Visszatért grófok

/ 2012.08.01., szerda 16:47 /

A magyarországi kastélyok között alig találni példát eredeti formában történő hasznosításra. Egy-két helyet mégis találtunk, ahol a régi tulajdonosok leszármazottai visszatértek őseik házába.

Károlyi György gróf a házigazda büszkeségével vezeti körbe a vendégeket a felújított fehérvárcsurgói kastélyban. Az elzavart magyar arisztokraták közül ő jutott legközelebb ahhoz, hogy visszaszerezze a család egykori otthonát. Tulajdonosnak azonban ő sem mondhatja magát, Fehérvárcsurgó gazdája továbbra is a magyar állam, mely a gróf alapítványával az ezredfordulón 99 évre szóló vagyonkezelési szerződést kötött. Az alapítvány kötelezettséget vállalt az épület felújítására, és ennek befejeztével kulturális központot, szállodát, vendéglőt működtet a történelmi falak között. A hatalmas épületben Károlyi Györgynek és feleségének is kialakítottak egy lakosztályt, így amióta a korábban Franciaországban élő gróf nyugdíjba ment és hazaköltözött Magyarországra, Fehérvárcsurgó lett az otthonuk.

Károlyi példája rendhagyó. Magyarországon ugyanis az 1990-es évek elején meghozott kárpótlási törvény nem tette lehetővé sem az egykori birtokok, sem az 1945 után kisajátított - és a szocializmus alatt jórészt tönkretett - kastélyok visszaigénylését. Így legfeljebb néhány kisebb visszavásárolt kúria lehet, ahol a megszakadt családi folyamatosság helyreállt. A magyar kastélyok döntő többségének más sors jutott. Az állami tulajdonban lévők közül a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) által kezelt 14 kiemelt jelentőségű kastély (például Füzérradvány, Tata, Edelény és Pécel), valamint az önálló közhasznú társaság gondozta gödöllői királyi kastély döntően uniós forrásokból jelentős részben megújult. Hasonló értékű épületek tucatjai üresen pusztulnak országszerte önkormányzati vagy magántulajdonban, míg egyre több a felújított, a történelmi hangulatot jól csengő forintokra váltó kastélyszálló és wellnesshotel. Az alábbiakban öt jellemző példát gyűjtöttünk össze a kastélyok hasznosítására.

1. Fehérvárcsurgó

A Székesfehérvár melletti faluban álló Károlyi-kastély a XIX. században épült, a magyar klasszicizmus egyik legszebb emléke. Az épület az államosítás után előbb menekült görög gyerekek otthona, később gyermekotthon lett. A jelenlegi vagyonkezelő Károlyi József Alapítvány idén fejezte be a rekonstrukciót, mely uniós támogatásokból és a Magyar Fejlesztési Bank hiteléből valósult meg. Az önrészt a korábban Párizsban menedzserként dolgozó Károlyi György a megtakarításaiból, valamint szponzorok, barátok segítségével fedezte.

"Vendégeink közül sokan felfigyelnek rá, hogy a kastély olyan, mint egy igazi otthon. A dekoráció, a színek és a bútorok kiválasztása főként a feleségem ízlését dicséri, nemcsak a mi lakrészünkben, hanem az egész házban" - meséli Károlyi György. "Éppen azért vágtunk bele a kastély megmentésébe, hogy ne tömjék tele hálófülkékkel, ne tegyék tönkre a hangulatát. Fehérvárcsurgó családi otthonnak épült, ahol mindig is fogadtunk vendégeket. Az egyetlen különbség, hogy most fizetővendégeket fogadunk."

2. Nádasdladány

Az 1870-es években épült nádasdladányi Nádasdy-kastély csipkés tornyaival, angol Tudor-stílusával az egyik legromantikusabb magyar kastély. A homlokzat felújítása tavaly fejeződött be a Norvég Alap 240 millió forintos támogatásából. A kulturális és rendezvényközpont céljára helyreállított épületre az MNG másfél milliárd forintot költött. Nádasdladány megmentésében kulcsszerepet játszott a rendszerváltás után hazatért gróf Nádasdy Ferenc. A Nádasdy Alapítvány bő tíz évig megtöltötte élettel - közéleti és tudományos konferenciákkal - az akkor még romos kastélyt. Az idős gróf számára egy lakosztályt is kialakítottak, de mire elkészült, már nem tudta használni. Nádasdy Ferenc két éve súlyos beteg, az alapítvány pedig tetszhalott állapotba került, de az MNG továbbra is az eredeti terv szerint képzeli el a kastély működtetését.

3. Fertőd

A fertődi kastély is a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága kezelésében újul meg lépésről lépésre uniós forrásból. Ennek ellenére Fertődön most is vannak Esterházyak: az MNG kialakított egy lakosztályt a családfő, Esterházy Antal részére. "A herceggel 2003-ban ismerkedtünk meg, és meghívtuk, hogy töltsön minél több időt Fertődön. Havonta másfél-két hetet tartózkodik a kastélyban, nyáron többet, télen kevesebbet. Jelenléte nem csak a történelmi folyamatosság miatt fontos. Megnyerő modorú úriember, aki házigazdaként szerepel a koncerteken és a rendezvényeken, öt nyelven köszönti a vendégeket. Imádja a gyerekeket, Miklós-napon beöltözik Mikulásnak, és a hintójáról ajándékokat osztogat nekik" - meséli Varga Kálmán, az MNG elnöke. A herceg gyermekeivel ugyanakkor már nincs kapcsolat, nem viszik tovább az arisztokrata hagyományt, és nem kötődnek Magyarországhoz. "Akárcsak az utód nélkül maradt Nádasdy Ferenc esetében, itt sem látszik a folytatás lehetősége. Sajnos a rendszerváltás után sok esetben az utolsó nemzedék tért vissza Magyarországra."

4. Fót

Esterházy Antal vendég Fertődön, az idős gróf Károlyi László albérlő Fóton, a klasszicista kastély egyik szárnyában, ahol gyerekkora jelentős részét töltötte. A hatalmas park közepén álló fóti kastélyban 1957 óta működik "gyermekváros", jelenlegi nevén Károlyi István Gyermekközpont. A modern gyermekotthonnak alkalmatlan épület egy részébe 1995-ben költözött vissza az intézmény meghívására Károlyi László, aki többször jelezte, hogy szívesen részt venne akár a fóti, akár a füzérradványi Károlyi-kastély helyreállításának megszervezésében, új funkciójának megtalálásában. Fót a fővároshoz való közelsége miatt szállodának, rendezvényközpontnak, de kastélymúzeumnak is ideális lenne, érdemi előrelépés azonban nem történt.

5. Lászlótanya

A Károlyi-család romantikus stílusú vadászkastélyát, Lászlótanyát a Zempléni-hegység mélyén gróf Károlyi László örökölte volna, ha nem szól közbe a történelem. Ehelyett SZOT-üdülő lett belőle, majd a pusztuló épületet az ezredforduló után privatizálták, és megvásárolta az egyik leggazdagabb magyar vállalkozó, a fuvarozócég-tulajdonos Wáberer György. A mintaszerűen felújított, korhű stílusban berendezett vadászkastély visszakapta eredeti funkcióját. Ez a példa is jelzi, hogy egy-egy közösségi célra nehezen hasznosítható épület megmentése a régi grófok helyett ma már inkább az új elit tagjaitól várható.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.