Watergate

/ 2012.01.11., szerda 19:17 /

A Suez óriáscég a francia "államkapitalizmus" zászlóshajója - amely Pécs után most a budapesti víziközművek üzemeltetéséből is kiszorulhat. A párizsiak a magyarországi utóvédharcokhoz a Clinton család egyik bizalmasát bérelték fel. Nemzetközi nyomásgyakorlás és demokráciaféltés alulnézetből.

A víz nevű, létfenntartáshoz szükséges erőforrás Magyarország legfontosabb természeti kincse. Üzleti értéke felbecsülhetetlen - nem véletlenül hívják a vizet világszerte a XXI. század olajának. Aki a "kék aranyat" elosztja, szennyezett formáját visszagyűjti, kezeli és tisztítja, az monopolhelyzetet élvez, vagyis - szabályozatlan körülmények között - szinte bármilyen árat kérhet a munkájáért. A biznisz lényege a maga vulgaritásában a legegyértelműbb: mivel inni és vizelni mindig fognak az emberek, a víz- és csatornamű-üzemeltetés egyszerűen sikerre van ítélve.

"Kiosztjuk a kesztyűket"

A közjó szempontjait figyelmen kívül hagyó fenti felfogás aligha lehet vonzó Európa érett jogállamai számára. Hiába stratégiai ágazat például Franciaországban a vízipar, 2010 januárjában még Párizs önkormányzata is megvált az extraprofit-vezérelt "nemzeti" szolgáltatóktól. A Szajna bal partjának víziközműveit a Suez-csoporttól, a jobb partiakat a Veolia nevű óriástól vette vissza a főváros, mivel - ahogy a helyi politikusok fogalmaztak - "a víz nem árucikk, magától értetődő, hogy kezelését elvegyük a magánszférától, és azzal a közösség gazdálkodjon". Szintén nem javítja a gall vízlobbi renoméját, hogy humanitárius szervezetek évről évre globális emberijog-sértőként könyvelik el a Suezt (lásd keretes írásunkat).

Ettől függetlenül a francia központihatalom máig be-beveti a maga "államkapitalista" diplomáciai eszközeit- annak érdekében, hogy a Suez és a Veolia legalább külföldön (így Magyarországon) szabadon kasszírozzon. Nicolas Sarkozy az Orbán Viktornak írt, 2011. november 23-i keltezésű - nemrég nyilvánosságra került - levelében például egyértelművé tette: "kielégítő megoldásokat" vár el az olyan "aggodalmat keltő" ügyekben, mint a Budapest közműveit ellenőrző francia érdekeltségek sorsa. Bár az elnöki dokumentumban cégnevek nem szerepelnek, a napnál is világosabb, hogy az 1997-ben 25 évre privatizált Fővárosi Vízművek és Fővárosi Csatornázási Művek irányítási jogairól van szó. Előbbi esetében a Suez, utóbbinál a Veolia profitját fenyegeti veszély, ha Tarlós István beváltja ígéretét, és - a 2009-es pécsi vízművisszavételre hajazó módon - kitessékeli a franciákat az üzemműködtetésből.

Mindez nem öncélú izmozás: az unióban főszabály, hogy közműinfrastruktúra-fejlesztésre szánt EU-pénzt csak tisztán állami vagy önkormányzati érdekeltségek, illetve nyílt versenyben kiválasztott társaságok használhatnak fel. (Demszky Gábor Budapestje egykor épp azzal bukott meg az Európai Bizottság előtt, hogy 2005-ben zárt eljárásban nyerette meg a csepeli központi szennyvíztisztító-beruházást - természetesen a Suez és a Veolia konzorciumával.) A mai főpolgármester már egy 2010-es Népszabadság-interjúban vázolta taktikáját az 1997-es privatizációs megállapodásokkal kapcsolatban: "Legszívesebben felbontanám e szerződéseket. De aligha kezdhetjük azzal, hogy felállítjuk a ringet és kiosztjuk a kesztyűket. Első körben tárgyalni szeretnénk a szerződések módosításáról. Ha ebben nem lesznek partnerek, akkor jöhet a második menet. Az kevésbé lesz barátságos."

Tarlós indulatára van magyarázat - ugyanis a budapesti víziközmű-privatizáció Demszky Gábor-féle modelljének mérlege legfeljebb francia szemszögből nem siralmas. A vízművek 25 százalékos üzletrészéért anno 16,5 milliárd forintot fizetett a Suez-vezette konzorcium. Cserébe megkapta a vállalatirányítás jogát, menedzsmentdíj és egyéb címeken 2011-ig 35 milliárdot vett ki a cégből, majd 2022-ig további 30 milliárdos fölözésre számíthatna. Az értékaránytalanság még feltűnőbb, ha hozzátesszük: a 25 éves magánosítási időszak végén a fővárosnak kötelező lenne visszavásárolnia az eladott részvényeket - számításaink szerint legalább 17 milliárdért. A csatornázási műveknél ugyanennek a képletnek a Veolia-kör a haszonélvezője: a 25 százalékos tulajdonrészért itt 16,9 milliárdot szurkoltak le a pályázók, majd valamivel több mint 42 milliárdot emeltek ki a cégből, és 2022-ig további 35 milliárdnyi menedzsmentdíjra, illetve 18 milliárdos visszavásárlási pénzre bazíroznak.

Sarkozy időzítése

Hogy Demszky Gábor és a vele szerződő francia cégek 1997-ben tudva és akarva követték-e el a fenti "eredményt" hozó privatizációt, majd eldönti az a rendőrségi nyomozás, amely két hónapja Tarlósék feljelentése nyomán indult. Egy biztos: a főpolgármester megbízottja még tárgyal a Suezzel, de már a kevésbé barátságos "második menet" sincs kizárva. Úgy tudjuk, a városháza szakemberei dokumentált szerződésszegésen kapták a franciákat, de a "szent cél" érdekében további részletekről egyelőre senki nem beszél. (A csatornázási műveket ellenőrző Veoliával békésebb az önkormányzat viszonya. Egyik forrásunk szerint ők a "jó franciák", akik felmérték a Fidesz erejét. Számukra előnytelen volt például, ahogy a főváros megállapította a 2012-es szennyvízdíjat, ennek ellenére rábólintottak a csekély, 2,56 százalékos emelésre.)

Sarkozy elnök Orbán Viktornak írt levele tehát nem más, mint időzített nyomásgyakorlás. A Suez elleni fővárosi akciót ugyanis ma már csak a legfelsőbb szintről lehet ellehetetleníteni - mégpedig úgy, hogy egy kompetens személy "elődokumentálja" a problémát,majd például a magyar kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásain "valakik" témává teszik a jogbiztonság ügyét, és ezzel együtt a francia víziközmű-vállalatok érinthetetlenségét.

Valaki Amerika

A Suez már közel egy éve felmérte, hogy nemzetközi szintre kell emelnie a magyarországi konfliktusait. A Compass Lexecon képében olyan amerikai tanácsadócéget bérelt fel szakértői munkára, melynek ügyvezetője, Jonathan M. Orszag bizalmi kapcsolatban áll az Egyesült Államoknak épp külügyminisztert adó Clinton családdal. Orszag Bill Clinton elnöksége alatt a Fehér Ház gazdasági tanácsadója volt, később a Clinton Alapítvány egyik adománygyűjtője, továbbá a Hillary Clinton hátországát jelentő Center for American Progress (CAP) nevű agytröszt főmunkatársa lett. (Ugyanez a szervezet a Bajnai Gordon által létrehozott Haza és Haladás Alapítvány főszponzora. Nem mellékesen: Jonathan M. Orszag testvére az a Peter R. Orszag, akire 2010-ig a Fehér Ház Költségvetési Hivatalának vezetését bízta Barack Obama.)

Jonathan M. Orszag cége "papíron" mindössze annyi munkát végzett a Sueznek, hogy meghatározta a kártalanítási összeget, amelyet a franciák megpróbálhatnak behajtani Pécsen, amiért a város vízművéből az önkormányzat kiszorította őket. Az amerikai bérszakértő által "bemondott" közel tízmilliárd forintos (bécsi választott bírósági eljárás során érvényesíteni kívánt) követelés nyilvánvalóan irreális, ám arra alkalmas lehet, hogy megriassza a fővárosban a Suez ellen vitézkedő Tarlós Istvánt.

Mindebből nem következik, hogy létezne közös francia-amerikai vízlobbi, az meg pláne nem, hogy Jonathan M. Orszag beizzította volna a Clintonékig érő kapcsolatait. Az viszont tény, hogy az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége 2011 őszén levélben és személyesen is bátorkodott érdeklődni a pécsi helyhatóságnál - illetve az önkormányzat ügyvédjénél, Szabó Ivánnál - arról, hogy mi a város álláspontja, taktikája a Suezzel folytatott pereskedésben. Pedig elvileg semmilyen módon nem lenne érintett a franciák kontra Pécs jogvitában.



A KÖZMŰHÁBORÚ KÜLFÖLDI FŐSZEREPLŐI

SUEZ ENVIRONNEMENT SA

Van-e köze a cégnek a párizsi kormányhoz?
A 70 országban jelen levő Suez Environnement legnagyobb részvényese a GDF Suez, amely közel 36 százalékban a francia állam tulajdona.

Milyen a társaság híre a világban?
Több nemzetközi civilszervezet szerint a Suez az emberi jogokat leginkább sértő globális vállalatok közé tartozik. Egyebek mellett ezt a céget tartják felelősnek azért, hogy a víz közkincsből luxuscikké vált. A Fülöp-szigeteken például a helyi szolgáltató privatizációja után a Suez 400-700 százalékkal emelte meg az árakat, a szegénység sújtotta - fizetésképtelen - negyedek tehát víz nélkül maradtak, kolera- és vérhasjárvány tört ki. Argentínában és Bolíviában szintén megfosztották a rászorulókat az önfenntartáshoz leginkább szükséges természeti erőforrástól - utóbbi országban lázadások törtek ki a Suez magas szolgáltatási díjai miatt.

Mi köze a vállalatnak Magyarországhoz?
A társaság hazánkban először Kaposváron szerzett részesedést, majd 1995-ben a Pécsi Vízmű szakmai befektetője lett (ám a város 2009-ben visszavette a francia cégtől a közművek üzemeltetését). A Suez 1997-ben a német RWE Aquával közösen vált a Fővárosi Vízművek tulajdonosává. 2005-ben a Csepel FH konzorcium a szintén a Suez-csoportba tartozó Degrémont SA vezetésével nyerte meg a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep felépítésére és működtetésére kiírt pályázatot - ám a főváros tavaly megszerezte az üzemeltetés jogát. (A Sueznek odahaza versenytársa, nálunk inkább partnere az a Veolia Environnement SA, amely a Fővárosi Csatornázási Művek és a Szegedi Vízmű, továbbá egyes salgótarjáni, Érd környéki és zalai közművek irányítását végzi.)

COMPASS LEXECON

Mi köze a cégnek a Suezhez, illetve Magyarországhoz?
A Suez a peres ügyekre szakosodott, amerikai menedzserek által működtetett Compass Lexecon pénzügyi tanácsadócéget bízta meg azzal, hogy állapítsa meg, milyen összegű kártalanítást követelhet Pécstől (amiért a város visszavette a helyi vízmű irányítását). A Suez 2011 végén a Compass eme szakvéleménye alapján adta be a Pécs elleni, tízmilliárd forintos kompenzációról szóló keresetét a bécsi választott bíróságra. Egyes feltételezések szerint az amerikaiak a francia megrendelő nyomására srófolták fel az árat - kifejezetten azért, hogy ráijesszenek a szintén Suez-érdekkörbe tartozó Fővárosi Vízművek visszaszerzésén dolgozó Tarlós Istvánra.

Milyen kapcsolódási pont van a társaság és az Egyesült Államok kormánya között?
A Compass Lexecon ügyvezetője a magyar felmenőkkel rendelkező Jonathan M. Orszag - aki "civilben" a Clinton család bizalmi embere.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.