Tanuljunknyelveket.com

/ 2014.05.07., szerda 16:20 /

Ha amúgy is a számítógép előtt és mobiltelefon simogatásával töltjük fél életünket, miért ne tanulhatnánk ez idő alatt nyelvet is? Mi a helyzet a filmek feliratozásával, és mire jó, ha a metróban angolul is halljuk az állomások nevét? A témában kikértük Jilly Viktor nyelvtanár és a budapesti tömegközlekedés angol hangjának véleményét is.

Nyelviskola Magyarországon, nyolcvanas évek, angoltanfolyam. A diákok kezében a Tanuljunk nyelveket! sorozatból a legendás Czobor-Horlai; az a kötet, amely anno szinte egyedüli angol segédanyag volt hazánkban, így egy egész nemzedék sajátította el Detective Henry és Sandwich Fred kalandjain keresztül a világ legelterjedtebb nyelvét.

Nyelvtanuló Magyarországon, napjainkban. A diák számítógép előtt ül, a több ezer internetes kurzus valamelyikének résztvevőjeként színes, szagos, szélesvásznú programok segítségével halad a maga tempójában. Ha úgy adódik, Skype-on cseveg a világ túlsó felén élő partnerével, vagy egy virtuális tanteremben webkamerával és -mikrofonnal felfegyverkezve élőben vesz részt a kurzuson; utazás közben, két metrómegálló között pedig mobiltelefonjának applikációjával tanulja a szavakat.

Játszva tanulni

A fenti példa jelzi, mennyire átalakult a nyelvoktatás egy emberöltő alatt. Nem mintha nem léteznének ma is a hagyományos kurzusok, de mellettük egyre elterjedtebbek az online lehetőségek. Idehaza a számítástechnikai forradalmon kívül egy nemrégi törvénymódosítás is arra ösztönözte a nyelviskolákat, hogy új utakat keressenek: 2012-től a cégek a szakképzési hozzájárulásból már nem támogathatják dolgozóik nyelvi képzését, így a tanfolyamok meghirdetői nagyszámú hallgatótól estek el.

A világhálón történő tanítás napjainkban még magasabb fokozatra kapcsolt, amiről két tavalyi, illetve idei hír is tanúskodik. A brit Macmillan nyelvkönyvkiadó internetes szavazásán a világ online angolnyelv-oktató programjainak rangsorában - megelőzve a BBC-t és az amerikai kormány oldalát, a Voice of America-t is - 2013-ban az első, most pedig a második lett az 5 perc angol elnevezésű honlap; ez még akkor is szép teljesítmény, ha az internetes szavazások nyilván nem reprezentatívak. A hazai online nyelvtanulókat emellett idén az a hír tartotta lázban, hogy januártól - egyelőre csak az angolt elsajátítani vágyók - magyarul is használhatják az egyik legnépszerűbb ingyenes internetes tanfolyamot, a Duolingót.

A 2012-ben indult, ma már több mint 10 millió felhasználóval büszkélkedő kurzus alapítója az egyesült államokbeli Carnegie Mellon Egyetem számítógép-tudományi tanára, Luis von Ahn. Ha a fiatalember nevét nem is, egyik termékét mindenki ismeri: a Google tőle vásárolta meg a Captcha elnevezésű fejlesztést, mely programban eltorzított betűk begépelésével lehet kiszűrni az interneten keringő spamrobotokat.

A Duolingo nagy előnye, hogy interaktív módon, játékos formában oktat, és megoldást kínál a nyelvtanulás egyik legnagyobb kihívására: a motivációra is. A több mint 2000 szavas szókincset nyújtó kurzuson különféle feladatok teljesítésével lehet eljutni egyik szintről a másikra, s közben pontokat szerezhetünk, életeket veszíthetünk, s versenyezhetünk a barátainkkal az előmenetelben. A program számon tartja, mely feladatok okoztak nehézséget, s ezekre vissza lehet térni, de a szavak gyakorlására is külön blokk áll rendelkezésre.

Jobb, mint a Google

A Duolingo hatékonyságáról ma már tudományos vizsgálat is született az Egyesült Államokban: a kutatás szerint például nulla spanyolnyelv-tudásról átlagban 34 órányi online tanfolyammal lehet eljutni egy hagyományos nyelviskola első féléves, 130 órát magában foglaló tanmenetének írási-olvasási szintjére. Ez a kiemelkedő siker azonban csalóka, hiszen a javarészt írásbeliségen alapuló kurzusok (a legnépszerűbbek között van még a Reddit, a Memrise és a Livemocha) a négy alapkészségből a hallás és még inkább a beszéd elsajátításában szükségképpen alulteljesítenek. Ez még akkor is igaz, ha egyre többen használnak beszédfelismerő szoftvert, melynek segítségével a tanuló a kiejtését is ellenőrizheti.

A Duolingo esetében az okok között ott kereshetjük az ingyenességet lehetővé tevő üzleti modellt is. Míg sok más honlap fizetős, vagy éppen reklámbevételekből tartja fenn magát, Luis von Ahn egy sajátos, a crowd (tömeg) és az outsourcing (kiszervezés) szavak összevonásával crowdsourcingnak nevezett módszert dolgozott ki. Eszerint a tanulókat bizonyos szint után a cég - afféle világméretű fordítóirodaként - online munkaerőként használja, és egyik nyelvről a másikra átültetendő szövegeket ad nekik. Ugyanazokat a mondatokat rengetegen lefordítják, egy szoftver összeveti az eredményeket - a végeredmény messze jobb a fapados Google-fordítónál; nemhiába keltette fel a metódus az internetes kereső érdeklődését -, majd eladják a megbízóknak, melyek között jellemzően többnyelvű internetes honlapokat találunk.

Ez persze a nyelvtanon és fordításon alapuló oktatás helyett a megértést és a beszédkészséget elősegítő kommunikatív módszerek korában visszalépés. A helyzet tehát paradox: a legmodernebb kütyük segítségével több évtizede magunk mögött hagyott metódusok elevenednek fel. (Miközben már a nyelvvizsgákon is egyre kevésbé kérnek fordítást; helyette a szövegek tömörítése az elvárás.) Az említett kutatás is kimutatta, hogy az online tanfolyamok kezdő szinten a leghatékonyabbak, s később inkább kiegészítő eszközként, gyakorlásként érdemes használni őket. Előnye viszont az ilyen honlapoknak a közösségi haladás lehetősége; a Livemochán található fizetős szolgáltatások egy részét például meg lehet vásárolni azzal, ha valaki más tanulókat korrepetál.

Szóismétlés mobilon

A számtalan magyar honlap közül kiemelkedik az immár nemzetközi elismerést is kivívó 5 perc angol. "Ellentétben a személytelen szolgáltatásokkal, mögöttünk különösen aktív közösség áll, köszönhetően a személyességnek" - magyarázza lapunknak a siker okát a vállalkozás arca és egyik alapítója, Szalai Nóra. A nyelvész-tananyagfejlesztő a férjével, Tóth Péterrel és néhány további munkatárssal működteti a honlapot, mely hasonlóan indult, mint maga az internet. Az online vállalkozás a házaspár nyelviskolájából nőtte ki magát; a feladatokat, olvasmányokat, hanganyagokat kezdetben a kurzusok résztvevőinek küldték ki házi feladatként, majd 2005-ben erre alapozva létrehozták a weboldalt, tevékenységüket áttették kizárólag a világhálóra, 2009-ben pedig nyomtatott életmódmagazinnak álcázott nyelvtanuló havilapot indítottak. Ma már a Facebookon 170 ezer rajongójuk van, honlapjukat naponta 12-15 ezren látogatják, s hírlevelük 200 ezer címre megy ki - mindazoknak, akik napi mindössze kávészünetnyi, ám kitartó tanulással akarják tökéletesíteni nyelvtudásukat.

Az ingyenességet - az elvétve jelentkező hirdetések mellett - itt azért tudják fenntartani, mert látogatóik előszeretettel vásárolják meg fizetős kiadványaikat, melyek között a havi magazin mellett tankönyvet, tanulókártyákat találunk. Újabban ők is nyitnak a legújabb trendek felé, és mobiltelefonos alkalmazást is fejlesztettek, olvasmányokat és egyéb szövegeket hanganyagként beolvasó QR-kóddal.

"Az online tanfolyamokat az a felismerés hívta életre, hogy ha már egyszer a fél életünket a számítógép előtt töltjük, ezt az időt miért ne használnánk nyelvtanulásra is? Ráadásul manapság sokan nem tudják mondjuk minden kedden és csütörtökön öttől fél hétig szabaddá tenni magukat, máskor viszont örömmel tanulnának nyelvet. A mobilos applikációk hasonló meggondolásból születtek. Manapság mindenki úton-útfélen a telefonját nyomogatja vagy simogatja; ez remek lehetőség arra, hogy nyelvet tanuljunk, szavakat gyakoroljunk" - összegzi Szalai Nóra az online oktatás előnyeit.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.