Vágni a füstöt

, / 2014.03.12., szerda 15:05 /

Minden idők legnagyobb dohányzás elleni hadjárata indult 2012-ben. Azóta 28 százalékkal csökkent a hazai cigarettaforgalom, és a dohányosok harmada leszokott szenvedélyéről. Vagy tért át csempészcigarettára? Öt tévhit a kormány intézkedéseiről, és hogyan kerül a feketedohány az országba, ha még a kamionokat is megröntgenezik a határon?

A kormány négy hullámban vezetett be lépéseket, hogy az ország végre kikerüljön a világon legtöbbet dohányzók élbolyából. Sosem látott riasztó fotók lepték el a cigarettásdobozokat; drasztikusan emelték a dohányáruk adóterheit; füstmentes övezetté minősítették az éttermeket, kávézókat és minden közösségi teret. Végül korlátozták a cigarettához való hozzáférést is. Az elmúlt két évben a dohányzás kérdése végig a viták kereszttüzében állt. Íme, öt tévhit, amit ideje volna eloszlatni.

TÉVHIT: A trafikrendszer hatására drasztikusan visszaestek az állami bevételek
A TÉNYEK: A jövedéki adó szintje messze a 2011-es szint fölött maradt, a vesztesek a kiskereskedők tömegei


A rendszerváltás óta nem lehetett hatékony dohányzás elleni döntéseket hozni, mert a dohánylobbi rendre egymás ellen tudta fordítani az egészségügyi tárcát - mely kizárólag az emberi egészségre összpontosított - és a pénzügyéreket, akik csak a költségvetés egyensúlyát szolgálták. Az Orbán-kormány idején alapvető változás történt: az egészségügyiek olyan intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek az állam bevételeit is jelentősen növelték.

Nem idegen terepen haladtak, hiszen azok a nyugati országok, amelyek már kitiltották a cigarettafüstöt a zárt közterekről, részletes "útleírást" nyújtottak. Előre tudták, milyen nagy mértékben esik majd vissza a fogyasztás. Még a nagy dohányosok sem képesek ugyanannyit elszívni, ha napközben a munkahelyükön, menet közben a buszmegállókban, este pedig a szórakozóhelyen nem lehet rágyújtani. Előre gondolkodtak hát, és 2012-ben három alkalommal is emelték a jövedéki adót. Hiába alakult ki szinte hisztérikus hangulat a sajtóban az állami bevételek 2013-as visszaesése miatt, a kormány nem lépett vissza. A "rettenetes számok" ugyanis félelmetesen erősek voltak. Az állam bevételei a cigarettaforgalom visszaesése ellenére is több mint 40 milliárd forinttal haladták meg az utolsó "békeév", a 2011-es szintjét.

Az intézkedések vesztese tehát nem az állami költségvetés volt, hanem a kereskedelem. Elsőként a vendéglősök lázadtak fel, ám a "nemzetközi kotta" itt is működött. A kormány előre megmondta, hogy a füstvágás következtében nem csökkenni, hanem nőni fog a forgalom, egyszerűen azért, mert a nemdohányosok jóval többen vannak, mint a dohányosok, és számukra vonzóbbá válnak a tiszta levegőjű helyek. A KSH adatai szerint a forgalomnövekedés 2012-ben öt, 2013-ban pedig három százalék volt az előző évhez képest.

A nemzeti dohányboltok tavaly nyári nyitása felforgatta a kereskedők életét. Azok a vegyesboltok maradtak a pénzüknél, amelyek bejárata mellett megnyílt a saját trafikjuk - mondja lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. A cigarettaárusítást elveszítő vegyesboltok forgalma tíz százalékkal esett vissza tavaly augusztusról szeptemberre, és csak karácsonyra sikerült behozni a lemaradást. A trafiktörvény életbelépése előtt szakértők azt jósolták, hogy több ezer kiskereskedő mehet tönkre. Noha ez túlzásnak bizonyult, az Opten Informatikai Kft. szerint tavaly valóban csaknem ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest a megszűnt kiskereskedelmi cégek száma. A hírlapárusok is a vesztesek közé tartoznak. A sajtótermék mellett ugyanis a cigaretta volt a fő bevételi forrásuk, s tavaly nyáron egy hónap alatt csaknem 30 százalékkal zuhantak az eladásaik, s a korábban a cigi mellé vett újságból sem fogyott a korábbi mennyiség.

A benzinkutasok sem tapsolhattak a trafikrendeletnek: egy év alatt több mint 40 kutat kellett bezárni, mert jelentősen visszaesett a "shopok" forgalma. Az ügyesek persze örülhettek, mert ők a töltőállomásoknál nyitottak trafikokat. Csakhogy a dohányboltoknál nem volt olyan átgondolt a tervezés, ezért itt újabb és újabb utóintézkedések születnek. Májustól a plázákban, hipermarketekben és a benzinkutaknál is megszűnik a cigiárusítás. Az ok: túl jól megy nekik. A Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. adatai szerint a legjobb 200 trafik viszi el az összforgalom 17 százalékát, miközben három dohányboltból egy a csőd határán van. A top 200 pedig mind plázákban, hipermarketekben és töltőállomásoknál működik. A koncessziós jogot nem veszítik el a vállalkozók, csak máshol kell üzletet nyitniuk.

A trafikosok sem tartoznak feltétlenül a nyertesek közé: hiába garantál a kormány 10 százalékos árrést a dohánytermékeken, a boltok csaknem fele veszteséges. Nemcsak a legális dohánypiac zsugorodása magyarázza ezt - 25 százalékkal kevesebb cigi fogy a boltokban -, de míg régen a trafikok 8-10 négyzetméteren működtek, utódaik nemegyszer 20-30 négyzetméteren árulnak, melynek havi több tíz- vagy akár százezer forintos bérleti költségét nehéz kitermelni. Azok is rosszul mérték fel a piacot, akik egymás hegyén-hátán nyitottak üzletet, s egymás elől szívták el a vevőket. Nyártól ilyen már nem következhet be: új dohányboltot nem lehet nyitni egy másik dohánybolt bejáratától számított 200 méteren belül.


TÉVHIT: A rászokás és a leszokás is csak hosszú távon hat az egészségre
A TÉNYEK: Ezerrel kevesebb szívhalott


A dohányfüst még veszélyesebb, mint korábban gondolták, és erre éppen az ellene való fellépés adja a legfőbb bizonyítékot. Azokban az országokban, ahol megtiltották a közösségi terekben a dohányzást, azonnal és meredeken csökkenni kezdett a szívhalottak aránya. Nálunk is ez történt: a 2011-eshez viszonyítva 2013-ban 1181 emberrel kevesebben halt meg kórházban szív- és érrendszeri betegségben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint. Nem csoda, a tüdőből csak nehezen vagy egyáltalán ki nem ürülő 25 µm alatti részecskékből származó szennyezettség a tilalom hatására az éttermekben 94 százalékkal csökkent.

Nem véletlen, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) vasmarokkal fogja a vendéglátóhelyeket. Esőben, fagyban állni a dohányosoknak nem kellemes, ezért a vendéglősök mindenféle trükköt találnak ki. Gyakran törvényteleneket. Legutóbb a WestEnd oldalához tapasztott presszó üzemeltetőjét érte kellemetlen meglepetés, amikor egészségvédelmi bírságot róttak ki rá. A téliesített zárt teraszon az ellenőrök nem értek tetten dohányzókat, nem láttak hamutartót, de a dohányzást tiltó tábla nem volt kihelyezve, és a térkő repedésében csikket találtak. A mulasztás egymillió forintjába került a tulajdonosnak. Újdonság, hogy lejárt az egyéves türelmi időszak, amelyet a törvény a dohányzást tiltó feliratok és a kijelölt dohányzóhelyek jelzéseinek lecserélésére adott. Az egységesített feliratok ötnyelvűek, és szerepelnie kell rajtuk a meghatározott piktogramoknak és a www.leteszemacigit.hu honlap címének.

TÉVHIT: A korlátozásokkal nem lehet hatni a dohányosokra
A TÉNYEK: Jelentős a leszokók aránya


2011-ben még a felnőtt magyar lakosság 28 százaléka volt napi dohányos az egészségügyi világszervezet, a WHO felmérései szerint, 2013-ra ez a szám 19 százalékra csökkent. A sosem látott visszaesés akkor lehet valódi magyar rekord, ha azok, akik átmenetileg felhagytak a dohányzással, végképp lemondanak róla. Az óvatosság azért indokolt, mert a trafikrendszer indulása nem volt zökkenőmentes - rengeteg kistelepülés maradt árusítóhely és dohányos személy legális forrás nélkül. A pártközpont beavatkozása a pályázatokba az ellenzék legsikeresebb témái közé tartozott, a Medián szerint még a Fidesz-szavazók fele is megengedhetetlennek tartotta, hogy politikai szempontok játszanak szerepet a trafikpályázatok elbírálásában. A kormány legösszetettebb intézkedéssorozata egyértelmű siker lehetett volna, ha híján marad a politikai árnyaknak.

TÉVHIT: Az alacsonyan képzettekre nem hatnak az intézkedések
A TÉNYEK: Éppen ők szoktak le a legnagyobb arányban


A legnagyobb arányban éppen az alapfokú végzettségűek tették le a cigarettát. A nyolc általánost vagy kevesebbet végzett férfiak között 19 százalékponttal esett vissza a dohányosok aránya, vélhetően azért, mert ők egyben a legkisebb jövedelemből élők. A cigarettázás fényűzés lett a minimálbér környékén keresők számára.

TÉVHIT: Magyarországon túl drága a cigaretta
A TÉNYEK: Nyugaton sokkal többe kerül

2012-ben rendkívüli módon drágult a cigaretta nálunk, ám még mindig messze vagyunk a nyugati áraktól. Franciaországban például ugyanabból a világmárkából csak fél dobozzal kapnánk a magyar áron. A csempészet motorja pedig éppen ez - nem a cigaretták gyári ára tér el egymástól, hanem az adótartama, és ez a földrészeket átívelő csempészet motorja. A dohányzással kapcsolatos változásoknak még nincs vége. Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont vezetője szerint a tagállamok egészségügyi minisztereinek tanácsa a napokban dönt arról, hogy tiltólistára teszik azokat az adalékanyagokat, amelyek a nikotinhoz hasonlóan függővé teszik a rágyújtókat.

 




DOHÁNYOSOK, UTCÁRA!

A dohányzási tilalom új konfliktusokat szült a szórakozóhelyek és a fölöttük lakók között, mivel az érintett épületek előtt folyamatosan kisebb csoportok álldogálnak. A megnövekedett zajszint és a takarítási problémák különösen élesek a pesti bulinegyedben, ahol már-már az utcák váltak összefüggő partihelyszínné. A dohányzóhelyet a bejárattól legalább öt méterre kell kijelölni, ennél közelebb csak akkor lehet, ha az előírt távolságon belül a kijelölés feltételei nem állnak fenn. Érdekes módon az ÁNTSZ szerint csikktartót szabad, sőt célszerű is elhelyezni az ajtónál.

BÓDÉVÁROS

A dohányosok kiszorítása a vendéglátóhelyekről nem várt hatással volt a városképre: telente a felkapottabb belvárosi utcák szedett-vedett bódévárossá válnak. Az épített teraszok egyébként is túlzottan népszerűek Magyarországon, de most már a kényszer is hozzájárul a terjedésükhöz. Jó időben a vendégek még csak-csak elácsorognak az utcán, télen viszont igénylik a benejlonozott, székekkel, esetleg hősugárzóval ellátott teraszt. Miközben a didergő dohányosok minél zártabb teraszra vágynának, a törvény előírja, hogy a dohányzóhely csak nyílt légterű lehet.

VIRÁGBOLTBÓL DOHÁNYZÓHELY

Az új igények nem hívtak életre olyan új utcabútort, amely a nejlonozott teraszt kiváltaná, pedig az utcákról kiszorulóban lévő újságosbódék, trafikok, hamburgeresek helyett szükség lenne egységesített megjelenésű, kényelmes, félig nyitott-félig zárt dohányzópavilonokra. Egy ötletes példát mindenesetre találtunk a budapesti Nagykörúton: a Cinema Cváj presszó előtt a megszűnt virágüzlet alakult át dohányzóhellyé. Ezzel szemben egyes munkahelyek évek óta használnak beltéri dohányzókabinokat, bár esetükben a cél nem a kényelem, hanem a munkaidő hatékonyabb hasznosítása.

A LEGALITÁS PEREMÉN

A kemény dohányosok a szívük mélyén soha nem mondanak le arról az örömről, hogy cigarettafüstbe burkolózva sörözzenek. Legutóbb a Hír Tv buktatta le a Keret nevű józsefvárosi lakáskocsmát, ahol nemcsak a dohánytörvényt szegték meg, hanem más jogszabályokat is. Ezzel szemben a Köztelek utcai Skanzenclub, az "első magyar közösségi dohányzóhely" legálisan működik, mivel magánlakásnak számít, bár az utcáról nyílik, és ránézésre igencsak hasonlít egy kocsmára. A kézműves sört azonban magának csapolja a vendég, és fizetni a becsületkasszának kell.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.