Szervezett felvilág 2.

/ 2007.04.05., csütörtök 22:12 /

Van másik! A februárban feltárt Dataplex-ügy után a Heti Válasz újabb bizonyítékot talált arra, hogy létezik egy üzleti kör, amely tudatosan rájár a gazdasági tárca által felügyelt cégek büdzséire. A stáb Kóka János volt beosztottjaiból és partnereiből verbuválódott.




Másfél hónapja olyan tényekre bukkantunk, amelyek legalábbis megkérdőjelezték Kóka János korábbi, "politikusként messze távol tartom magam mindenféle etikailag kifogásolható tranzakciótól" felütésű önvallomását. Jelentjük, a Dataplex-ügy után van egy másik, beteljesülőfélben lévő eset is - amit "megelőzési" szándékkal tesz közzé a Heti Válasz. Ezen ugyancsak átsüt a felső szintű szervezettség, hiszen mind a tíz kulcsszereplő az új SZDSZ-elnök előző, üzleti-magánszektorbeli életéből "származik", ráadásul a tízek mozgása a legkevésbé sem tűnik véletlenszerűnek.

DATAPLEX UTÁN CARDNET

Mielőtt ráfordulnánk a történetre, össze kell foglalnunk a Dataplex-ügyletet. Már csak azért is, mert az újabb felvonás legfontosabb figurái: egy miniszteri sógor, egy családi ügyvéd, egy vitorlástárs, valamint egy ciprusi bérközreműködő éppen ugyanazok, mint a régebbié (Heti Válasz, 2007. február 22.). 2005 nyarán-ősz elején jártunk tehát, amikor ciprusi off-shore társaságok megvásároltak egy kapacitásfelesleggel küzdő ötcsillagos szerverszállót, pontosabban: az azt működtető Dataplex Kft.-t. Majd három hónapra rá, hárommilliárd forintos haszonnal tovább is tudták adni szerzeményüket. Hogyan sikerült így felsrófolni a cég árát? Részben piaci munkával, de jórészt állami mamutvállalatok elköteleződésével. Ezeknek a cégeknek a hirtelen jött, Dataplex melletti döntése sokat segíthetett az árfelhajtásban.

A "hotelt" és az üzemeltető társaságot tehát állami segítséggel felértékelték, majd jó pénzért eladták. Miként jeleztük: Kóka János sógora, Lepp Gyula nem cáfolta értesülésünket, mely szerint ő képviselte a ciprusi cégek egyik legnagyobbikát, a Corbeil Holdings Limitedet az üzletrész-adásvételi tárgyalásokon. Ami viszont eleve cáfolhatatlan, hiszen tény: a Corbeil magyar igazgatója az a Rácz Krisztián, akit a Kóka-Lepp duó korábban az Elendernél alkalmazott - termékfejlesztési vezetőként, s mellesleg vitorláspartnerként. A ciprusi off-shore társaság kézbesítési megbízottját, Forgó Zoltánt pedig a gazdasági miniszter állandó cégjogi képviselőjeként jegyzik a szakmában (no meg a cégbíróságon).

A Dataplex-titok feltárása után Kóka János azt nyilatkozta az ATV-n: cikkünk "kizárólag valótlanságokat állít". Ám a kokajanos.hu honlapon rendszeresített rágalomszámláló egyik bejegyzése szerint azt ő sem tagadja, hogy "vannak barátai, szokott vitorlázni és valóban van ügyvédismerőse". Kóka eztán minden médiaszereplésekor érzékeltette: a Dataplex-téma erőltetésével a Heti Válasz is beszállt - nyilván ellene - az SZDSZ elnökválasztási hadjáratába.

Miután láttuk, hogy a liberális belkampány idején a tényeket egyetlen szóval "valótlansággá" lehet nyilvánítani, a tisztújítás lezárultáig kerültük a gazdasági tárca (és az általa felügyelt állami cégek) ügyeinek ismertetését. Ennek most vége; a Dataplex- után jöhet a Cardnet-történet.

EXELENDERESEK ELŐNYBEN

A Dataplex-esethez hasonlóan itt is kiemelt szerep jut néhány állami szervezetnek, cégnek, köztük a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közvetlen felügyelete alatt álló - a Kulcsárbotrányban elhíresült - Állami Autópályakezelő (ÁAK) Zrt.-nek. Az ügy annyiban egyedi, hogy Kóka volt beosztottjai, üzlettársai beépültek mind az állami, mind a közpénzfelszívásra felkészült magánvállalati oldalra, de olyan szereplő is akad, aki mindkét végponton tiszteletét tette.

Íme az előzmények, már ami az állami oldalt illeti: a GKM 2003-ban bízta meg az autópálya-kezelőt, hogy készítse elő az úthasználattal arányos, elektronikus díjszedés rendszerét. A matricás megoldás ugyanis nem biztosítja, hogy a minőségi úthálózat terebélyesedésével arányosan nőjenek az állam bevételei, illetve hogy a hosszabban autózók többet, a rövid távú "kényszersztrádázók" kevesebbet fizessenek. Az ÁAK-nál elkezdték a munkát (alapelvek kialakítása, külföldi példák számbavétele, pályáztatás előkészítése), mígnem 2005 áprilisában a "derült égből" megérkezett a fent vitorláspartnerként bemutatott Rácz Krisztián, s a társaság útdíjprojekt-vezetője lett. (Rácz 2005 októberéig vett részt a sztrádacég életében, majd egyik pillanatról a másikra elköszönt.)

Tavaly aztán a "családi ügyvéd" titulussal illetett Forgó Zoltán érdekeltsége, a Forgó, Varga és Társai Ügyvédi Iroda szerződött az autópálya-kezelővel - miként a részvénytársaság kommunikációs stábjától megtudtuk, azért, hogy "segítségével átstrukturálják az ÁAK sztrádafinanszírozással, -építéssel és -üzemeltetéssel kapcsolatos feladatait, és előkészítsék a kapcsolódó szerződéseket". (A 30 millió forintos tanácsadói keretösszegből végül 13 milliót hívtak le az ügyvédi iroda számára.) Ráczon és Forgón kívül ugyancsak az Elender-holdudvarból érkezett az ÁAK-hoz Békési Sándor informatikai igazgató és Berki Endre igazgatósági tag.

Időközben - 2005 végével - az ÁAK útdíjjal foglalkozó szakembereit áttelepítették ahhoz az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósághoz (Ukig), ahol akkortájt az ugyancsak elenderes előéletű Horváth László volt a nagyfőnök. Sőt, újraindult az útdíjstratégiagyártás; az Országgyűlés a közeljövőben dönthet arról, hogy támogatja-e az elektronikus útdíjfizetési rendszer bevezetését szolgáló közbeszerzési eljárások április-májusi megindítását. (A tendert várhatóan az Ukig utódintézménye hirdeti meg, és a költségvetésnek 93 milliárd forintjába kerül majd a projekt megvalósítása. Az összeg negyede az elektronikus díjfizetést ellenőrző ÁAK-hoz kerülne.)

Summa summarum: az elmúlt két évben a Kóka-adminisztráció eltávolította a sztrádafejlesztés pénzes területeiről a régi közszolgákat, és helyükre - mind az ÁAK, mind az Ukig esetében - exelenderes bizalmasok érkeztek. S hogy mi történt közben a magánszférában?

MÁR A SPÁJZBAN VANNAK

Az eredetileg hitelkártya-kezelő terminálok telepítésében jártas Cardnet Kártyarendszerek és -szolgáltatások Zrt.-t tavaly nyáron megvette egy Cardnet-Invest Kft. nevű vállalkozás. (Az eladó a Magyar Telekom és három magánszemély, a vételár 420 millió forint volt.) A részvénytársaság igazgatóságába csakhamar delegálták azt a Rácz Krisztiánt, aki - mint írtuk - korábban a Dataplex-ügy sikerén, az ÁAK-nál pedig az elektronikus útdíjfizetés előkészítésén dolgozott. Ezzel párhuzamosan a Cardnet közvetett tulajdonosai között megjelent egy olyan, Del Rugercia Investments névre keresztelt ciprusi off-shore cég, melynek kézbesítési megbízottja az ÁAK szerződésállományát részben ismerő Forgó, Varga és Társai Ügyvédi Iroda. Újra képbe került tehát Kóka János vitorlástársa és családi ügyvédje. A kép teljességéhez már csak egyetlen személy hiányzik: a miniszter sógora, Lepp Gyula.

Nem állítjuk - az off-shore technika miatt nem is tehetnénk -, hogy Leppnek vagy Kókának közvetlen befolyása volna a Del Rugerciára. Ugyanakkor felettébb különös, hogy a Dataplexben és a Cardnetben egyazon ciprusi úr, bizonyos Dimitris Ioannides a végső, több áttételen keresztüli tulajdonos (lásd ábránkat). A Heti Válasz megkeresésére egy ciprusi off-shore szakjogász (név és cím a szerkesztőségben) leszögezte: Ioannides csak megbízott vagyonkezelő, aki a valódi - vélhetően nem ciprusi - tulajdonosok elfedésében segédkezik. Időközben aztán a Cardnet "kisrészvényesei" közé bevásárolta magát az a Kóbor Miklós is, aki viszont bizonyító erejű cégbírósági papírok szerint állandó üzleti kapcsolatban áll Lepp Gyulával (lásd A holdudvar című táblázatunkat). Mi több, a Del Rugercia egyetlen magyar igazgatójáról, Vass Attiláról is elmondható, hogy egykor a Kóka-Lepp párosnak alvállalkozott.

Van tehát két cég, az állami ÁAK és a magán Cardnet; egyaránt jellemző rájuk, hogy a gazdasági miniszter korábbi kollégáival, üzlettársaival töltötték fel kulcspozícióikat (Rácz pedig mindkét helyen megfordult). Egyetlen kérdés maradt: közeledik-e ez a két társaság egymáshoz, illetve beszáll-e a Cardnet az elektronikus útdíjfizetés rendszerének kiépítésébe?

A magán-részvénytársaság mérlege mellé csatolt üzleti jelentésben mindenesetre ez áll: cégünk jövőbeni célja "kormányzati projektekben alvállalkozói részvétel". A Cardnet vezetői többszöri megkeresésünkre sem voltak hajlandók cáfolni azt a piaci információt, mely szerint a "részvétel" a használattal arányos elektronikus útdíjrendszer (valamint a BKV-nál tervezett kártyás utaztatás) kiépítésében és üzemeltetésében való közreműködést jelentené, amely, mint jeleztük, előreláthatólag 93 milliárd forinttal terheli meg a költségvetést. Amit viszont bizton állíthatunk: az ÁAK lapzártánk idején máris tárgyalásokat folytatott a Cardnettel. "A főutak április 1-jei fizetőssé tételével (tehergépjárművek számára) közel negyven főút környékén fogalmazódott meg az igény, hogy megoldjuk az autópálya-használati jogosultságok megvásárolhatóságát; ezzel kapcsolatban kereste fel az ÁAK-t a Cardnet" - ismerte el a kontaktus tényét a Heti Válasznak a sztrádacég kommunikációs igazgatósága.

Cardneték tehát a spájzban vannak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.