Tetovált lányok

/ 2012.11.14., szerda 15:45 /

Hazánk a második helyre lépett elő egy holland szervezet emberkereskedelmi listáján. A magyar prostituáltak néhány éve özönlötték el Nyugat-Európát, pénzért adják-veszik őket, jelet tetoválnak rájuk. Országimázs másként, avagy magyar emberkereskedők Nyugat-Európában.

Ha valaki azt hiszi, hogy Amszterdamban vagy Zürichben az embereknek Puskás Ferenc jut eszükbe a magyarokról, téved. A holland kirakatokat és a svájci utcákat az elmúlt években tömegével lepték el a magyar prostituáltak. Az öntudatos svájciak és az egyén szabadságát hirdető hollandok megdöbbentek. Ugyanaz ismétlődött meg náluk, ami a '90-es években sokkot okozott Magyarországon, amikor kiemelték a büntető törvénykönyvből az üzletszerű kéjelgést: az éjszakai pillangók látványa (nappal is) városképi elemmé vált.

Mindent lehet

A magyar prostituáltak leverték a kinti árakat, óvszer nélkül vállalják a szexet, a kliensek verhetik őket, sosem tesznek feljelentést. Az emberkereskedelem ellen küzdő holland civilszervezet, a CoMensha minden évben elkészíti az áldozatokat összesítő nemzeti rangsorát. A szervezet munkatársa, Bas de Visser lapunknak azt mondja, a magyarok négy éve kerültek először a top 10- es listára, tavaly a harmadikok voltak, idén már második helyre léptek elő. 2008-ban 47 magyarnál rögzítette a szervezet, hogy emberkereskedő áldozata, tavaly már 120-nál. Itthon ebből kevés látszik: 2010-ben nyolc, 2011- ben tíz személyt ítéltek el emberkereskedelemért.

De akkor prostitúcióról vagy emberkereskedelemről beszélünk? Mindkettőről. Elsőként a magyar utcalányok tömeges megjelenését észlelték. Hollandiában, Németországban és Svájcban legális a prostitúció, a nők ugyanolyan vállalkozók, mint a használtkönyv- kereskedők. Először a szociális munkások, majd a tudományos kutatók vették észre, hogy itt nem önkéntes szexmunkásokról van szó; a magyar nők zöme kényszerből cselekszik. A gyakran mosdatlan, elhanyagolt, bedrogozott nők idegen nyelven nem beszélnek, nem panaszkodnak, nem tesznek feljelentést. Ám a szociális munkások több árulkodó jelet is felfedeztek. A magyar nők nem találkozhatnak a többi prostituálttal, nem léphetnek ki egyedül az utcára, menstruáció idején is dolgoznak. Testüket tetoválással jelölik meg, és tulajdonosuk nevét vagy jelét írják rá a bőrükre.

A szociális munkások aztán mozgalmat indítottak. Először is a nyelvünket ismerő szakemberekre volt szükségük, jobb híján például magyarul kitűnően beszélő holland nyelvész állt be szociális munkásnak. Magyar származású - de nyelvtudásukat titkoló - rendőröket alkalmaztak, svájci földrajztudós tanulta meg a nyelvünket, hogy megértse: miért nem tesznek feljelentést a magyar nők fogvatartóik ellen. Magyarországra utaztak, és tanulmányútra hívtak meg magyar szakembereket.

Tiltás=elfedés?

"Egy kirakat másfél méter széles, és mellette ott egy másik. Ameddig a szem ellát, több ezer nő, csaknem meztelenül kínálják magukat. Az utcán férfiak hömpölyögnek, lépni is alig lehet a tömegtől" - eleveníti fel Betlen Anna, a Magyarországi Női Alapítvány (MONA) munkatársa, mit érzett, amikor Amszterdamban tanulmányozta a magyar prostituáltak helyzetét. "Egy aktus ára húsz és ötven euró között van, az ablakbérlet kifizetéséhez napi öt pasi kell" - mondja a szakértő. A nyugatiak pedig hozzánk jöttek, hogy megértsék, milyen ország az, amelyik ezt teszi a nőkkel. Hogyan válhatnak ennyire kiszolgáltatottá a magyarországi és különösen a roma nők?

Európa a keletről jövő prostiinvázió hatására attól a vitától forr, vajon a holland, német, svájci modell-e a követendő, ahol az üzletszerű kéjelgés legális tevékenység. Vagy a svéd modell, amely a szolgáltatást igénybe vevő férfiak felelősségtudatára építve börtönbüntetést helyez kilátásba számukra, ha pénzért vásárolnak szexet?

Magyarország közben úgy tiltja a prostitúciót, hogy engedélyezi, de csak türelmi zónákban, olyanok viszont nincsenek. A többségében a legszegényebb régiókból származó, zömmel cigány nők már idehaza emberkereskedelem áldozatává válnak. A kiutazásra sincs pénzük, arra meg végképp nem, hogy kint lakást vagy kirakatot béreljenek. Márpedig pusztán azzal, hogy más szállítja ki őket, már megvalósul az emberkereskedelem, ezt csak tetézi, hogy elszedik a pénzüket. Mindez akkor is bűncselekmény, ha a nő beleegyezésével történik.

Sok eset a rabszolga-kereskedelem jegyeit mutatja. Egy nyugati határ mellett élő fiatal, értelmi fogyatékos nőt például Ausztriába vittek hamis személyi igazolvánnyal. Miután fogvatartói eladták egy másik emberkereskedőnek, a lány megtagadta a munkát. Megverték, csutakra vágták a haját, és kilökték az autóból. A magyar rendőrség beszédképtelen állapotban talált rá. (Az emberkereskedő banda vezetője 2009-ben négy év fiatalkorúak börtönében letöltendő büntetést kapott.)

Az áldozattá váló nők két nagy csoportba tartoznak: vannak az önkéntesek, akik tudják, hogy prostituáltnak állnak, egy másik csoport viszont már induláskor erőszak vagy megtévesztés áldozata. Ám ahogy "Magyarország legtitkosabb asszonya", az egyetlen hazai védett ház (átmeneti menedék emberkereskedelem áldozatává váltak számára) névtelenséget kérő vezetője mondja, az önként prostitúciót vállaló nők sem tudják, mi vár rájuk. "Egy apával beszélgettem, aki azt gondolta, a lánya kint áll az utcán, odamennek hozzá a férfiak, és a prostituált választ közülük. Amikor elmondtam neki, hogy ez nem így van, és azt is a férfi dönti el, mi történjen azután, az apa befogta a fülét" - idézi fel a vezető.

Egy csík kokain

Egy holland rendőrségi jegyzőkönyvvel érzékeltetjük, mi hangozhatott volna el az apai fülbefogás után. A strici munkáját egy "referenciaszemély" segíti. Ennek a nőnek az a dolga, hogy legyőzze a gyakran többszörösen büntetett előéletű személlyel szembeni ellenszenvet, félelmet. Ő is prostituált és elhíreszteli a nők körében, hogy kint milyen jó tapasztalatokat szerzett. "Azt mondta, csodálatos életem lesz, sok pénzt fogok keresni. Ismertem már korábbról, és tudtam, hogy kurvaként dolgozik kint. Magyarországon nem volt jövedelmem, azt ígérték, kint ezer és kétezer euró között fogok keresni hetente, én pedig elhittem" - mondta a holland hatóságoknak egy magyar nő.

Ezen felbátorodva aztán maguk a hölgyek keresik meg a futtatót. Az emberkereskedő utaztatja ki őket és bérel nekik kirakatot Hollandiában. A kirakat heti díja például a hollandiai Groningenben 530 euró, vagyis havonta több mint 600 ezer forint. Miután a bűnöző megveri az újoncot, a fogva tartást már a "kápókra" - a prostituálthierarchia magasabb lépcsőfokán levő nőkre - bízza, és csak telefonon fenyeget, ha szükséges.

A Groningenben fogva tartott lányok szünnap nélkül dolgoztak, hétköznap reggel fél 6-kor kezdődött a műszak, és éjjel kettőig tartott. Az egyik nő 2009 februárjától 2010 májusáig egyetlen szabadnapot sem kapott. Hogy egyszerűbb legyen a fogva tartása, a kokainra is rászoktatták. De miért nem tesznek feljelentést az érintettek? A magyar nők különböznek a többi nációtól. Sokszor felismerhető valamilyen családi kötelék a bűnszövetkezet tagjai és az áldozatok között. A másik fontos különbség, hogy soknak van gyermeke, aki az emberkereskedők túsza Magyarországon. A groningeni áldozatokkal is ez történt, s a banda egyik tagja odaköltözött a gyermekekhez. "Azzal fenyegettek, ha visszamegyek Magyarországra, elveszítem az otthonomat, nem gondozzák tovább a gyermekeimet, és megölnek" - mondta a nő a holland hatóságoknak.

Sebhelyi Viktória, a Sex Educatio Alapítvány kutatója szerint Magyarországon a legérintettebb megye Szabolcs-Szatmár (ezért is hívják "Nyíregyházának" a magyarok által ellepett két utcát Amszterdamban). Hívjuk tehát Hozdik Lászlót, a megyei gyámhivatal vezetőjét, hogy mit tesznek a jelenség ellen. A hivatalvezető nem tud ilyen ügyről, de megadja három városi hivatal telefonszámát. Tárcsázzuk Nyíregyházát, semmi. Kisvárdát, semmi. Mátészalkát, semmi. Egyetlen ilyen ügyük sincs. Mintha nem ugyanarról az országról beszélnének Hollandiában, Svájcban és idehaza. Feltesszük tehát a védett ház vezetőjének is a kérdést. "Általában nőket vagy teljes családot is beköltöztetnek a prostituáltak itthoni házába. Mindig felvettem a kapcsolatot a rendőrséggel, ki is tudtuk menekíteni a gyermeket, és az anyával együtt tudtak élni" - fogalmaz a segítőház vezetője.

Közben a nyugati sajtó rendszeresen foglalkozik a tömeges, emberkereskedelemmel súlyosbított magyar prostitúcióval. "Svájcban a Sihlquai nevű türelmi zónát a felére kellett csökkenteni, mert ezer új prostituáltat regisztráltak, köztük rengeteg magyart, és nem bírták azt, amit műveltek" - emlékeztet Betlen Anna. Svájcot arra indítja a prostiinváció, hogy szigorítsa a rendszerét. Jövő évtől csak 18 éven felüliek lehetnek utcalányok, így csökken az a veszély, hogy magyar kamaszok legálisan kerüljenek a bordélyokba.

Magyarországról nézve a holland modell a teljes csőd - keresletösztönző hatása miatt és azért is, mert erősíti a nőkereskedelmet. Bas de Visser viszont arra figyelmeztet, hogy üzletszerű kéjelgés minden államban létezik, függetlenül attól, legális-e vagy sem. "Az engedélyezett rendszernek vannak előnyei: láthatóvá teszi a prostitúciót, és könnyíti az ellenőrzést, kötelezővé teszi az egészségügyi szolgáltatásokat és a segítségnyújtást, valamint az információszolgáltatást az érintett nők számára" - fogalmaz a holland érdekvédő. Miközben igaz, hogy a hollandiai, svájci, ausztriai emberkereskedelmi perek láthatóvá teszik azt a problémát, ami a saját országhatárainkon belül ugyancsak létezik, a nyugati rendszer növelte a prostituáltak és az emberkereskedelem áldozatainak számát. Ám Magyarország sem lehet nyugodt: a hazai bírósági iratok szerint 50-300 ezer forint közötti áron adják-veszik a nőket, és pontosan az történik velük, mint kint, csak itt nem a kirakatban állnak öt hónapos terhesen. Hanem Kecskeméten, az út mellett.



Tűrés vagy tiltás

A holland modell
A prostitúció legális tevékenység, a nők bejegyzett vállalkozók, jövedelmük adóköteles, a stricik menedzserré alakulnak át. Ám ha elszedik a jövedelmüket, kényszerítik őket, akkor emberkereskedővé minősülnek, és büntetés vár rájuk.

Mikor vezették be? 2000-ben

Hatása: Hollandia a nemzetközi prostitúció központja, az emberkereskedelmi ügyek száma 1998 óta közel hatszorosára nőtt.

A svéd modell
Tiltja a prostituált szolgáltatásának igénybevételét, mert a nők és a gyermekek elleni erőszaknak tartja. A prostituáltat nem büntetik, ő áldozat, a kliens pénzbüntetésre vagy börtönbüntetésre számíthat. A kerítő akár nyolc évet is kaphat.

Mikor vezették be? 1999-ben

Hatása: A prostituáltak száma felére, a klienseké háromnegyedével csökkent a következő években.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.