Sportvilágvárost építhetünk

/ 2001.06.01., péntek 07:48 /

"Emberi garanciát" kér a Fidesz elnöke: ne gáncsolják kicsinyes politikai érdekek a négy kormányzati cikluson átívelő ügy sikerét, a 2012-es olimpia megrendezését. Budapest az újabb fejlesztési lehetőséggel indulhat a városok világversenyében, emellett az egész ország a tőkebefektetések célpontja lehet.

Fotó: MTI

Budapest lemaradt a városok versenyében - figyelmeztettek a kilencvenes évek végén az urbanisták. Nincs létesítmény komolyabb konferenciák megrendezésére, otromba a világnak közvetített városarculat, kiirtották a növényzet nagy részét, az épített környezetet pedig bevásárlóközpontok torzították el. Fordulatot hozhatott volna az 1996-os világkiállítás megrendezése, ezt azonban 1994-ben a baloldali kormány lemondta. A most felfrissült remények szerint megállíthatja a hanyatlást a magyar miniszterelnök által május 23-án Lausanne-ban bejelentett terv: hazánk olimpiát rendezne 2012-ben.

Fotó: MTI
Juan Antonio Samaranch NOB-elnök Orbán Viktor és Schmitt Pál társaságában

Orbán Viktor már tavaly október 18-án a közrádiónak adott nyilatkozatában fölvetette: Magyarország össze tud rakni egy olyan megvalósítható tervet, amellyel pályázatot nyújthat be a 2012-es vagy a 2016-os olimpia megrendezésére. A miniszterelnök ezermilliárd forintra becsülte a Budapesten esetlegesen megrendezendő olimpia költségeit. Üzleti beruházás keretében, az önkormányzati és magántőke mozgósításával ezt az ország állni tudja - vélekedett a kormányfő. A tartalmilag azonos bejelentést most az tette nyomatékosabbá, hogy a miniszterelnök a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) posztjáról leköszönő elnökének, Antonio Samaranchnak vázolta elképzeléseit. Ez a mozzanat egyben kampánygesztus is volt a leendő NOB-elnökök vetélkedésében a magyar pályázó, Schmitt Pál mellett.

Nagy visszhangot kapott a kezdeményezés, s ezt a vélhető célt a kormányfő akkor is elérte, ha a reagálás meglehetősen vegyes volt. A pártok, közéleti személyiségek többsége higgadt vagy lelkes támogatásban részesítette az ötletet. Vannak azonban, akik fanyalgással vagy lesajnálással fogadták a Lausanne-ból érkező hírt. Ez kísértetiesen emlékeztet az 1988-tól 1994 őszéig zajlott expóvitára.

Versengő földrészek

A szakértők egy része most is rámutatott: a világeseményhez kapcsolódó beruházások révén egyébként is szükséges létesítmények épülnek, részben külső pénzforrások bevonásával, s a továbbgyűrűző hatások az egész gazdaságot fölpezsdítik. Mások ezúttal is a pénzhiányt említették, a felkészülésre rendelkezésre álló 11 évet tartották rövidnek, vagy egyszerűen ellenérzéseket próbáltak szítani a tőkebevonási, fejlesztési lehetőségek ellen. Egy jelentős sajtóorgánum már "NOlimpia" elnevezéssel új rovatot indított a kezdeményezés megtorpedózására.

Befolyásolhatja-e az itthoni megosztottság a NOB-ot 2004-ben, illetve 2005-ben, amikor az előzetes, illetve a végleges döntést a 2012-es olimpia helyszínéről meghozza? Erről Schmitt Pált, a NOB alelnökét kérdeztük. A sportdiplomata elmondta: a NOB három szervtől több garanciát kér a pályázat benyújtásakor. Az egyik fél a kormány: az állami végrehajtó szervnek a biztonságot, a gazdasági megalapozottságot és a sportolók beutazását kell szavatolnia. A másik szerv a rendező város vezetősége: e testületnek azt szükséges garantálnia, hogy fejlesztési tervébe az olimpiára való előkészületet beillesztette, a szükséges létesítmények tető alá hozását - egyébként is meglévő - programjában előrehozta, s azokat az olimpia idejére megépítteti. A harmadik szerv, melytől a NOB garanciát kér: az adott ország olimpiai bizottsága. E grémiumnak be kell mutatnia, hogy szakmailag felkészült a rendezvény szakmailag magas színvonalú szervezésére.

Ami a hazai megosztottság kérdését illeti: vélhetően a kormány csak abban az esetben ad garanciát, ha a társadalom nagyobbik fele a megrendezést helyesli. Természetes, hogy minden kezdeményezésnek vannak ellenzői, a NOB ezt nem kezeli kizáró okként. Schmitt Pál a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökeként biztosra veszi, hogy ez a testület örömmel támogatja a magyar kandidálást. A MOB június 9-én ül össze, hogy elvi állásfoglalást alkosson a 2012-es olimpia budapesti megrendezéséről. "Biztosra veszem az egyhangúlag igenlő szavazást" - jelentette ki az annak idején vívásban olimpiai bajnokságot nyert Schmitt.

Budapest pályázott
Már az újkori olimpiai játékok kezdetén felbukkant Budapest mint esélyes rendező. Athénban 1896-ban ugyanis lassan haladtak az előkészületek, s Coubertin báró a magyar NOB-taggal, Kemény Ferenccel levelet váltott a magyar főváros "beugrásáról". A NOB 14. ülését Budapesten rendezték. Fővárosunk ekkor, 1911-ben pályázott az 1916-os játékokra, ám Berlin győzött - az olimpia elmaradt. Az 1920-as játékok rendezőjeként Budapest jelentkezett, ekkor "ejtették", és még versenyzőink sem utazhattak Antwerpenbe. Az 1936-os olimpiára Budapest jelentkezett, de szavazatot sem kapott a NOB-ban. Fővárosunk az 1940-es játékok megrendezésére is jelentkezett, ám Tokió győzött, de az olimpia elmaradt. Épp ezt történt az 1944-es játékokkal is: akkor Londont jelölték győztesnek Budapesttel szemben, és akkor sem került sor a megrendezésre. Az 1960-as olimpiáért Budapest versenyben volt, de a harmadik körben kiesett, s Róma rendezhette a játékokat.

Ha az ügynek Budapest támogatását is sikerülne megszerezni 2004-ig
- azaz már a következő választási ciklusban -, akkor is kemény versenyre számíthatunk. Schmitt Pál szerint legalább tíz jelentkező indul az első körben, a 2004-ben benyújtandó előzetes pályázaton. "Tíz kitűnő város, amelyek közül az első ötbe bekerülni is nagy teljesítmény" - fogalmazott a NOB alelnöke. Noha csak kivételesen fordulhat elő, hogy az első jelentkezés alkalmával a győzelemig sikerül "végigmenedzselni" egy olimpiarendezés jogának elnyerését, Schmitt szerint teljes erőbedobással kell küzdenie az országnak. Azaz a legmagasabb színvonalú megvalósíthatósági tanulmányt kell benyújtanunk a 2004-es előzetes elbírálásra, s ha az első öt közé kerülünk, a terv teljes kidolgozását a győzelem várományosaként kell végigvinni. Ha 2005-ben más rendező mellett dönt a NOB, Magyarországnak akkor is 2012-ig olimpia rendezésére alkalmas országként kell mutatkoznia, s ez esetben a 2016-os megrendezésre már kiváló esélyeink nyílnak.

Budapest esélyeit befolyásolja, hogy idén nyáron miképpen dönt moszkvai ülésén a NOB a 2008-as olimpia helyszínéről. Ha a 2004-es athéni olimpia után 2008-ban mondjuk Párizs kap lehetőséget, akkor valószínűtlen, hogy a 2012-es nyári játékok is Európában kerülhetnek sorra. Mindamellett Magyarországnak az olimpia rendezésére alkalmas országnak kell lennie, s ezt minden alkalommal kifejezésre kell juttatnia. Schmitt az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat állította párhuzamba: ha már 2002-ben készen állunk a teljes integrációra, s ezt érzékeltetjük is, belátható időn belül befogadnak a tagállamok.

Vitatott haszon
Montreal még egyértelműen ráfizetett az 1970-es olimpiára: a tervezett 310 millióval szemben a költségek elérték a másfél milliárd dollárt. Moszkva 1980-ban csonka olimpiát rendezett, vélhetően nagy ráfizetéssel. Amerika ellenben nyereséget mutatott ki az 1984-es, ugyancsak csonka olimpia után: Los Angeles hivatalosan 233 millió dollár nyereséget jelentett. Szöul 1988-ban 288 millió dollár hasznot ért el. A barcelonai olimpia 1992-ben tízmilliárd dolláros kiadást emésztett föl, ennek nagyobbik felét befektetők fizették. A közönségtől származó bevételek mindössze hárommillárd dollárt értek el, azaz a hiány hétmilliárdra rúgott. Megmaradtak viszont a létesítmények. Vállalkozási alapon rendezték az atlantai olimpiát 1996-ban, a hivatalos értékelés szerint nyereségesen. A tavalyi sydneyi olimpiára a tartomány 1,2 milliárd amerikai dollárt költött, az ausztrál állam csaknem százmilliót, a helyi magánvállalatok pedig 660 milliót fektettek be. A cégek pénzelték a központi stadion és az úgynevezett Superdome építését. Egyes sajtójelentések szerint az állam milliárdos ráfizetést könyvelt el a rendezvény után. Más értékelések szerint a nyolcvanas évek óta az olimpiák nyereségesek. Ennek kimutatása azonban bonyolult, mert - mint a világkiállítások esetében - nehéz vitathatatlanná tenni: a beruházások továbbgyűrűző szerepét. Azt az ellenpropaganda képviselői is többnyire elismerik, hogy míg az olimpia előtt Sydney, mint a "világ peremén" lévő város, elhanyagolható volt a busásan jövedelmező konferenciaturizmus piacán, már az olimpia előtt két évvel a második helyre jött fel a városok eme versenyében.

Jó széllel a Balatonra

A NOB-alelnök a felkészülést az egész országra kiterjedő fejlesztési alkalomnak látja. A közelebbi múltban rendezett játékoknak volt egy területi magja: a központi város negyven-ötven kilométeres körzete. A versenyek kétharmadát ezen belül rendezték. A selejtezőket azonban a távolabbi nagyvárosokban tartották a házigazdák. Hat labdajáték szerepel az olimpiákon: ezek selejtező összecsapásainak megfelelő helyszíne lehet Debrecen, Szeged, Pécs, Szombathely, Győr vagy akár Nyíregyháza is. Például az egri Makovecz-uszoda a vízilabda-selejtezőknek adhatna otthont. A vitorlásversenyek egyértelmű helyszíne pedig a Balaton.

Az egri Homa János fideszes parlamenti képviselő azt véli fontosnak, hogy a város uszodája, melyet Makovecz Imre tervezett, végre más országok figyelmét is magára vonná. Keszthelyen Hegedűs László alpolgármester azt reméli, hogy a rendezvény lökést adna az infrastruktúra-fejlesztésnek: az út- és vasútépítés mellett a közeli sármelléki repülőtér is szerephez, ezáltal tőkebefektetéshez jutna. Szerinte a vízparti nagyvárosok kellő érdekegyeztetés után meg tudnának egyezni az olimpiai szerepvállalásban. Maga a Balaton-vidék a szállodaépítéssel is Európa élvonalába jutna.

Ami Budapestet illeti: ez már bonyolultabb kérdés. A főpolgármestert ismerők fokozott óvatossággal fogadják, hogy Demszky ezúttal nem lépett föl frontális szembenállással a 2012-es olimpia budapesti megrendezése ellen. "Csak" feltételeket támasztott. Nyilatkozatait, melyekben a reális költségigények másfélszeresét jelölte meg, emellett nem is egy, hanem két metróvonal építtetését fogalmazza meg igényként, sokan a "nem" becsomagolt megüzenéseként értékelik.

"Nem szabad egy 16 napos rendezvény kedvéért külön metróvonalat építeni" - közölte lapunkkal Schmitt Pál, a NOB alelnöke. Vélekedése szerint Budapesten is csak olyan létesítményeket kell létrehoznunk, amelyeknek az olimpiai láng kihunyta után is hasznát veheti a helyi társadalom. Úgy ítéli meg a sportdiplomata, hogy a fővárosban a Népstadion környékén lenne a nyári játékok egyik központja, a másik olimpiai centrum pedig a Hungexpo vásárvárosa lehetne.

A magyar vásárrendezők egy része ezt nehezen megoldhatónak véli: a budapesti vásárközpontnak ugyanis hagyományos rendezvényei élnek, ezeket a mai, a vásárok közötti éles versenyben kár volna feláldozni egy olimpia oltárán. Más kérdés ugyanakkor, hogy a budapesti vásárközpontot már a múlt évtizedben szerették volna áttelepíteni a Lágymányosra. Ez utóbbi esetben felszabadulna az olimpia idejére és későbbi sportcélokra a kőbányai terület - ám kérdéses, hogy az időközben átformálódott lágymányosi ingatlanérdekeltségek között miképpen lehetne az államkasszát is kímélő módon vásárközpontot kialakítani.

Schmitt Pál szerint külön lakótelepet is föl kell építeni: ez lenne az olimpiai falu a rendezvény idejére, utána vehetnék birtokukba végleges lakói. (Ez a stratégia egyébként a tavalyi, hannoveri világkiállításon bevált: ott az expóterülethez közeli Kronsberget építették be lakóteleppel, helyet kínálva a kiállítások külföldi személyzetének. A modern otthonokat azóta a hannoveri és a környékből beköltözött fiatal német családok lakják.)

Az 1996-os magyar világkiállítás váratlan lemondása a következő évtizedekre vélhetően "kiütötte" hazánkat az expórendezés esélyesei közül. Noha tavaly októberben a németországi világkiállítás zárásakor elhangzott, hogy hazánknak is világkiállítást kellene rendeznie a 2010-es években, helyesebbnek tűnik egy nyári olimpia megrendezését szorgalmazni. Ezt is a legteljesebb politikai konszenzussal kell előkészíteni azonban - éppen az expólemondáshoz hasonló drámai fejlemények elkerülése végett.

Pokorni Zoltán, a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke bejelentette: a Fidesz vezetői nemzeti ügynek tekintik a Budapesten megrendezendő nyári olimpiát. A Fidesz parlamenti albizottság létrehozását kezdeményezte, ebben mind a hat pártfrakció helyet kapna. Pokorni azt javasolta, hogy a gazdasági, területfejlesztési, illetve ifjúsági és sportbizottság hozzon létre munkacsoportot, és ezek együtt alkossanak olimpiai albizottságot. Ez "politikai, emberi garanciát" adna arra, hogy ne béklyózzák pártpolitikai érdekek ennek "a nagy ívű, legkevesebb négy kormányzati cikluson átívelő ügy" kimenetelét.

A kormánykoalíción belül támogatják a magyar pályázást. A kisgazda Boros Imre tárca nélküli miniszter lapunk érdeklődésére elmondta: a gazdaság jó erőben lehet az előkészítés éveiben, s ez a világrendezvény a fejlődés húzóereje lehet. A szükséges fejlesztések egy részéhez már az Európai Unió pénzforrásait is igénybe vehetjük. Véleménye szerint föl sem merülhet a Budapest-vidék ellentét kiélezése, a nyári játékokat ugyanis elsősorban az ország és nem a főváros rendezi. A kellő infrastruktúra-fejlesztés a vidéki térségeket is vonzóbbá teszi a befektetők számára. Herényi Károly, az MDF szóvivője arra mutatott rá: a mai ellenvélemények kísértetiesen hasonlítanak a tíz évvel korábbiakra: akkor alakították meg a világkiállítási programirodát, és szinte személyesen is ugyanazok ugyanolyan érvekkel próbálták megbénítani a munkákat, elvenni a társadalom kedvét a fölemelő lehetőségtől. Az olimpia lehetőséget ad az eddiginél is nagyobb működőtőke-bevonásra, infrastruktúra-fejlesztésre, emellett az emberek lelkiállapotát is javítja, ha a megnyitót, amelyet négy-öt milliárd ember lát a földkerekségen, Budapestről közvetítik a világ tévécsatornái.

Városok rangsora

Baráth Etele, az egykor világkiállítási kormánybiztosként működő MSZP-s képviselő helyesli az olimpiarendezés szándékát, nehezményezi ugyanakkor, hogy a bejelentést szerinte nem elég körültekintően készítette elő a kormányzat. Vélekedése szerint a magyar miniszterelnök elsősorban Schmitt Pál pozícióit igyekezett javítani ezzel a lausanne-i bejelentéssel: a magyar sportdiplomata is pályázik ugyanis a NOB elnöki posztjára, az utódlásról a nyáron dönt a NOB testülete. Baráth egyébként ezt a kampánygesztust is helyesli, jó véleménnyel van ugyanis Schmitt Pálról. Az egykori SZDSZ-es országgyűlési képviselő, a pártból azóta távozó Török Ferenc álomnak véli az olimpia megrendezésére történő magyar pályázást. "De ha meg se próbálnánk, az álom nem válhatna valóra" - fogalmazott az 1964-es tokiói olimpia öttusabajnoka. Török mint sportember híve a magyar jelentkezésnek, de mert több neves város már régóta sorban áll, a 2016-os rendezést véli elképzelhetőbbnek a két dátum közül.

Fotó: Lenyó László

Budapestnek mindenképpen előnyös lenne, ha a több mint egy évtizedes pangás után visszakapcsolódna a városok világversenyébe. Az ezzel kapcsolatos terveket központi igényre Lukovich Tamás urbanista vezetésével készíti egy szakember csapat. Lukovich szerint Budapestnek regimentnyi látható és láthatatlan vetélytársa küzd csupán Európában is. Sokféle eszközt bevető városverseny folyik a nagyrendezvényekért. Miközben Budapest elszalasztotta az 1996-os expóalkalmat, Glasgow 1999-ben "a művészetek európai fővárosaként" hirdette magát. Torino téli olimpia megrendezését tervezi, s ötven kilométeres alagutat vág - vasúti összeköttetéshez - Franciaország felé. Bilbao pedig Guggenheim-múzeumot nyitott. Az európai városrangsorban kicsinek számító Toulouse "az európai űrtechnika városaként" tűnik fel. Wroclaw világkiállítást szeretne tető alá hozni. Ehhez hozzátehetjük: Hannovert a középszerűség fővárosának nevezték, mígnem a 600 ezres város tavaly az ezredforuló expójával "tette rá magát a térképre".

Gere József világkiállítási szakértő szerint az olimpia mint világrendezvény megfordíthatná a Budapest leépülését előre jelző folyamatot. Fontos azonban, hogy jó apropót találjanak a rendezők az olimpia megpályázásához. Mint emlékezetes, az 1996-os világkiállítás a honfoglalás 1100. évfordulójára esett, miközben Amerikában száz-, legfeljebb kétszáz éves évfordulókat találnak. Fontos emellett, hogy kellő érdekeltséget teremtsenek a rendezők a magántőke bevonására. Noha az utóbbi évtizedek olimpiái nyereségesek, a költségvetési pénzeket magánbefektetésekkel is jelentős hányadban ki kell egészíteni, hogy a gazdaság is győztesen jöjjön ki a nemes versenyből.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.