VILLA NEGRA

/ 2005.10.06., csütörtök 16:43 /

Az átlagpolgár jogérzéke szerint a miniszterelnök csak kihasználta a rendelkezésére álló eszközöket, amikor villáját felújította - talán ez a Fittelina-ügy legfontosabb tanulsága. Arra is fény derült, milyen nehéz áttörni a hallgatás falát, ha az érintettet Gyurcsány Ferencnek hívják.



Nincs ügy, ha meg van, az csak a volt miniszterelnöké lehet. Ezt a megközelítést választotta a média, amikor az első napok hallgatása után kénytelen-kelletlen foglalkozni kezdett a Fittelina-történettel. A Heti hetestől a napilapokig a legtöbben bagatellizálni próbálták az ügyet. A mindenkori elit lakóhelyének számító Szemlőhegy utcai villa körül történtek azonban jóval több figyelmet érdemeltek volna. Persze a befogadó közeg miatt sem robbant a bomba: Magyarországon - elsősorban a szocializmus örökségeként - bocsánatos bűnnek, sőt néha erénynek számít a kiskapuk igénybevétele.

JÓ KÖRNYÉK

Az akkor még ritkásan lakott, a korabeli II. és III. kerület között húzódó Szemlőhegy utca már a dualizmus végén előkelő környéknek számított, a Horthy-korszakban pedig a keresztény felső középosztály és a zsidó nagypolgárság lakta. A II. világháború előtt, 1939- ben a Szemlőhegy utcában élt például dr. Quirin Leó, a Rimamurány-salgótarjáni Vasmű központi vezérigazgatója, az akkor kormányzó Magyar Élet Pártja képviselője. De találunk itt ügyészt, ügyvédet, nyugalmazott tanácsost, nagykereskedőt, bankigazgatót is. 1945 után megváltozott a környék összetétele: az államosítások után utalták ki például a 42. szám alatti házat Apró Antalnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Bizottsága tagjának, későbbi miniszternek és országgyűlési elnöknek, s Kádár János is a szomszédos Cserje utcai házban pihente ki a kormányzás fáradalmait. Tévedés azonban, amit a Hír Tv műsorában vetett fel egy hozzászóló: állításával szemben a közelben lakó Illyés Gyula nem az államosításnak köszönhetően jutott ingatlanhoz. A ma is a hozzátartozók által birtokolt ház az író felesége, Kozmutza Flóra családi öröksége volt.

SEMMIS SZERZŐDÉS

A háromlakásos Apró-Gyurcsány-villa felújításának történetét a Magyar Nemzet foglalta össze. Eszerint Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára 1995-ben hozta létre a Fittelina Kft.-t. A cég megalakulásakor Dobrev Klára a tulajdonában lévő lakás kizárólagos hasznosítási jogát átengedte a cégnek. Az önkormányzattól nem sokkal korábban nyolcmillió forintért megvásárolt lakásért a Fittelina 16 milliót adott. A törvény adta lehetőségeket figyelembe véve a házaspár célja a bérbeadás lehetett. A cég könyvelésében 2000-ig 16 millió forint értékben nyilvántartották a bérbeadási jogot, és minden évben az összeg 16,6 százalékát, azaz évente több mint két és fél millió forintot költségként leírtak.

Egy lapunknak nyilatkozó jogi szakértő szerint az ügylet kiindulópontjában is lehetnek kétségek, például Dobrev Klára lakása kizárólagos hasznosítási jogának átengedésekor. A szerződés semmissége abban az esetben merülhetne fel, ha bizonyítani lehetne, hogy a kft. nem is akarta hasznosítani az ingatlant, s a házaspár csak "adóoptimalizálási" okok miatt választotta ezt az eljárást. Ebben az esetben a szerződést semmisnek kellene tekinteni, elsősorban polgári és adójogi következményekkel - véli a szakértő.

Úgy tűnik, a Fittelina egyetlen komoly tevékenysége a villa felújítása volt. Erre a megváltozott jogi környezet sarkallhatta a házaspárt: 1995-től ugyanis magánszemélyek már nem igényelhettek vissza áfát lakásfelújításuk után. Az 1996-os munkálatok (többek között 30 millió forintért uszodát építettek a villa alá, s kialakítottak liftet, szaunát és öntözőrendszert) áfája 14 millió forint volt, amit a Fittelina visszakapott a papíron a cég érdekében végzett beruházás után. Felmerül ugyanakkor: a kft. nem a saját használatában lévő ingatlanon (Dobrev Klára lakásán) végezte el a beruházások jelentős részét, hanem a többi lakáshoz is tartozó területen. A veszteséges céget több hitelinjekció után 2003-ban az Altus Rt. vásárolta meg; a jogutódhoz került javak (uszoda, szauna, lift) értékcsökkenési leírásával jelenleg is mérsékelik a cég adóalapját.

"Elegünk van abból, hogy mindennap, reggel, délben és este azon gondolkodunk, hogyan lehetne kijátszani a jogszabályokat. Mi lenne, hogyha betartanánk őket? (...) Nem merjük megtenni egyenként ezt a változtatást, mert attól félünk, ha én megteszem, a szomszéd építkezésen meg nem teszik meg, akkor én rajtavesztek. Mert a tisztességes jár rosszul ilyen helyzetben. De mi lenne, hogyha egy pillanat alatt mindegyikünk tisztességes lenne?" - fakadt ki Gyurcsány Ferenc az MSZP Baloldali Tömörülés Platformjának 2005. május 21-i értekezletén. A tisztességes beruházást kétségbe vonó cikksorozatra azonban a kormányfő egy ideig nem reagált, majd általánosságban beszélt az ügy körülményeiről, hangsúlyozva: mindig ügyelt az üzleti és a közélet szétválasztására. Ebben segítségére volt a miniszterelnöki ingatlanügyekben máskor felettébb kíváncsi sajtó is. A kereskedelmi és közszolgálati televíziók (a Hír Tv kivételével) az első napokban hallgattak a történetről: ha pedig valahol nyilvánosságot kapott az ügy, akkor nem hiányzott a megfelelő körítés.

"Ha jogos a kérdés Gyurcsánynál, akkor jogos Orbán esetében is" - írta a Népszava szeptember 23-án, két nappal az első Fittelina-cikk megjelenése után. A lap - miután röviden ismertette a Szemlőhegy utcai beruházással kapcsolatos állításokat - az Orbán Viktort vizsgáló parlamenti bizottság ülésén elhangzottakból kiindulva felvetette: közpénzből gyarapodott-e a volt miniszterelnök, miután Felcsúton vásárolt földjeinek értéke növekedett a térségnek nyújtott állami támogatások miatt. A Népszabadság kevésbé harcosan fogalmazott, ám szintén a volt és jelenlegi miniszterelnököt helyezte egymás mellé Küzdelem háztól házig című, szeptember 24-i cikkében. Az Észak-Magyarország a mindkét politikus érintettségét sugalmazó megfogalmazást választotta szeptember 24-én, amikor Ingatlanügy mindkét oldalon címmel cikkezett - igaz, a rövid tudósítás háromnegyede a Fittelina-üggyel foglalkozik, közölve a jelenlegi miniszterelnök cáfoló nyilatkozatát.

Ezt követően Szijjártó Péter, a Gyurcsány-Apró-érdekkört vizsgáló bizottság elnöke bejelentette, hogy a testületben inÖn dítványozni fogja különféle iratok bekérését, és felvetette: alapos a gyanú, hogy adócsalás történt. A képviselőnek az ügyre vonatkozó parlamenti kérdése szerepelt a szeptember 27-i Magyar Hírlapban az előző napi országgyűlési ülésről szóló tudósításban, Veres János pénzügyminiszter cáfolatával együtt. Ugyanaznap a Népszava az MTI alapján már arról a személyiségi jogi perről számolt be, amelyet az Altus Rt. tervezett a Magyar Nemzet ellen. A kilátásba helyezett eljárás megmozgatta a bulvársajtót is: a Napi Ász rövid hírben számolt be az Altus ellencsapásáról. Leheletnyi kétkedés érződött azonban az Észak-Magyarországból szeptember 29-én: Ki építette a medencéjüket? - tette föl a kérdést a Miskolcon megjelenő megyei napilap.

BOCSÁNATOS BŰN

A sajtót az esetleges politikai szándékok mellett motiválhatta az olvasók jelentős részének vélelmezett hozzáállása is. Elnézőek vagyunk ugyanis az adócsalókkal, bocsánatosnak tartjuk, ha valaki megkárosítja az államot - derült ki többek között a Tárki 2004. decemberi vizsgálatából. Ennek oka azonban nem csupán a szocializmusban keresendő, amely rendszer megerősítette az embereket meggyőződésükben, hogy az államtól lopni bátor cselekedet, hanem a történelem távolabbi időszakába kell visszatekintenünk. Már Rózsa Sándor is inkább hősnek számított, mint rablónak, pedig a gazdagokat megleckéztető, javaikat erőszakkal elvevő alföldi betyárvezér önbíráskodás és rablás miatt húsz évig raboskodott. A politikai rendszerrel való szembenállás oka az volt a XIX. században, hogy egy gyarmatbirodalom részeként, a bukott szabadságharc után a magyar emberek nem érezték kötelezőnek az elnyomó hatalom törvényeit - mondta lapunknak Sík Endre, a Tárki kutatója. Szerinte a szocializmus kérdéses legitimitása nem javította a helyzetet. Az ellenálló, aki még az államot is be meri csapni, bátor embernek számított a kádárizmus alatt. Ráadásul a politikai status quo fenntartása érdekében a rendszer szemet hunyt a kisebb visszásságok felett.

Egyértelmű azonban, hogy sem az olajszőkítést, sem a szervezett bűnözés által vezényelt egyéb bűncselekménysorozatokat, sőt a kínai csempészetet sem tolerálják az emberek - mondta Sík Endre. Szerinte Gyurcsány Ferencet senki sem fogja lemondásra szólítani azért, mert költségcsökkentése érdekében vállalkozást indított - azaz ugyanazt csinálta, mint amit kicsiben mások a könyvvásárlással vagy az utazási költségek elszámolásával. Bár - tette hozzá - a politikai hatalom képviselőivel szemben magasabb a mérce, mint az átlagemberrel szemben. Sík Endre úgy véli: a rendszerváltozás óta bebizonyosodott, hogy helytálló a német származású, Angliában élő szociológus, Dahrendorf elmélete, aki azt mondta: politikai értelemben hat hónap alatt lehet véghezvinni a rendszerváltozást, gazdasági értelemben hat év alatt, de az emberek gondolkodásában hatvan esztendőre van szükség a változáshoz.



FEHÉREN FEKETÉN

Fekete-, szürke-, rejtett, informális, illegális vagy árnyékgazdaság - valamennyi szó azt jelzi, hogy a tevékenység törvénysértő módon rejtve marad az állam elől. Hogy mekkora a rejtett gazdaság aránya Magyarországon, azt a kutatók szerint nehéz megállapítani. A kilencvenes évek közepén harmincszázalékosra becsülték, idén tavasszal Gyurcsány Ferenc ugyanezt a számot hangoztatta egy felszólalásában, számszerűsítve is: szerinte 6600 milliárd forint a feketegazdaság éves teljesítménye (a 2005-ös költségvetés bevétele nem éri el a hatezer milliárdot). Szakértők szerint a magas közterhek, az átláthatatlan adópolitika, a szegénység növekedése és a munkanélküliség is hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon magas az adóelkerülők száma és a rejtett gazdaság aránya.

A feketegazdaság kifehérítésére a rendszerváltozás óta minden kormányzat ígéretet tett. Különösen jellemző volt a rejtett szféra elleni küzdelem hangoztatása a Horn-kormány alatt. Horn Gyula 1996-ban azt állította: a koalíciós partner SZDSZ miatt kell lemondania a feketegazdaság felszámolására alakítandó központi nyomozóhivatal felállításáról. Gyurcsány Ferenc idén májusban hívta fel a figyelmet arra, hogy a kertész, a bejárónő, a bébiszitter és a különtanár után se felejtsük el befizetni a közterheket. Azt is mondta, hogy "a polgári viszonyok azt jelentik, hogy betartjuk a közös normáinkat, sőt büszke vagyok arra, hogy egy országnak adófizető polgára vagyok, az adófizetésem okán vannak jogaim, hogy én gondoskodom önmagamról, fizetem a járulékokat".

Nem tudhatjuk, hogy a kormányok mennyire érdekeltek a feketegazdaság kifehérítésében. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem társadalomelméleti folyóiratában, a Fordulatban már 1997-ben megjelent egy tanulmány, mely szerint a feketegazdaság olyan eszköz a kormányok kezében, amely a hatalmat hozzásegíti céljai eléréséhez. A két szerző, Büttl Ferenc és Firle Réka azt írja: "Nem hihetjük azt, hogy csupán a politikai vakság akadályozza az államot abban, hogy hatékonyabban lépjen fel az adócsalók, feketemunkások, törvényszegő magánosítók stb. ellen - Magyarországon az egyik legfőbb illetékes, az APEH kifejezetten gyenge hatósági jogosítványokkal rendelkezik. A rejtett gazdaság azért működhet ennyire szabadon, mert gazdasági és politikai szerepe van."

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.