Szorul a hurok az MSZP körül?

/ 2009.05.18., hétfő 15:00 /

A hatóság szakmányban vonja nyomozás alá az állami visszaéléseket, ám semmi nem igazolja, hogy koncepciós eljárásokról volna szó - írtuk előző cikkünkben, amelyben kitértünk rá, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálatai alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda is munkához látott. Most a hat, legnagyobb visszhangot kiváltó vizsgálat összefoglalóját tesszük közzé.

Tévedés volna azt hinni, hogy csak az ügyészi szervezet jár rá a nagypolitikára - írtuk az állami pénzek körüli visszaélésekkel foglalkozó cikkünkben. A kormányfelügyelet alatt működő rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodája (NNI) például április utolsó napjaiban az Állami Számvevőszék jelentései alapján - kvázi hivatalból - indított büntetőeljárást több vállalat privatizációjával kapcsolatban.

A Heti Válasz összefoglalta a legnagyobb visszhangot kiváltó vizsgálatokat.

I.
Vizsgált szervezet: Az Állami Privatizációs Vagyonkezelő Zrt. és jogutódja
Ellenőrzött időszak: 2007

Megállapítások:

Átláthatatlan lett a cég működése a vagyontörvény 2007-es elfogadása után.

Az állami vagyonelemek nyilvántartása követhetetlenné vált, noha az ÁPV Rt., a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, valamint a földalapkezelő egy jogutódba, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-be olvasztásának a hatékonyabb vagyonkezelés megteremtése lett volna a célja.

Sem a részvényesi jogok gyakorlója (Veres János akkori pénzügyminiszter), sem a kormány nem mérte fel, hogy az új szervezetnek mire terjed ki a feladatköre.

Az MNV megalapításakor nem tisztázták a vezetők felelősségi köreit. A vezérigazgató, Tátrai Miklós 2007 végéig a Pénzügyminisztérium államtitkári posztját is betöltötte.

Nem lehet megállapítani, mekkora kiadással járt a három szervezet összevonása.

Következmény:

A pénzügyminiszter vizsgálatot rendelt el az MNV-nél, melynek ellenőrző bizottsága a vagyongazdálkodási tanács és a cégvezetés felelősségét is felvetette.



II.
Vizsgált szervezet: Bábolna Rt.
Ellenőrzött időszak: 1995-2007

Megállapítások:

A számvevők kilenc jelentésben foglalkoztak a Bábolna-csoporttal. Ötször személyi felelősségre vonást is javasoltak, ám ez máig nem történt meg, mivel a privatizációs szervezet felügyelőbizottsága nem tudta megállapítani, kit és milyen mértékben terhel felelősség a magyar mezőgazdaság egykori zászlóshajójának hanyatlása miatt.

2007 végéig az állam több tízmilliárd forintot bukott Bábolnán. A társaság annak ellenére vesztette el vagyonát, hogy a kormány 2000-2001-ben több mint 22 ezer hektárnyi földet vásárolt meg a Bábolna Rt.-től, melynek ellenértéke a veszteséges gazdálkodás finanszírozását szolgálta. Az állam emellett 20 milliárd forintos tartozást engedett el a cégnek, s közel kétmilliárdnyi hitel és egyéb támogatás visszafizetésétől tekintett el. Az ÁPV ugyancsak elengedte a részvénytársaság hatmilliárd forintos tartozását.

Következmény:

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) büntetőeljárást indított hűtlen kezelés gyanújával a Bábolna Rt. privatizációja miatt.



III.
Vizsgált szervezet: Az FHB Jelzálogbank Nyrt. értékesítése
Ellenőrzött időszak: 2007

Megállapítások:

A bank 50 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagját 2007. augusztus 29-én dobta piacra (titoktartás és gyorsított eljárás közepette) a Gyurcsány-kormány. Az A sorozatú részvények darabonként 2025 forintért leltek gazdára, miközben néhány héttel előtte még 2300 forint fölött járt az árfolyam. Az államnak az értékesítésből így is több mint 66,8 milliárdos bevétele származott, ám az ÁSZ nem tartja sikeresnek a tranzakciót.

A kormány ugyanis "kinyomta" a privatizációs tanácsadói megbízást pályázaton elnyerő Raiffeisen Investment AG-t, s helyére a Hongkong and Shanghai Banking Corporationt (HSBC) tolta be. Sebtében létrehozott egy - a pénzügyi tárca, az ÁPV és az FHB képviselőjéből álló - bizottságot is, amely előzetes számítások nélkül kétezer forintban határozta meg a részvények minimálárát - majd az éj leple alatt túladott a csomagon. Minden vevő csak ötszázaléknyit haraphatott volna az FHB-ból, az ÁPV igazgatója viszont úgy határozott: 10 százaléknál nagyobb hányadot is szerezhetnek a jelöltek. Hárman jutottak 10 százaléknál nagyobb csomaghoz, de hogy kik, nem tudni, mert a részesedésüket letétkezelők neve alatt jegyezték be. A HSBC közel egymilliárd forintot kaszált az ügyleten, az ÁSZ viszont nem tudta kideríteni, mi alapján bízták meg e céget, s miért kellett módosítani a menetrenden.

A különleges jogokat biztosító, B sorozatú szavazatelsőbbségi részvényektől már korábban megvált az állam, de az ÁPV élhetett volna visszavásárlási jogával; ha a két részvénytípust együtt értékesíti, nagyobb bevételre is szert tehetett volna.

Következmény:

Az NNI eljárást indított hűtlen kezelés gyanújával az FHB privatizációja ügyében.



IV.
Vizsgált szerv.: Nemzeti Lóverseny és Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft., Malév, Mol
Ellenőrzött időszak: 2007

Megállapítások:

E cégeknél brutális összegekre rúgtak a tanácsadói díjak és jutalékok. A partnerek ügyvédi szolgáltatás címszó alatt privatizációval összefüggő tevékenységeket láttak el; így a vagyonkezelő mentesült a közbeszerzési pályázat kiírása alól, noha a szerződések többnyire meghaladták a tízmillió forintot.

Az állam nem szabadult meg a Malév 33 milliárdos garanciavállalásos hitelétől, s a kölcsönt az új tulajdonos (AirBridge) sem vállalta át teljesen, pedig a magánosításnak ez volt a célja. A Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. is fölöslegesen kapott egymilliárdos tőkeemelést a bukmékeri rendszer kialakítására - erre a privatizáció nyertese kötelezhető lett volna.

A Molnál szintén nem voltak alátámasztva a tanácsadói kifizetések (összegük meghaladja a 376 milliót). Ám a büdzsé azzal bukta a legtöbbet, körülbelül 100 milliárdot, hogy az állam rossz időpontban vált meg Mol-részesedésétől. A papírok árfolyama ugyanis az eladás után a duplájára ugrott. Azzal is ötmilliárdos bevételkiesés érte az államot, hogy a Mol privatizációja előtt nem kötötték ki, hogy az olajvállalat saját részvényeinek eladásával nem befolyásolhatja az árfolyamot.

Következmény:

Az NNI eljárást indított hűtlen kezelés gyanújával a Mol és a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. privatizációja ügyében.



V.
Vizsgált szervezet: Budapest VII. kerületi önkormányzat
Ellenőrzött időszak: 2003-2006

Megállapítások:

Az önkormányzat ingatlanai eladása esetén 30 milliós értékhatár felett versenyeztetést írt elő, de 2004. július 15-ig lehetőséget biztosított a pályázat nélküli értékesítésre a képviselő-testület minősített döntése alapján. Ezzel a helyhatóság megsértette az államháztartási törvényt.

Később irreálisan magasra, egymilliárd forintra emelték a versenyeztetési értékhatárt, 2005. január elsejétől viszont 20 millió forintra csökkent a limit.

Következmény (független az ÁSZ-tól):

Civilek feljelentése alapján indult nyomozás a panamák ügyében. Eddig 12 embert - köztük Hunvald Györgyöt - gyanúsítottak meg gazdasági bűncselekményekkel 16 ingatlan értékesítése miatt.



VI.
Vizsgált szervezet: Budapest VI. kerületi önkormányzat
Ellenőrzött időszak: 2001-2004

Megállapítások:

Az önkormányzat túl magasan, egyedi vagyon esetén 200 millió forintban rögzítette a versenyeztetési határt.

A testület eltekinthetett a licittől, ez viszont sérti az államháztartási törvényt.

Következmény (független az ÁSZ-tól):

A rendőrség hűtlen kezelés gyanújával beidézett számos terézvárosi politikust, köztük Verók István polgármestert.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.