TANÁCS-KÖZTÁRSASÁG

/ 2007.03.15., csütörtök 10:17 /

A kancellária a küszöbönálló államreformhoz kormányközeli magáncégektől kér tanácsokat - értesült a Heti Válasz. A vitatható értelmű, százmillió forintos pályázat várható nyertesei közt feltűnik László Csaba volt pénzügyminiszter és Medgyessy Péter fia is. Az olcsóbb állam jelszavával meghirdetett bőkezű ajánlat kiírásán a közigazgatási reform atyja, Sárközy Tamás is meghökkent.



A kormány jó másfél hónapja dolgozik azon, hogy a 2006-os választások utáni első száz nap ne a könnyen teljesíthető szociális lépésekről szóljon, hanem elkezdődhessen az államigazgatási reformok sorozata - jelentette be Gyurcsány Ferenc 2005 decemberében a Magyar Televízióban. "Csak akkor alakítok kormányt, ha a frakciók aláírják ezeket a törvényeket. Ha nem támogatják, akkor majd keresnek maguknak más kormányfőt" - fogadkozott a miniszterelnök a képernyő előtt ülőknek. Aztán megnyerte a 2006-os választásokat, és híre-hamva sem volt az államigazgatás átfogó reformjáról szóló törvényjavaslatnak vagy frakciómegállapodásnak. Olyannyira nem, hogy a kormány tavaly decemberben szükségét érezte rendeletben utasítani a minisztereket: 2007. május 31-ig vizsgálják felül a hatáskörükbe tartozó közfeladatok körét, és tegyenek javaslatot a módosításokra.

FIZETÉSÜK TÖREDÉKÉÉRT?

A Miniszterelnöki Hivatal azonban nem érte be ennyivel. Információink szerint a kancellária február elején ugyanezen feladat elvégzésére - hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás keretében, vagyis a nyilvánosság elől elzárva - tíz tanácsadó cégtől kért ajánlatot. "A közfeladatok felülvizsgálatának célja, hogy az állam a megfelelő tevékenységeket optimális szinten és a leghatékonyabban végezze el. A kulcsfontosságú feladatokra koncentrálva, növelje azok elvégzésének hatékonyságát, míg az ebbe a körbe nem tartozó feladatok, tevékenységek kiszerződésre, privatizálásra, decentralizálásra vagy adott esetben elhagyásra kerüljenek" - áll a lapunk birtokában lévő ajánlattételi dokumentációban.

A hatékony működés általános kívánalma mellett az államreform tervezete mögött konkrét indok is meghúzódik, nevezetesen a pénzszűke. Ezt a Miniszterelnöki Hivatal sem rejti véka alá, és a kiírásban magyarázatként hozzáteszi, hogy az eddigi megszorításokon túl "a 2008-as költségvetés kiadási oldalon további jelentős megtakarításokat igényel". A pályázat emellett utal az Európai Uniónak tavaly benyújtott konvergenciaprogram vállalásaira, melyek szerint a következő években jelentősen - a 2006. évi 18,4 százalékról 2009-ig a nemzeti össztermék (GDP) 15,2 százalékára - vissza kell nyesni a közszféra kiadásait.

A 104 millió forint értékben kiírt pályázatra végül három tanácsadócég nyújtott be ajánlatot: az AAM Zrt., a Provice Kft., valamint egy - a KPMG Hungária Kft., a Telkes Zrt. és az IFUA Horváth & Partners Kft. alkotta - konzorcium. Értesüléseink szerint majdhogynem eldöntött tény: az utóbbi csapat lesz a győztes, így mindenekelőtt az e trióban érdekelt személyeket érdemes szemügyre venni. A KPMG pályázatában az államháztartási reform avatott szakértőjeként tüntette fel például László Csabát, a cég ügyvezető igazgatóját - azt a korábbi pénzügyminisztert, akit 2004-ben a vártnál magasabb államháztartási hiány miatt menesztett Medgyessy Péter. Az IFUA Horváth & Partners Kft. egyik munkatársa pedig nem más, mint - március 19-től - a kormányfő kabinetjének szakpolitikai igazgatója, Tóth András. "A Miniszterelnöki Hivatal kommunikációs csapatát új, a piacon már bizonyított szakemberek erősítik, az eddigi fizetésük töredékéért" - áll a kancellária múlt heti közleményében; ám amennyiben az IFUA és társai jutnak a megrendeléshez, kijelenthető: ha Tóth András személyesen nem is, a pályázat jóvoltából volt cége azért a pénzénél maradhat.

A Telkes Zrt. is régi motoros a tanácsadói világban. A cég most pályázatában Medgyessy Gergelyt - a TGG & Partners Kft. néven uniós lobbicéget működtető szakértőt - jelölte meg külügyi tanácsadójaként. "Hat évig dolgoztam a Külügyminisztériumban, most időm nagy részét Brüsszelben töltöm európai uniós ügyekkel, így a felkérés erre a területre vonatkozik" - mondja lapunknak a volt miniszterelnök fia. Érdeklődésünkre pedig, hogy a külügyben szerinte mit lehetne privatizálni vagy kiszervezni, így felel: "Ennél a tárcánál valóban nem nyílik széles terep bármiféle outsourcingra. Mindazonáltal a teljes képhez érdemes feltérképezni ezt a minisztériumot is, mert hátha akad olyan részterület, amelyet hatékonyabban is lehetne működtetni."

A SPÓROLÁS KÉPESSÉGE

"A konzorcium három tagja már több mint egy éve külön-külön és közösen is készült a közigazgatás átalakításával összefüggő feladatokra, így természetes volt, hogy a mostani közbeszerzésen is együtt induljunk. Elképzeléseinket a potenciális megbízók számára is igyekeztünk bemutatni, ami nem jelenti azt, hogy a szóban forgó közbeszerzés tartalmára bármilyen befolyásunk lehetett volna" - állítja lapunknak Both Vilmos, a Telkes Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója. Emellett, mint mondja, azért sem önállóan pályáztak, mert egy ekkora feladathoz szükség van a három vállalkozás tapasztalataira és erőforrásaira.

Kétségtelen: a Telkes régi motoros a tanácsadói világban. Kóka János például gazdasági miniszteri kinevezése után, 2003-ban velük kötött szerződést a minisztérium felső vezetőinek kiválasztására, "a jelöltek felkutatására, a pályázatok szakmai szűrésének elvégzésére". És hogy miért őket választotta? Ebben szerepet játszhatott, hogy a cég közvetve Kóka volt egyetemi évfolyamtársához, majd üzlettársához és vitorláspartneréhez, Zsolnai Gáborhoz - a Telkes ellenőrzése alatt álló Telkescare Kft. ügyvezetőjéhez - köthető. Kóka emellett ígérete szerint azért lobbizik, hogy a tanácsadás műfaja kerüljön be a kormányzat központosított közbeszerzéseinek körébe. "Erre jó oka is van a miniszternek, mert így például könnyebben tudna szerződni "házi tanácsadó " cégével, a Telkes Tanácsadó Kft.-vel" - értékelte a bejelentést közelmúltbeli elemzésében a Századvég Közigazgatási Akadémia.

A mostani közbeszerzési eljárásban nem csak az ajánlattevők köre érdekes - sokkal inkább vetődhetnek fel kérdések a pályázat értelméről és áráról. "Miközben a nemzeti jövedelem felét költi el az állam, durván tízezermilliárd forintot évente, mintha genetikusan hiányozna belőle a spórolás képessége" - írta Kóka János 2005 júniusában a Népszabadságban, amellett érvelve, hogy miért kellene az államigazgatásnak példát vennie az üzleti világtól. A szóban forgó közbeszerzési eljárás alkalmasint azon alapelvekkel megy szembe, amelyeket a kicsi, takarékos és hatékony államért síkraszállók a zászlajukra tűznek. Mert ugyan miért állította fel a kormány a Draskovics Tibor vezette Államreform-bizottságot, ha nem arra a feladatra, amelyet most százmillió forintért kiszerveznek? Aztán: se szeri, se száma azon javaslatoknak, amelyek az utóbbi években születtek a közigazgatás átalakítására - hogy sokuk, ha nem is a szemétkosárban, de az asztalfiókok mélyén végezze. Csak a Belügyminisztérium IDEA munkacsoportja több tucat tanulmányt rendelt meg a témában, de az IFUA és a KPMG is kivette részét a papírgyártásból. Az előbbi cég számos állami megbízatása egyikeként 2004-ben a közigazgatási reform "vezetési és szervezési eszközrendszerének kiterjesztésére" tett javaslatot a kabinetnek, tavaly pedig A kormányzás ára - Hatékonyabb közszolgáltatások megszorítások idején címmel dobta piacra kötetét. A KPMG is számtalan állami pályázat győztese volt; hogy csak egyet említsünk: a kancellária 2005-ben a cég javaslatai alapján állított össze útmutatót az állami szerepvállalás felülvizsgálatához, benne az átalakításra tett javaslatokkal.

Sőt Draskovics Tibor pénzügyminiszterként már 2004-ben megbízta az államháztartási reformok összehangolásával Aradi Zsolt főosztályvezetőt, aki a munkáért másfél év múlva Heller Farkas-díjat is kapott. Hogy ezek után mégis mi szükség van az újabb, bizonytalan hatékonyságú pályázatra? Both Vilmos szerint "a korábbiak főként elméleti munkák voltak, most viszont eljutottunk az eddigi elképzelések operacionalizálási szakaszába, amikor az összes állami intézmény átvilágítása után konkrét javaslatokat kell tenni az átalakításra. Azt pedig nem lehet elvárni a kormányzati tisztségviselőktől, hogy hatáskörük megnyirbálását maguk végezzék el; ezért kell a külső kontroll" - állítja lapunknak, hozzátéve: a százmilliós összeg a huszonöt szakértő közel háromnegyed éves munkájára nemhogy sok, de a piaci árak alatt marad.

E vélekedés nem kisebb tekintély, mint az első Gyurcsány-kormányban a közigazgatás reformjával megbízott Sárközy Tamás véleményével ütközik. A jogászprofesszor - az Államrefombizottság tagjaként is - lapunktól értesült a közbeszerzési eljárásról, és annak hallatán kijelentette: a maga részéről nem írt volna ki pályázatot, mert a tárcák javaslatai után szerinte elég lenne a Miniszterelnöki Hivatalban elvégezni az összeállt anyag kontrollját. A százmilliós összegről pedig kérdésünkre így vélekedik: "Nem tudom, mit lehetne ennyi pénzért csinálni. Az én másfél éves munkám az összes szakértő díjazásával nem került többe 12 millió forintnál."

BARÁTOK KÖZT

Pedig a professzor nem kis feladatot végzett. Elkészítette a kormány szervezeti rendszeréről, a költségvetési szervekről és az állami vagyonról szóló törvény tervezetét, 2005 őszén jelentéssel zárta a kormányzati felépítésre vonatkozó munkát, és Államszervezetünk potenciazavarai - a betegség okai, a beteg állapota, a gyógyulás útjai címmel könyvben foglalta össze javaslatait. Amint Sárközy Tamás mondja, munkájának egyik tanulsága, hogy nincs recept a magán- és az állami szerepvállalás helyes arányára. "Egy főszabály lehet: az állam közhatalmi feladatait nem privatizálnám, de a gazdasági és egyéb infrastrukturális tevékenységeket nyugodtan ki lehet szervezni. Mert hol van előírva, hogy egy minisztériumi villanyszerelőnek köztisztviselőnek kell lennie?" - érvel, hozzátéve: minden azon múlik, hogy a kormány jó szerződésekkel, szabályozásokkal, hatósági eszközökkel megfelelően tudja-e felügyelni a magánkézbe adott feladatokat.

És ezzel nem értünk a pályázat körüli ellentmondások végére. A sürgősséggel kiírt közbeszerzési eljárás indoklása szerint "mielőbb el kell kezdeni a - minimum négy hónapot igénybe vevő - közfeladat-felülvizsgálat végrehajtását... ha ugyanis a külső tanácsadó bevonására később kerül sor, az a felülvizsgálat csúszását, s így közvetetten a konvergenciaprogramban megfogalmazott vállalások teljesítését is veszélyeztetheti". Ez azért is lényeges, mert a kancellária azzal számol, hogy a javaslatoknak be kell épülniük a kormány 2007. őszi törvényalkotási programjába és a 2008-as költségvetés tervezésébe.

Nos, a nagy sietségben a Miniszterelnöki Hivatalnak sikerült úgy megfogalmaznia a pályázatot, hogy semmiképpen sem lesz ki a négy hónap. A közbeszerzési eljárást a kancellária február elején írta ki, az ajánlatokat a hónap végéig lehetett beadni, eredményt március 7-én terveztek hirdetni, így a május 31-i határidőig barátok közt sincs hátra több szűk három hónapnál. Mivel azonban az eredményhirdetést - a vállalkozói díj forrásaként meghatározott uniós pénz akadozása miatt - múlt szerda helyett április elejére halasztották, a tervezett időnek a fele sem áll majd rendelkezésre. Ez persze csak akkor veszélyezteti a konvergenciaprogramot, ha a pályázatot egyáltalán komolyan lehet venni, és nem ugyanaz történik, mint amit Sárközy Tamás szokott mondani az állami bürokráciára: az íróasztal magának csinál munkát - ez esetben a győztes magáncégek legnagyobb örömére.



AZ ÁLLAMREFORM-BIZOTTSÁG TAGJAI

Gyurcsány Ferenc kormányfő (elnök)
Draskovics Tibor az államreformért felelős kormánybiztos (alelnök)
Szilvásy György kancelláriaminiszter
Veres János pénzügyminiszter
Petrétei József igazságügyi miniszter
Horn Gábor a kancellária államtitkára
Botka László szegedi szocialista polgármester
Nagy János a Magyar Rektori Konferencia egyetemi tagozatának elnöke
Mázsa Péter közgazdász, a Medgyessy-kormány gazdasági kabinetjének tanácsadója
Repa Imre a Debreceni Egyetem rektora
Sárközy Tamás jogászprofesszor
Vértes András a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke
Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztos (állandó meghívott)



Változatok magánosításra

Az Államreform-bizottság titkársága a Heti Válasz érdeklődésére a következő magyarázatot adja, hogy a számtalan korábbi átvilágítás és tanulmány után szerintük mi szükség van az újabb pályázatra: "Az elmúlt másfél évtizedben számos kísérlet történt az állami feladatok felülvizsgálatát is magában foglaló kormányzati programokra. Bár voltak korábban izolált kezdeményezések az állam által ellátott feladatok felülvizsgálata érdekében, ezek eredményeit az intézményrendszer folyamatos feladatgenerálási kényszere mindig felülírta, illetve ezek nem épültek be szervesen a tervezési logikába. A most induló felülvizsgálat a korábbiaktól eltérően egységes módszertan alapján, minden területre kiterjedően zajlik. A cél nemcsak egyszeri, hanem rendszerszerű változás megvalósítása, a javasolt felülvizsgálati metodikának a szakpolitikai és költségvetési tervezés logikai rendszerébe illesztése. A mostani felülvizsgálat előkészítésében a korábbi javaslatok is segítséget jelentettek, így az elkészült szakértői anyagok a közigazgatási reformfolyamat részeként felhasználásra kerültek/kerülnek. A korábban született vizsgálatok egyes eredményei beépülhetnek a most megfogalmazódó javaslatokba is."

Az egyik korábbi vizsgálat - a kancellária és a KPMG 2005-ös közös tanulmánya - szerint egyébként a következő négy kérdés alapján lehet eldönteni, hogy az államnak mely feladatokkal kell foglalkoznia:

1. Szükség van-e az adott feladat elvégzésére? (Ha nem, meg kell szüntetni az ezzel foglalkozó szervezetet.)
2. Ha a feladatot el kell végezni, kell-e érte vállalnia a kormánynak a felelősséget? (Ha nem, célszerű lenne a magánosítás.)
3. Ha igen, a munkát a közszférának kell-e elvégeznie, vagy hatékonyabban tenné-e ugyanezt a magánszféra?
4. Ha a munkát kormányzati szervezetnek kell elvégeznie, megfelelően strukturált és összefogott-e a szervezet?



"NEKEM ITT NEM MONDANAK IGAZAT"

Gyurcsány Ferenc 2005 elején Draskovics Tibor helyére Veres Jánost nevezte ki pénzügyminiszternek. A váltást azzal indokolta, hogy a száz lépés politikájának keretében egyszerre több ágazatban akar reformot végrehajtani. A miniszterelnök Debreczeni József bő egy évvel később megjelent életrajzi kötetében a következőképpen idézi fel, hogy a valóságban miért rendült meg a bizalma az Államreform-bizottság mai vezetőjében: "Az első dolgom, hogy leülök Draskoviccsal: hol tartunk, hogy állunk. Költségvetés, államháztartás. Az akkor érvényben lévő év végi hiányprognózis 4,6 százalék. Az elemzők azonban ennél érdemben többet mondanak... Leülök Tiborral, mondom neki ezt a dolgot, de ő azt feleli, hogy márpedig az: 4,6... Nem nyugszom meg... Minden arról győz meg, hogy itt valami nem stimmel... egyre világosabb számomra, hogy ez a 4,6-es hiány, ez nem tartható. Nekem itt nem mondanak igazat. (...)

Miért ragaszkodott annyira a 4,6-hoz? Mert ő mondta ki az év elején... Nem akarta a saját szakmai presztízsét csökkenteni... Ebben az összefüggésben érdekes az év végi áfatörténet is... Amikor megtudtam, és számon kértem, hogy mi a bánat ez, akkor ő az egészet pusztán az európai uniós csatlakozással, a megváltozott áfa-intézményrendszer gondjaival, bajaival magyarázta... hetek múlva esett csak le a tantusz, hogy... ez a fiú valójában annak a lehetőségét teremti meg magának, hogy ha kell, akkor az év végi hiányt akár mesterségesen is a kitűzött célon belül tudja tartani... Amikor ez kiderül januárban, akkor én már pontosan tudom, hogy nem Draskoviccsal fogom befejezni a kormányzást."

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.