

"Bárki, aki idejön az irodámba és kinéz az ablakon, rendszerint elámul a Duna, a Gellért-hegy, a budai Vár és a hidak látványától, attól, hogy milyen festői is ez a város. Én pedig mindig rájövök, hogy mennyire nem használjuk ki az adottságait. Londonban a Temzén vagy Párizsban a Szajnán hemzsegnek a hajók, itt pedig, a sokkal szebb és jobb fekvésű Dunán alig van élet. Ezt is szeretnénk kihasználni a megújult fesztivál programjaiban" - érzékelteti Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója, a Budapesti Tavaszi Fesztivál operatív testületének elnöke, hogy mit is kívánnak változtatni a nagy múltú művészeti seregszemle koncepcióján. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy idéntől a mustra sokkal hangsúlyosabbá kívánja tenni városfesztivál mivoltát.

Holtidényt élővé

A Budapesti Tavaszi Fesztivált a turizmus fellendítésének gondolata hívta életre 1980-ban, hogy az idegenforgalmi szempontból holt idénynek számító tavaszi hónapokban színvonalas programokkal csábítsák a külföldieket a magyar fővárosba. A másik fő cél az volt, hogy bemutatkozhassanak azok a magyar művészek, akik jórészt a II. világháború és 1956 után hagyták el az országot - őket próbálták hazahívni Victor Vasarelytől Cziffra Györgyig, rendszerint sikerrel. A rendszerváltás után a tíznapos fesztivál kéthetesre nőtt, mígnem az idegenforgalmi szakemberek úgy érezték: az eredmények nem felelnek meg a várakozásoknak, ezért a turisztika kiszállt a finanszírozásból. A kritikus pillanatban, 1996- ban Zimányi Zsófia fesztiváligazgatónak sikerült megnyernie a fővárosi önkormányzat és a kulturális tárca támogatását, melyek mellé szponzorként időről időre multinacionális nagyvállalatok és a legerősebb magyar cégek is beszálltak.

Az esemény a Művészetek Palotájának megnyitásáig kedvezményezett helyzetben volt, addig a Budapestre látogató külföldi művészek, főként komolyzenészek, elsősorban a fesztivál meghívására érkeztek. A Müpa színre lépésével ez az előny elveszett, miután az intézmény több pénzből gazdálkodik, a hangversenyterem pedig egész évben rendelkezésre áll a külföldiek előtt is. Ezért a szervezők évről évre próbálták frissíteni a kínálatot: hol Mozart-maratonnal, hol nemzetközi színházi szemlével, hol pedig új utakat keresve, például az Edinburgh-ból importált, a lelkes amatőröket megcélzó Fringe fesztivállal.

Kortárs miliő

A fesztivál mostani megújulásának egyik pillére a hosszú távú tervezhetőség biztosítása: az idén kétszer annyi pénz (1,7 milliárd forint) áll rendelkezésre, mint egy évvel korábban, ami egy kormányhatározatnak köszönhetően a következő három évben sem csökken. A másik pillér a szervezési struktúra átalakítása. A programok összeállítására a Fesztivál Tanácson keresztül Budapest minden jelentős intézménye javaslatot tesz, a megvalósításért pedig mostantól nem egy cég, hanem egy testület felel, melyben az állami fenntartású intézmények programjait a Müpa, a fővárosiakat pedig a Budapesti Fesztivál és Turisztikai Központ fogja össze. Hangsúlyossá váltak a turisztikai szempontok is azzal, hogy a Magyar Turizmus Zrt. a testület állandó tagja lett.

"Ahhoz, hogy az eseménysorozat felkerüljön Európa fesztiváltérképére, és hosszasan az európai kulturális kínálat élvonalában maradhasson, anyagi stabilitásra van szükség. Ez elengedhetetlen egyrészt a programszervezés miatt, hogy a komoly művészeket, izgalmas produkciókat időben, évekkel előre leköthessük, másrészt hogy a fesztivál turisztikai céllá válhasson" - mondja Káel Csaba. Mindehhez remek kiindulópont lehet a szintén a Müpa bábáskodásával három éve útjára indított, a kulturális választék és a turizmus összefonódására szervezett Culture Port program, melynek lényege, hogy a főváros kulturális intézményei különféle csomagokat kínálnak az idelátogató külföldieknek - fesztiváloktól függetlenül, az év bármelyik időszakában. Európa nagyvárosainak kulturális kínálatával nehéz felvenni a versenyt, de arra még Londonban is felkapták a fejüket, hogy márciusban Budapestre jön a világhírű zeneszerző, Philip Glass, hogy hangversenyt adnak a Bécsi Filharmonikusok Zubin Mehta vezényletével, vagy fellép a kortárs könnyűzene géniuszának tartott Rufus Wainwright. "Az angoloknak, a németeknek vagy a franciáknak azért lehet érdekes a budapesti fesztivál, mert míg Londonban, Berlinben vagy Párizsban általában tematikus, például egy-egy zeneszerzőhöz köthető szemlékben gondolkodnak, mi városfesztivált kínálunk. Budapestnek megvannak a maga hagyományai, de egyben modern és nyitott is - teszi hozzá Káel. - Bár soha nem volt olyan híres zenekarunk, mint a Bécsi Filharmonikusok, és az Operaházunk sem volt olyan nagy hírű, mint a Wiener Staatsoper, a magyar főváros mindig tudott valami olyat, amire a külföldiek azt mondták, ide el kell jönni. Ebbe éppúgy beletartoztak a fürdők vagy a gasztronómiai érdekességek, mint a cigányzenekarok vagy a kávéházak. Most van egy újabb, egy kortárs miliő: a romkocsmák világa, a zsidónegyed, a Gozsdu-udvar - ezek eddig elkülönültek az úgynevezett magaskultúrától. Szeretnénk, ha megszűnne a szétválasztottság, s majd e helyek is szerephez juthatnának a programban."

Monarchia-feeling

Mindez persze elképzelhetetlen a régóta tervezett nyitás nélkül: nyitás a műfajok és a fiatalok irányába is. A tavaszi fesztiválon a kezdetektől a komolyzenéé a főszerep, ami most is megmarad - főleg, hogy a főváros nemzetközi mércével is kiemelkedő komolyzenei intézményrendszerrel bír -, ám a populárisabb és új műfajok is nagyobb teret kapnak: a dzsessz, a pop, a világzene, az újcirkusz, de a divat és a sport is része a kínálatnak. A Nemzeti Színházban Madách Nemzetközi Színházi Találkozót szerveznek (interjúnk Vidnyánszky Attilával a 42-44. oldalon), a Budapesti Történeti Múzeum, a Nemzeti Galéria, a Ludwig Múzeum és a Capa Központ kiállításokkal készül.

Felbukkannak helyi fesztiválcentrumok szerte a városban, s köztéri installációkkal is találkozhatunk - azaz a szemle kimegy az utcára, hajózik a Dunán, megszólítja az embereket. Ybl Miklós születésének 200. évfordulójára például városi sétákkal emlékeznek, érintve az Operaházat és a Várkert Bazárt is. Új helyszínként mutatkozik be az Erzsébet téren a Lepkeház, ahol egyebek mellett orgonaimporvizációval, lézerfényhárfával, kortárs cirkusszal, DJ-remixszel várják a nagyérdeműt, de lesz divatferformansz, break-és parkourbemutató (városi extrém sport) is. Az ugyancsak nem túl régóta működő Bálnában Fashion & Architecture címmel a divatban megjelenő építészet lesz a téma, a nagyobb tereken pedig promenádokon köszönthetik a tavaszt a járókelők.

Bár Budapest önmagában is eladható kulturális brandként, nem alaptalan a felvetés, hogy a jövőben a fesztivált érdemes lenne időben közelíteni a térség két másik nagy művészeti seregszemléjéhez, a május eleji Prágai Tavaszhoz és a május második felében zajló Wiener Festwochenhez. Április második felében kedvezőbb az időjárás, kivirágzik a város, benépesülnek a terek, a teraszok, ami erősíthetné a városfesztivál jelleget.

Szintén az időpont áthelyezése mellett szólhat, hogy idegenforgalmi szempontból a március régóta nem üresjárat már, illetve a távol-keletről érkezők hosszabb időt töltenek a térségben. "Kezdhetnék Budapesten, aztán jöhetne Prága, zárásként Bécs, és így egyetlen, nagyszabású Monarchia-fesztivállá alakulhatna a régió" - gondolja tovább Káel. De ez még távoli cél, hiszen az elkezdett átalakítás is legkorábban négy-öt év múlva hozhat mérhető eredményt.



Őket ajánljuk még

Komolyzene, opera

  • A moldáv hegedűs, Patricia Kopatchinskaja koncertje a BMC-ben.
  • Maxim Vengerov és a Lengyel Kamarazenekar, illetve Elena Bashkirova és a Jeruzsálemi Fesztivál Kamarazenekara a Zeneakadémián.
  • Bogányi Gergely zongora-, Maxim Rysanov brácsa-, Banda Ádám hegedűművész koncertjei a Vigadóban.
  • Jean-Christophe Spinosi és az Ensemble Matheus Händel Orlandóját adja elő, és látható lesz Rameau Les Fetes de Polymnie című operájának újkori világpremierje is.
  • Napjaink legkeresettebb baritonjai közül Simon Keenlyside és Erwin Schrott önálló esttel lép fel.

Tánc

  • A szentpétervári Eifman Balett előadása Auguste Rodin és a modellből szobrásszá fejlődő Camille Claudel szenvedélyes kapcsolatáról szól.
  • A Bozsik Yvette Társulat és a németországi orosz vizuális színház, a DEREVO Pokoli bál című közös produkcióját Schnittke zenéje, Chagall rajzai és Gogol figurái inspirálták.

Dzsessz

  • A Matt Bianco együttest a Müpában az amszterdami Concertgebouw Jazz Orchestra kíséri.
  • A BMC-ben a Joey Calderazzo Trio, a Trio Ivoire, valamint Erik Truffaz és Harcsa Veronika közös koncertje várja a rajongókat.

Világzene

  • Sebestyén Márta filmkoncertjén azokból a mozisikerekből válogat, amelyekben szerepelt, és amelyek művészi fejlődésére hatottak.
  • Várkonyi Mátyás és Béres Attila ősbemutatóját Mata Hari ihlette, a Somnakaj című roma etnoballada Boban Markovicˇ, Szakcsi Lakatos Béla és Kovács Antal zenéjére készült.

Színház

  • Az Örkény Színház a Hamletet mutatja be Bagossy László rendezésében.
  • A katonalétről mesél Mátyássy Bence rendezése a Tháliában Katonák címmel, és ugyanitt látható Bereményi Géza Kincsem című színműve is.
  • A legkisebbek az Átrium Film- Színházban Bartók zenéjével ismerkedhetnek, a Bábszínházi Világnapon varázslatos élményeket szerezhetnek. A fiatalokat slam poetry verseny várja.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.