Végvidékek

/ 2010.12.21., kedd 17:30 /

A fűrészüzem megszűnése miatt vergődő székely hegyi faluban és a Kassa melletti kisvárosban is megfordultunk, hogy a januártól kérvényezhető kettős állampolgárság fogadtatásáról érdeklődjünk. A Heti Válasz a magyar civilizáció végpontjairól jelenti.

Januártól egyszerűsített eljárásban kérhetik a határon túliak a magyar állampolgárságot; ez alkalomból lapunk nagyszabású gyorsleltár készítésére vállalkozott. A Kárpát-medence magyar nyelvterületének legtávolabbi pontjait kerestük fel, hogy a kettős állampolgárság fogadtatása mellett a mindennapokról is érdeklődjünk. Riportunk első fejezetében a legkeletibb falu és nagyváros - a romániai Kommandó és Kézdivásárhely - mellett az északi nyelvhatáron, a szlovákiai Szepsiben tapasztaltakról számolunk be. A második részben nyugaton és délen, az ausztriai Burgenland tartományban és a Belgrád melletti Székelykevén is azt vizsgáltuk: milyen állapotban várják ezek a közösségek 2011-et?

Lengedező búzatáblák helyett

Ne bízzon a téli gumiban, aki decemberben indul meglátogatni Kommandót, a Kárpát-medencei magyar nyelvterület legkeletibb pontját. E nemzetpolitikától mentes gondolat jut eszünkbe, miközben a falut Kovásznával összekötő hegyi ösvényen szakadó hóban próbáljuk a hóláncot a kerekekre erősíteni. A művelet alatt azért fohászkodunk, hogy a lefelé zötyögő, ötventonnás faszállító teherautók bele ne gyaluljanak minket az útnak csúfolt valamibe.

Az 1777 méteres Lakóca-csúcs lábánál fekvő hegyi település határnak született: neve a német Grenzenkommando (határparancsnokság) szóból származik. Igaz, az Osztrák-Magyar Monarchia idején Kommandó még egy államban volt a tőle 800 kilométerre fekvő Budapesttel. A helyi hagyomány órára pontosan számon tartja a település fénykorát. Bizonyos Horn Dávid alapította a fűrészüzemet, amely 1889. október 17-én délelőtt tíz órakor kezdett működni. A vállalkozás - román állami - utódja száztíz évvel később, 1999. október 17-én délelőtt tíz órakor fejezte be a működését.

Ezren, 97 százalékban magyarok lakják Kommandót, mely az itteniek többségét foglalkoztató fűrészüzem bezárása óta a helyét keresi. A nehézségek ellenére - a település lakóinak egy része alkalmi munkákból és segélyekből tartja fenn magát - a faluban nem rozsdásodó vasakból, kopott blokkokból, kóbor kutyákból és reménytelenségből összeálló szociotablót találunk.

"A mi református lelkészünknek jó dolga van, kollégái közül ő áll a legközelebb a mennyei Fennvalóhoz" - mondja Opra Béni Béla, a helyi általános iskola igazgatója. De mielőtt meghatódnánk a zsoltáros székely bölcsességtől, hamiskásan hozzáteszi: Kommandón minden beszélgetés magasröptű - mivel a település 1016 méterrel fekszik a tengerszint fölött. A faluban van annyi gyerek, hogy fenntartsanak egy nyolcosztályos általános iskolát és egy óvodát. Igaz, apad a létszám. Öt éve csak az iskolába 120-an jártak; ma ugyanott 83 diák van, s ehhez jön még 40 óvodás. És a diplomás fiatalok egy része hazatér Kommandóra; a tantestület kommandói születésű, egyedül a tornatanár ingázik Kovásznáról. Kocsis Béla polgármestertől azt is megtudjuk, már beadták az egy kilométer hosszú, modern sípályára szóló pályázatukat. Támogatására Elena Udrea turisztikai miniszter helyben tett ígéretet. A megyei tanáccsal együttműködve újraindítanák a fűrészüzem ipari műemlék kisvasútját, melynek 1912-ben készült gőzmozdonyát megőrizték a szétlopástól. "Nálunk nincsenek lengedező búzatáblák és szép pityókaföldek; a turizmusra kell építenünk. Mivel felénk az évszakok - a hat hónapos tél miatt - nemigen vesznek össze, az itteniek az átlagnál jobban tűrik a nehézségeket" - magyarázza a település első embere. Az iskola folyosóján a messziről jött idegenek láttán vidáman visibáló gyerekek között a polgármester a kettős állampolgárságról is beszél. Mivel a faluban még nem ismerik a részleteket, nem ez a központi téma - majd január elseje után érdeklődnek a kommandóiak.


A polgári hagyomány nyomai

Ha felkerestük a legkeletibb magyar többségű Kárpát-medencei falut, úgy illik, hogy meglátogassuk a legkeletibb nagyvárost, Kézdivásárhelyt is. A település és környéke, a felső-háromszéki térség helyzetének feltérképezésében Dimény Attila, a város Céhtörténeti Múzeumának muzeológusa segít bennünket. "A gyakran emlegetett kézműves-örökségnél Kézdivásárhelyen érezhetőbb a polgári hagyomány. Sok családnál máig ott a zongora, s a hozzám hasonlóan 1989 előtt szocializálódottaknak még szinte kötelező volt rajta megtanulni játszani" - meséli a néprajzos szakember. Dimény szerint a "keleti vég", Felső-Háromszék még Székelyföldön belül is a konzervatívabb vidékek közé számít. Egy példa: Csíkhoz vagy Udvarhelyszékhez képest itt jóval kevesebben vágnak bele a falusi vendéglátásba. Listavezető a Kézdivásárhelytől 12 kilométerre fekvő, ötezer lakosú Gelence, ahol 25 családnál várnak vendégeket, miközben más székely térségekben egész falvak foglalkoznak turizmussal.

Lehet, hogy ezen a helyzeten a magyarországi középiskolások szervezett osztálykirándulásai változtatnak majd: a parlament nemrég elfogadta az erről szóló jogszabályt. Rájuk is számítanak a múzeum tavaszra elkészülő új egységében. Ekkor nyitják meg a Kézdivásárhely főterén, a napfényműteremben Erdély első fotótörténeti múzeumát. A régi városi fényképészcsalád műtermét, berendezéseit a magyarországi Kincstári Vagyoni Igazgatóság vette meg 2000-ben és adta a magyar állami tulajdonná lett épületet a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesületének 49 éves használatba. E magyarországi együttműködésből következik a kérdés: Dimény Attila kérvényezni fogja-e a magyar állampolgárságot? "Én is élek a lehetőséggel, ahogy a környezetemben sokan. Jóllehet, nem leszek ettől magyarabb, egyfajta biztonságérzést mindenképpen nyújt majd az állampolgárság" - mondja.

Felvidéki székelykapu

Mintha a szlovákiai Szepsi a székely tömb példájával erősítené magát. A Kassa közeli település - amely 2001-ig a legészakibb magyar többségű város volt - főterén székelykapu fogad. Az utcakép is emlékeztet a Kárpátok tövében fekvő székely kisvárosokra, így titkos rokonsági kapcsolatra gyanakszunk. Ám kiderül, hogy a kaput Szepsi a romániai testvértelepülésétől, Székelykeresztúrtól kapta ajándékba. Bár a példa azt mutatja, létezik Magyarországon kívüli magyar-magyar kapcsolattartás is, a tízezer lakosú Szepsi a Székelyföldnél szorosabban kötődik a határ túloldalán fekvő zempléni-borsodi tájakhoz. Nemcsak a napi praktikum, de a hagyomány okán is: a településen született a város nevét felvevő Laczkó Máté református prédikátor, aki a hagyomány szerint kitalálta a XVII. században a tokaji aszút. Emlékét dombormű őrzi a szepsi református paplakon. Az előtte elhaladóknak már csak a kisebbsége vallja magát a kisebbséghez tartozónak - 2001-ben 43 százalék volt a magyarok aránya. Ez hétszázalékos csökkenés az 1991-es majd' 50 százalékhoz képest (akkoriban Szepsi lakosainak 47 százaléka mondta magát szlováknak).

A visszaszorulást nem lehet csupán a demográfia rovására írni. Beszélgetőpartnereink szerint vannak, akik időről időre - nem függetlenül a politikai-gazdasági helyzettől - nemzetiséget váltanak a statisztikákban. Ezt az elméletet erősíti, hogy 1981-ben szintén 40 százalék körül volt a magyarok aránya. Így most sokan szorongva várják, hogy a 2011-es népszámláláson milyen irányt vesz az önbevallási hullámvasút Szepsiben. Az előjelek nem kedvezőek: hiába a magyar tannyelvű iskola, a gyerekek harmada szlovák iskolába jár. A szülők gyermekeik érvényesülését szeretnék elérni, amikor többségi nyelvű intézménybe adják őket. Márpedig a megélhetés most nehéz a 20 százalékos munkanélküliséggel küszködő térségben. "A közép-szlovákiai Léva környéke a "demarkációs vonal", onnan keletre szinte nem jönnek a befektetők" - mondja Zachariás István, Szepsi polgármestere. Ezért is próbálnak a határon átnyúló összefogás minden eszközével élni a valaha egy gazdasági térséget alkotó Miskolc és Kassa vidéki területek. Szepsi például Edelénnyel közösen sikeresen pályázott a két városi televízió internetre helyezéséért. A két település kapcsolata arra is példa, hogy túllépett az idő az "adakozó anyaországi - segélyezett határon túli" szereposztáson. A nyár eleji árvíz idején Szepsi városának képviselő-testülete ötezer euró gyorssegélyt juttatott Edelénynek.

Érződött a kettős állampolgárság megszavazását követő szlovákiai nagypolitikai habverés Szepsiben? Zachariás István szerint igen, és a büntetést kilátásba helyező Robert Ficó-i rendelkezések sokakban elültették a félelem magját. A polgármester ugyanakkor szerencsétlennek tartja a törvény elfogadásának ütemezését, mert az a szlovákiai parlamenti választások előtt "hazafiassági versenyre" ösztönözte a többségi pártokat. Szerinte nem lehet megítélni, mennyien fogják az állampolgárságot igényelni, de a magyarigazolvány kiváltási arányához hasonló eredményt vár. A 2001-es státustörvény által bevezetett okmányt a szlovákiai magyarság egyötöde kérte.

A kettős állampolgárság bevezetésének hatásait latolgatja Köteles László, a szlovákiai magyar kulturális ernyőszervezet, a Csemadok járási alelnöke is. Beszélgetésünk előtt a készülő magyar kulturális és civilközpont felújítás alatt álló szobáiban nézelődünk. Az épület története felér egy Szepsi XX. századi múltjáról szóló gyorstalpaló tanfolyammal. A Trianonig tartó "régi magyar" világban főszolgabírói lakás volt, az első bécsi döntést követő "kis magyar" világban, 1938-1945 között csendőrök állomásoztak benne. Később, a szocializmus idején gyerekkórházként és pártirodaként is szolgált. Most, ha befejeződik a felújítás, a helyi magyar kulturális szervezeteknek lesz az otthona.

Köteles szerint a kettős állampolgárság elleni kampány bizonyos szempontból hatásos volt. "A magyarságukhoz leginkább kötődő idősek megrettentek a beígért szankcióktól. Elvileg képtelenség a XXI. századi, uniós világban az állampolgárság, a szociális ellátások megvonásáról beszélni. Ám aki a második világháború után a bőrén tapasztalta a kirekesztést, jóval érzékenyebb" - mondja. De azoknak az időknek - remélhetőleg - már vége.

(Folytatjuk)



Felvidék
Terület: 49 036 km2
Magyar népesség száma: 520 000
Népességen belüli aránya: 9,7%
Magyarigazolványt igénylők száma: 110 000

Erdély (Partiummal és Bánsággal együtt)
Terület: 103 000 km2
Magyar népesség száma: 1 400 000
Népességen belüli aránya: 20%
Magyarigazolványt igénylők száma: 510 000

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.