Konferencia

A paradicsom visszahódítása

Konferencia a magyar termékek piaci lehetőségeiről

Magyarország két vezető közéleti-gazdasági hetilapjának közös konferenciája arra keresi a választ, hogyan lehet a magyar termékeket, elsősorban a hazai előállítású élelmiszereket minél jobb piaci helyzetbe hozni. Ennek eléréséhez elengedhetetlen, hogy a kereskedők és a termékek előállítói ne a barikád két oldalán álló ellenfelekként tekintsenek egymásra. A konferencia előadói egyrészt igyekeznek megnyugtató megoldásokat, követendő példákat mutatni a nemzetközi kereskedelmi láncok és a magyar beszállítók vitájában, másrészt körüljárják, miben tudja segíteni a magyar termékek piacát a minősítő védjegyek sokasága. A gyártói oldal képviselői saját példájuk alapján mutatják be, hogyan jöhet létre gyümölcsöző együttműködés kereskedők és gyártók között, illetve miként lehet kézműves termelőként az áruházláncok árnyékában is sikeressé válni.

Konferencia összefoglaló:

A konferencia címével a szervezők egyszerre kívántak utalni a magyar zöldségpiac jellegzetes termékére, és a termelők, kereskedők között egymásrautaltságuk miatt oly régen vágyott bibliai békességre. A kilencvenes évek „cikije" után divatba jött idehaza a magyar termék, indított megnyitó beszédében a Heti Válasz főszerkesztője, Borókai Gábor, emlékeztetve a lap igyekezetére, a sikeres honi vállalkozókat bemutató, Magyarok a piacon című cikksorozatára. Illisz László, a Figyelő főszerkesztője amolyan vitaindítóként a két fél régi panaszát idézte, miszerint a lehetetlennek mondott feltételeket fájlalják a beszállítók az egyik oldalon, míg az egyenetlennek, hullámzónak talált minőséget az áruházláncok a másikon.

A legjellemzőbb adatok ismertetésével kezdte a hazai agrárpiacot elemző előadását Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkára. Eszerint 2010-ben 3.300 milliárd forint értékben fogyott élelmiszer jellegű termék idehaza, hogy majd 2011-ben 4,2 milliárd eurónyi érkezzen ugyanebből a termékfajtából a határokon túlról, 6,9 milliárd eurós ilyenféle magyar exportteljesítmény mellett. A hazai agrárágazat helyzetét jelzik annak a piramisnak a számai, amelynek alapját a 400 ezer különféle kistermelő, a 13 ezer társas vállalkozás képezi, erre épül a 8.500 feldolgozó cég szintje, hogy majd az építmény csúcsát 20 élelmiszer áruházlánc foglalja el.

Feldman szólt a kormányzatnak az érdemtelenül pénzt nyelő közvetítő kereskedelem kiiktatására tett lépéseiről, a termelők és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolatok létesítését elősegítő intézkedéseiről, ilyen irányú terveiről. Elismerve a tényt, hogy mennyire káros, ha a folytonos innovációt igénylő termelés helyett a kereskedelem fölözi le az ilyen a célra fordítandó hasznot is. Az ágazatvezetés tervei között említette az okosan szabályozott hazai kereskedelem révén megvalósítandó fenntartható piacvédelmet, az alternatív értékesítési csatornák kiépítését, a vállalati innováció ösztönzését, a magyar termékek iránti igénynek az ifjúság körében történő népszerűsítését. Kiemelt fontosságú feladatként szólt az idézett agrárpiramis különböző szintjei közötti, jelenleg nagyon hiányzó kooperáció erősítéséről.

Éder Tamás az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége elnöke a hazai agrárium helyzetét elemezve arról beszélt, hogy az a kiskereskedelmi koncentráció, amely a XX. század második felében fokozatosan alakult ki a nyugati világban, a volt szocialista tábor országaira hirtelen, egyik napról a másikra szakadt rá. Ennek köszönhető az a mostani, áldatlan állapot, amely során exportunk jellemzően alacsony feldolgozottságú, importunk pedig éppen ellenkezőleg, magas feldolgozottságú árucikkekből áll.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára konkrét számokkal foglalt állást a multik, kontra hazai kereskedők vitában. Ezek szerint a 40 ezer élelmiszerboltból kétezer sincs a láncok üzleteinek száma, miként a kereskedelemben működő nemzetközi tőke aránya sem nagyobb semmivel - ötven százalék - a termelésben is fellelhetőnél.

Gyaraky Zoltán, a VM főosztályvezetője egyebek mellett a különféle termékjelzők közötti különbség lényegét ismertette. Eszerint míg a brand egy-egy cégé, a védjegy logó pedig biztos háttérfeltétel nélküli jelzés, addig a különféle tanúsító védjegyek odaítélése minőséget szavatoló, pontos információkon alapuló, szigorú feltételek teljesítése ellenében történik. Ismertette a magyar nemzeti termék fogalomkörén belül felállított, szigorúbb feltételrendszer alapján odaítélendő hungarikum fogalmát. Ezt a jelzőt a kormányzat szándékai szerint csakis a kiemelésre méltó olyan nemzeti termék viselheti, amely jellemző tulajdonságaival, különlegességével a magyarság csúcsteljesítményét jelenti.

A „másik oldal", azaz egy 14 országban 5300-nál is több üzletet működtető, közel félmillió embert foglalkoztató multinacionális cég meglátásait ismertette felszólalásában a Tesco-Globál Áruházak Zrt. kereskedelmi igazgatója, Ashley Hicks. A cég általa felvázolt kereskedelmi szisztémája első pillantásra roppant egyszerűnek látszik: kikutatni a vevők kívánságait, teljesíteni azokat, hogy majd még több - kikérdezendő - vevőjük teremjen ennek nyomán. A beszállítók és cégük kapcsolatának rendszerét konkrét, sikeres példákkal illusztrálva hangsúlyozta, élelmiszerkínálatuk 74%-a hazai termék.

A konferencia gyakorlati tapasztalatokkal is szolgáló részei voltak a hazai agrárium termék előállítóinak képviselői részvételével lefolytatott kerekasztal beszélgetések. Bárány László, a Baromfi Termék Tanács részéről az utolsó családi ezüstnek nevezte a 94%-ban még mindig magyar tulajdonban lévő ágazatukat. Elmondta, hogy mivel a baromfiágazat már a rendszerváltás előtt is rendelkezett nyugati exportkapcsolatokkal, ezért őket egyáltalán nem érte váratlanul a multik idehaza annyit kárhoztatott kemény tárgyalási technikája. Elismerte ugyanakkor, hogy abból ők is sokat tanultak, lévén, hogy mögötte valóságos vásárlói igények fedezhetők fel. Ha a baromfitermelés a családi ezüst, akkor a 170 ezer hektáron tíz év átlagában évi 2,5 millió tonna árut előállító, nettó 70 milliárd forintos exporttöbblettel büszkélkedő magyar zöldség ágazat pedig annak az aranya, jelentette ki Mártonffy Béla, a FruitVeb képviseletében.Raskó György agrár-nagyvállalkozó a megfizethető árú termékek előállításának fontosságáról beszélt és - egyetértésben szinte valamennyi megszólalóval - az élelmiszer termékeket Európában példátlanul magas, 27%-os kulccsal sújtó áfát kárhoztatta, mint a hazai feketegazdaságot éltető kiapadhatatlan forrást. Kijelentette, hogy a magyar termékek iránti bizalom megerősödését legjobban a széles körben elterjedt élelmiszerhamisítás veszélyezteti. Nagyvállalkozóként kritikával illette a csupán ezrelékekben mérhető mennyiséget előállító kézműves agrártermékek szerepének kormányzati erőltetését, tévútnak tartva azt, ő valamennyi szegmens fejlesztését tartja fontosnak. Szerinte ma idehaza nem multik és a kicsik, nem a belföldiek és a külföldiek jelentik egymásnak az igazi konkurenciát, hanem a valóban jók és a rosszak.

Az áruházláncok és beszállítóik viszonyát taglaló kerekasztal résztvevői személyes példáikon keresztül mutatták be az ilyen gazdasági kapcsolatok előnyeit és hátrányait, a beszállítóvá válás legfontosabb feltételeit. Utóbbi lényege a megszólalók szerint - érdekes módon az ár kérdését nem is említve - a megfelelő mennyiség, azonos minőségben és pontosan határidőre történő szállításának képessége.

Végül a sokak szerint a hazai mezőgazdaság kitörési pontjának ígérkező kézműves élelmiszertermékek előállítóinak érdekes, megfontolást érdemlő tapasztalatairól számolt be a csokoládékészítő Mészáros Gábor és a haltenyésztő-füstölő Sáfrány László.

Program

 

09.30 - 09.40

Köszöntő
Borókai Gábor, főszerkesztő, Heti Válasz
Illisz László, főszerkesztő, Figyelő
09.40 - 10.00
Nyitóelőadás: Előny a hazai térfélen
A hazai kistermelők ösztönzési programjai, támogatási lehetőségek
Feldman Zsolt, agrárgazdálkodásért felelős helyettes államtitkár, VM
10.00 - 10.20 Külföldi terjeszkedés vagy a magyar piac visszahódítása?
Éder Tamás, Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége
10.20 - 10.40
Láncok és beszállítók
Vámos György, főtitkár, OKSZ
10.40 - 11.00
A hungarikumok és magyar termék védjegyek versenyelőny teremtő szerepe
Gyaraky Zoltán, főosztályvezető, Élelmiszer-feldolgozási Főosztály, VM
11.00 - 11.50
Kerekasztal: Esélyek és lehetőségek a hazai élelmiszeriparban
Bárány László, Baromfi Termék Tanács
Mártonffy Béla, Fruitveb
Rohony Miklós, Szarvasi Mozzarella Kft.
Kecskeméti Attila, Magyar Termék Kft.
Raskó György,  agrárközgazdász
11.50 - 12.10
Kávészünet 
12.10 - 13.00
Beszállítói versenyképesség, multi láncokon nemzetközivé válni
Előadás: Ashley Hicks, kereskedelmi igazgató, Tesco Magyarország
Kerekasztal: Sikeres beszállító cégek vezetői 
ifj. Bogár Attila, Alpok Aqua
Nagy Zoltán, Weinhaus
ifj. Bárány László, Mastergood
Hajnal László, Hajnal Hús Kft.
Marosfi Györgyné, Univer Product Zrt.
13.00 - 14.10
Kézművesek titkai, növekedés a nagy láncok mellett
Sikerek egyedi termékekkel, alternatív értékesítés
Vitaindító: Pap Krisztián, Kézműves Magyar Ízek Kft.
Kerekasztal:
Mészáros Gábor, ChocoMe Kft.
Sáfrány László, Sáfrány Haltenyészet Bt.
Ungvári Péter, Pacific Óceán Kft.
14.10
Ebéd

 

 

 

 

 

 

  • TÁMOGATÓ