VIHARJELENTÉS

/ 2006.11.30., csütörtök 17:04 /

Miután hétfőn sem határozott a parlament az augusztus 20-i tragédia felelőseinek felkutatására hivatott bizottság létrehozásáról, idén már aligha áll fel a testület. A Heti Válasz ezért alternatív jelentést állított össze, melyből kiderül: a kormány az elmúlt négy évben - jelentős kockázatok árán - átrendezte a tűzijátékpiacot. Az állami beavatkozás haszonélvezői közt feltűnik Draskovics Tibor apósa és több, szocialista körökbe bejáratos vállalkozó.

Egyhétnyi gyászidő elteltével a Fidesz úgy döntött, vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi, hogy kiderüljön, kik lehettek az augusztus 20-i tömegszerencsétlenség politikai, szakmai felelősei. A javaslatra egyetlen politikai erő sem mert nemet mondani - pláne, hogy Sólyom László köztársasági elnök is jelezte: nem érzi megnyugtatóan lezártnak Szilvásy György kancelláriaminiszter röpvizsgálatát, hiszen a "felelősség kérdését mindenképpen tisztázni kell". Sokáig úgy tűnt, ellenzék és kormányoldal egyaránt abban érdekelt, hogy legkésőbb két hónapon belül megalakuljon az új parlamenti testület. Ám miután a szeptember-októberi utcai jelenetek elnyomták a nyárvégi viharverés emlékét, a politika ejteni látszik a vizsgálóbizottság-ötletet. Szocialista képviselők például olyan módosító javaslatokkal hígították fel a bizottság által tisztázandó kérdéssort, amelyek - a felelősök megnevezése helyett - inkább a klímaváltozással kapcsolatos témákra összpontosítanak (lásd Bizottságtörténelem című írásunkat). Ezek után a Fidesz is úgy határozott, csak akkor erőlteti a dolgot, ha a koalíció nem az eredeti forgatókönyv átfogalmazására játszik. Egyelőre patthelyzet van; a korábbi tervekkel ellentétben a parlament most hétfőn sem szavazott a bizottságról, vagyis idén már aligha állhat fel a testület.

POLITIKAI TÚLÉLŐK

A felelősségfeltárás tehát mindeddig megrekedt az alsóbb szinteken. Az augusztus 20-i tragédia után a kormányzat több katasztrófavédelmi és meteorológiai szakembert "megintett" (lásd Sértett sérültek című írásunkat), ám saját soraiban nem keresett és talált olyan személyt, aki hibázott volna. Márpedig a gyülekezési jogról szóló törvény szerint a rendezvény biztonságos lebonyolításáról a szervezőnek, azaz a Miniszterelnöki Hivatalnak kellett volna gondoskodnia, melyet Szilvásy György vezet. Rajta kívül Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter felelőssége is felvethető lett volna, hiszen az Állami Számvevőszék már tavaly megállapította, hogy hiányosságok vannak a katasztrófavédelem szabályozásában és az érintett szervek - például az Országos Meteorológiai Szolgálat és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság - közötti információáramlásban (Heti Válasz, 2006. augusztus 31.).

Mindössze egyetlen politikaközeli szereplő akadt, akit felmentéssel büntettek az augusztus 20-i szerencsétlenségért: Bodor Tibor, aki a megrendelő MEH részéről aláírta a Nexus Reklámügynökség Kft.-vel kötött fővállalkozói szerződést. A főcsoportfőnök kirúgásával azonban nem egy egyszerű hivatalnokot veszített el a kancellária. A Népszavát kiadó Editorial Kft.-ben, illetve az ugyancsak baloldali orientációjú Vasárnapi Híreket megjelentető VH Kft.-ben ugyanis meghatározó tulajdonrésze van annak a Békés Project néven futó kft.-nek, amelyet alapító-ügyvezetőként épp Bodor jegyez (de a taglistán feltűnik Puch László MSZP-pénztárnok egykori titkárnője, Bodrogi Margaréta is). A volt főcsoportfőnök pártbéli elismertségére utal, hogy a szocialista posztosztók 2002-ben az állami tulajdonú Körös Volán Zrt. felügyelőbizottságába is delegálták, illetve hogy a mai napig tagja a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumának. Vagyis Bodor Tibor nem az a káder, aki ne a talpára esne - úgy tudjuk, 2007. január elsejétől a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban kap állást, informátorunk szerint "Kiss Péter tárcavezető közvetlen környezetében".

A politikai felelősség mellett mindeddig a pirotechnikusi felelősség megállapítása is elmaradt. Sőt, azáltal, hogy a MEH egy hónapja átutalta a Nexusnak és alvállalkozóinak az augusztus 20-i "közszolgáltatásért" járó 245 millió forintot (melyből 112 millióra rúgott a körpanorámás tűzijáték költsége), közvetetten elismerte, hogy a petárdaiparosok nem hibáztathatók a tragédiáért. Pedig a MEH-Nexus szerződés rögzítette, hogy a vállalkozónak vis major esetén csak "a józan és gyakorlati megfontolás határain belül" kell folytatnia a tűzijátékot, és ha rossz az időjárás, a rendezvény átszervezése vagy elhalasztása is szóba jöhet. Szintén nem mellékes, hogy a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. számú kormányrendelet mellékleteként publikált biztonsági szabályzatban fehéren feketén ott van, hogy "erős szélben a pirotechnikai termékek felhasználásának lebonyolítását el kell halasztani, valamint amennyiben elkezdték, úgy a felelős pirotechnikus állítsa le a működést, ha ez lehetséges".

TÁRSAS HATÁS

Ám a felelős pirotechnikusok, illetve az őket foglalkoztató cég(ek) nevét koalíciós berkekben tabuként kezelik. Ennek egyik lehetséges oka, hogy 2003 és 2006 között a kormány - jelentős kockázatok árán - átrendezte a tűzijátékpiacot. Olyan, referenciával alig rendelkező, döntően olcsó kínai termékek fellövésére szakosodó társaságokra bízta az augusztus 20-i égi parádé kivitelezését, amelyeket - így vagy úgy - bizonyos Gecse István érdekeltségeiként tart nyilván a szakma és a cégbíróság. Miként látni fogjuk, Gecse leginkább Szekeres Imre MSZP-elnökhelyettes köreivel ápol(t) szorosabb üzleti kapcsolatot, de a Crescom és az Absolut Pyro Kft.-kben tulajdonostársként tudhatta/tudhatja maga mellett Salgó Istvánt, az Államreform-bizottságot kormánybiztosként irányító (korábban miniszterelnöki kabinetfőnöki, majd pénzügyminiszteri titulussal bíró) Draskovics Tibor apósát. "Ha már ennyire nyomoznak utánam, nyilván azt is tudják, hogy a Tungsramban hosszú időn át együtt dolgoztam Salgó Istvánnal, akkor, amikor még köze sem volt Draskovics Tibihez" - mondja a politikai kapcsolatrendszerét firtató kérdésünkre Gecse.

A Crescom Kft. tagjai között azonban az a Burget Péter is szerepel, aki idén év elejéig az - egykor a Népszavát is kiadó - Esma Spanyol-Magyar Reklám Kft. Régió Média Network nevű leányvállalatánál ügyvezetősködött. (A HVG korábban MSZP-közeli kezdeményezésként írt a Régió Média Networkről, mondván: a 46 helyi tévéhíradó reklámkörnyezetének értékesítésére létrejött cég megszervezésénél - Toller László volt pécsi polgármester szavaival - "túl sokan hivatkoztak Puch László pártpénztárnokra".)

A lényeg a lényeg, a 2003-ban alapított Crescom Kft., illetve a 2005-ben életre hívott Absolut Pyro együttes árbevétele - részben a kancelláriától érkező óriásbevételeknek köszönhetően - tavaly már kis híján elérte az 550 millió forintot, a cégcsoport ugyanis minden évben megkétszerezte-másfélszerezte forgalmát.

VILLÁMKARRIER

Hogyan válhatott a pirotechnikai, illetve robbanóanyagipar egyik legbefolyásosabb figurájává négy év alatt Gecse István? Villámkarrierje a két évvel ezelőtti törökbálinti raktárrobbanás révén elhíresült Pyro-Technik Kft. kereskedelmi igazgatói székéből indult. Innen 2002 végén fegyelmivel elbocsátották, így - több volt kollégájával együtt - önálló céget gründolt, Crescom néven. Igyekezett szorosra fűzni a kapcsolatát a tűzijáték-szervezési és sportlőszergyártási rutinjáról ismert balatonfűzfői Nike-Fiocchi Kft.-vel - így a két társaság hamarosan megalapította az (egyébként kérészéletű) első magyar pirokonzorciumot.

A 2003-as Szent István-napi tűzijáték szervezője ugyan a Nexus Kft. volt, hivatalos alvállalkozóként pedig a Nike-Fiocchit tartották nyilván, a balatonfűzfőiek nevében mégis Gecse István tárgyalt a Miniszterelnöki Hivatalban. Miután a tűzijáték furcsa fényekkel keveredett - egy uszály berobbant, egy teherautó pótkocsiján pedig besült egy rakéta -, Gecse látványtervezői minőségében nyilatkozott a sajtónak. Szavait - "a tűzijáték gigantikus nagyságához képest elenyésző a kár" - közleményben utasította vissza a Magyar Pirotechnikai Társaság, ám továbbra sem áldozott le hősünk csillaga. Amikor 2003 végén a Nike-Fiocchiban még meglévő 50 százalékos állami tulajdonrészt fel akarta vásárolni a Tatár György nevével fémjelzett, hollandiai bejegyzésű Holmag BV., az idegenbe szakadt üzletembert épp Gecse István kísérte el a fűzfői tárgyalásokra. (Az Élet és Irodalom korábbi cikke szerint az MSZMP Veszprém megyei intézőbizottságának egykori titkára, Szekeres Imre a rendszerváltozás utáni években éppen azzal foglalatoskodott, hogy Hollandiában élő ismerősének, Tatár Györgynek keresett további magyar befektetési lehetőségeket.)

Miután azonban Tatár elállt a cégvásárlástól, Gecse és a Nike-Fiocchi üzleti kapcsolata is megszakadt. 2004 augusztusában aztán felrobbant a Pyro-Technik törökbálinti raktára, melynek következtében hárman életüket vesztették - így a pirovállalkozás egy időre kiszorult a ma már a Gecse-cégek által dominált tűzijátékpiacról. A Pyro-Technik gyanúsítotti sorban lévő tulajdonosai mindvégig idegenkezűséget sejtettek a robban(t)ás mögött, és - tudomásunk szerint - jelenleg három szakvélemény is az ő teóriájukat erősíti (egyelőre hiába, hisz még ki sem tűzték a bírósági eljárás első tárgyalási napját). Később a 2004-es ünnepségek fő- és alvállalkozói heteken át titkolták, hogy ki lesz a tűzijáték kivitelezője - mondván: "ezt követeli a biztonság, Törökbálint óta más a világ" -, de hamarosan kiderült, hogy újra a Crescom jutott lehetőséghez. Aztán 2005-ben és 2006-ban a korai Crescommal majdnem azonos tulajdonosi hátterű Absolut Pyro Kft. lett a nyertes. Miként a már emlegetett Burget Péter a TV2 augusztus 20-i élő műsorában elmondta, a tűzijáték megszervezését januárban kezdték - ami csak azért különös, mert a MEH július 18-án írta alá az alvállalkozó Absolut Pyro Kft.-re is vonatkozó szerződést a Nexussal.

Idén júniusban egy pillanatra azért megszakadni látszott a Gecse-cégek sikerszériája - ugyanis négyen meghaltak, amikor fölrobbant a Crescom Kft. pirotechnikai eszközökkel teli raktára Balatonfűzfőn. A hangsúly a "pillanatra" szón van, hiszen nemrégiben a Szekeres Imre vezette Honvédelmi Minisztérium beruházási hivatalának - kisméretű kumulatív töltetek beszerzésére vonatkozó - pályázata újfent a Crescom diadalával zárult.



GECSE ISTVÁN ÉRDEKELTSÉGEINEK ÁRBEVÉTEL-NÖVEKEDÉSE (2003-2005)

2003: Crescom Kft.: 195,6 millió Ft
2004: Crescom Kft.: 382,9 millió Ft
2005: Absolut Pyro Kft. + Crescom Kft.: 548,8 millió Ft



Bizottságtörténelem

2006. AUGUSZTUS 27. Navracsics Tibor és Lázár János határozati javaslatot nyújt be a 2006. augusztus 20-án történt "halálos tömegszerencsétlenség" felelőseit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról címmel. A fideszes képviselők egyebek mellett arra keresnék a választ, hogy a tűzijáték lebonyolításával megbízott cégek, illetve az ünnepség biztosításáért felelős állami szervek rendelkeztek-e menekítési tervvel; kik voltak azok, akik leállíthatták volna a tűzijátékot; kik a szakmai és politikai felelősei a tragédiának.

OKTÓBER 17. Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága támogatja a határozati javaslat általános vitára bocsátását.

OKTÓBER 31. Két szocialista képviselő, Jauernik István és Ecsődi László módosító javaslatot nyújt be a leendő vizsgálóbizottság nevének megváltoztatására, mondván: a "halálos tömegszerencsétlenség" helyett a "tragédia" kifejezés használata volna illendő. Göndör István pedig azt javasolja, hogy további tíz kérdéssel egészítsék ki a vizsgálat tárgyát. Egyebek mellett azzal, hogy bizonyítható-e releváns ok-okozati összefüggés a tűzijáték lebonyolítása és a halálesetek, sérülések között. (Az alkotmányügyi bizottság később elveti az MSZP-s képviselők indítványait.)

NOVEMBER 13. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége elfogadja, hogy a határozati javaslat preambulumában a "halálos tömegszerencsétlenség" kifejezést a "tragédia" váltsa fel, illetve hogy a vizsgálóbizottság feladatai közé - a felelősök megnevezése helyett - a "szükséges intézkedések meghatározása" kerüljön. Az Országgyűlés ugyanezen a napon - egy nem szavazat és egy tartózkodás mellett - dönt a részletes vitára bocsátásról.

NOVEMBER 15. Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége elfogadja Tóth András, Jauernik István és Göndör István módosító indítványát, mely szerint a leendő vizsgálóbizottságnak - a Navracsics-Lázár kettős kérdésfelvetésein túl - tisztáznia kell, hogy az elmúlt 16 évben milyen meteorológiai biztosítást vettek igénybe az állami rendezvények szervezői. Illetve azt, hogy most, amikor a klímaváltozással a szélsőséges időjárási események gyakorisága előreláthatóan növekedni fog, tervezi-e a kormány a meteorológiai tevékenység törvényi szabályozását.



Sértett sérültek

Öt halott - az augusztus 20-i tűzijátékkal kapcsolatos beszámolókat leginkább ez a hír uralta, ami mellett érthető módon ugyan, de eltörpült a tény: a vihar okozta katasztrófának 100-150 könnyebb, valamint 50-60 súlyos sérültje is volt. Mind közül a legsúlyosabb sérülést egy 23 éves, épp az esküvője előtt álló lány szenvedte el. Vőlegényével a Duna-parton nézte a tűzijátékot, amikor rájuk dőlt egy fa. A hangszórókból üvöltő zenétől még a reccsenéseket sem lehetett hallani, a tömegben ráadásul sem idejük, sem lehetőségük nem volt elugrani a veszély elől. A férfinak "csupán" a keze sérült meg, igaz, szorítani vélhetően sosem tud majd vele. Menyasszonyának viszont a gerince tört el - deréktól lefelé megbénult, járni sosem lesz képes.

Egy másik sérültnek szintén a gerincét törte el egy kidőlő fa, neki azonban szerencséje volt: a bénulástól megmenekült, viszont állandó fájdalommal küszködik. Élet és halál között lebegett az a húszéves fiatalember is, akinek nemcsak hogy bordái törtek, de tüdeje is kilyukadt. Amint azt a károsultak ügyvédjétől, Hantos Ádámtól megtudjuk, tipikusnak számítanak a háztetőkről lerepülő cserepek okozta sérülések, ezek következményei viszont eltérőek: végtagtöréstől kezdve a koponyatörésig, melynek következtében van, aki a beszédkészségét veszítette el, más pedig az emlékezőtehetségének mondhatott búcsút.

Hogy hány ember szenvedett maradandó egészségkárosodással járó sérülést, egyelőre nem lehet pontosan tudni - vannak ugyanis, akik máig nem gyógyultak fel. Jelenleg 50-60 ember tart igényt kártérítésre, amelyet az állam önszántából nem hajlandó kifizetni. A Pénzügyminisztérium az ügyvéd peren kívüli egyezséget javasló levelére azt a bikkfanyelven megfogalmazott választ adta, hogy "az állam közvetlen felelőssége nem áll fenn az időjárás kárt okozó hatásai tekintetében".

Fizetni a három, az ügyvéd szerint mulasztást vagy hibát elkövető állami szerv - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF), az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), valamint a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) -, illetve a tűzijátékot fővállalkozóként lebonyolító Nexus Kft. sem akar, ugyanis egyik szervezet sem érzi magát felelősnek a történtekért. Márpedig azt, hogy hibák vagy mulasztások történtek, aligha tagadhatja az állam. Nyitrai Bélát, az OKF ügyeletvezető tűzoltó alezredesét azonnali hatállyal felmentették, mert nem olvasta el a meteorológusok piros színű riasztását tartalmazó e-mailt. Tatár Attila főigazgatót Lamperth Mónika a riasztási rendszer működési hiányosságai miatt feddésben részesítette, akárcsak Hofmann Imre főigazgató-helyettest, az ügyeleti szolgálatot irányító veszélyhelyzet-kezelési főigazgató-helyettes Muhoray Árpádot pedig megrovásban. Demeter Istvánt, a vészhelyzet-kezelési főosztály vezetőjét fegyelmi eljárás után nyugdíjazták. Az OMSZ-nél is találtak felelőst: Csonka Tamás ügyeletest fegyelmi eljárás keretében menesztették állásából, mert nem ellenőrizte, hogy az általa 19.39 perckor - 1 óra 29 perccel a vihar előtt - elküldött riasztást elolvasták-e az OKF-nél. Ha ugyanis meggyőződött volna, úgy a vihar híre időben eljuthatott volna a döntéshozókhoz - érvel Hantos, hozzátéve: majdnem másfél óra alatt bőven lett volna idő arra, hogy a média, valamint a Duna-parton sorjázó hangszórók segítségével tájékoztassák az embereket. (A bíróság szeptember közepén megállapította, hogy Csonka nem követett el fegyelmi vétséget - A szerk.) Ha azok a százezrek, akik fél 9 körül értek a helyszínre, otthon maradnak, a rendőrség is könnyedén képes lett volna feloszlatni a jóval kisebb tömeget.

Igaz, ehhez nem ártott volna, ha a kancellária és a Nexus közötti szerződésben olvasható bármilyen katasztrófaterv. Ilyen nem volt, ezért pedig a szerződést aláíró Bodor Tibor főcsoportfőnököt fel is mentették, tehát a MEH-nél is hibáztak. Hantos szerint ugyanakkor a Nexust is kártérítési felelősség terheli, amiért elmulasztott tájékoztatást kérni a meteorológusoktól, noha napok óta arról szóltak az időjárás-jelentések, hogy augusztus 20-án vihar várható.

A magyar állam garasoskodása különösen érthetetlen annak fényében, hogy Románia - mely ország felelősségét aligha lenne könnyű megállapítani a budapesti katasztrófa ügyében - magától gondoskodott három elhunyt állampolgárának hazaszállításáról és temetéséről. Az áldozatok közül három ugyanis román állampolgár, erdélyi magyar volt. Ketten - egy házaspár Székről - a Dunába fúltak, egy huszonnyolc éves krasznai férfit pedig egy kidőlő fa ütött agyon (állapotos felesége azonban felépült sérüléseiből). A magyar állam még efféle vagyoni kártérítésre sem szánta el magát (temetési, gyógykezelési költség, keresetkiesés kifizetése), nemhogy a nem vagyoni károk megtérítésére. Így csak a polgári per adhat elégtételt a károsultaknak - ez viszont évekig is elhúzódhat.

Hogy mekkora összeget ítél meg a bíróság, ha végül majd jogosnak találja a követeléseket, sok mindentől függhet. Elhunyt hozzátartozó esetében nagyrészt attól, milyen szoros volt a rokoni kötelék, de az is számít, hogy fiatalon vagy éltesebb korában hunyt el az áldozat. Idősebbek után például kevesebb kártérítést szokás adni, ha viszont egy gyermek a szülejét veszti el, nagyobb összegre számíthat - de általában 2 és 5 millió forint között állapítják meg a kártérítés mértékét. A sérüléseknek is megvan a tarifája: míg a deréktól lefelé lebénult lány 15 millió forint körüli kártérítésre számíthat, ha a bíróság jogosnak találja követelését, addig a végtagtörésekért 1-2 millió, a könnyen gyógyuló sérülésekért félmillió forint a bevett gyakorlat. Mindösszesen 100 millió forintra tehető a károsultak követelése, amely ha elsőre nagy összegnek tűnik is, "számításba véve, hogy egy államnak mindössze két-három valamire való lakás árát kellene kifizetnie, nevetséges summa" - fogalmaz Hantos Ádám.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.