Konferencia

Az oktatás nyilvánossága

A rendezvényt Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Előadásában hangsúlyozta, hogy felsőoktatást nem lehet a közoktatás nélkül tárgyalni.

Álláspontja szerint ma a diákok nem megfelelő tudással érkeznek a felsőoktatásba. A közoktatásban nem nevelik önálló munkára a gyerekeket, és a túlspecializált középfokú oktatás nem adja meg azokat a kompetenciákat és készségeket, amelyek szükségesek lennének. "A tudáshoz nem lehet pár kattintással hozzájutni, a mély tudás megszerzéséhez sok munka, gyakorlás, és a mindennapi élethez való kötődés kell" - mondta Pálinkás. Az Akadémia elnöke kiemelte, hogy a felsőoktatás kapacitása meghaladja a magyar igényeket, éppen ezért óriási a harc a hallgatókért. Sok intézmény minőségi képzésével, de ennél is több inkább marketing és PR eszközökkel vonzza a hallgatókat.

Konferencia összefoglaló:

Az oktatás nyilvánossága - A diploma értéke a tudomány, a munkaerőpiac és a karrier háromszögében címmel rendezett konferenciát a Heti Válasz november 11-én az Andrássy Egyetemen. A rendezvény az Educatio Press Magyar Oktatási Hírügynökség és a Magyar Innovációs Szövetség szakmai támogatásával jött létre.

A rendezvényt Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg. Előadásában hangsúlyozta, hogy felsőoktatást nem lehet a közoktatás nélkül tárgyalni. Álláspontja szerint ma a diákok nem megfelelő tudással érkeznek a felsőoktatásba. A közoktatásban nem nevelik önálló munkára a gyerekeket, és a túlspecializált középfokú oktatás nem adja meg azokat a kompetenciákat és készségeket, amelyek szükségesek lennének. "A tudáshoz nem lehet pár kattintással hozzájutni, a mély tudás megszerzéséhez sok munka, gyakorlás, és a mindennapi élethez való kötődés kell" - mondta Pálinkás. Áttérve a felsőoktatás helyzetére az Akadémia elnöke kiemelte, hogy a felsőoktatás kapacitása meghaladja a magyar igényeket, éppen ezért óriási a harc a hallgatókért. Sok intézmény minőségi képzésével, de ennél is több inkább marketing és PR eszközökkel vonzza a hallgatókat. Éppen ezért a mai felsőoktatásba be kell avatkozni, ki kell kényszeríteni azt a döntést, amely meghatározza, melyek azok az intézmények, amiket fejlesszünk és a nemzetközi versenybe „delegáljuk", és melyek azok, amelyek inkább a gyakorlati képzés felé tartsanak. "Nemzetközi pedig akkor lesz egy intézmény, ha a kutatási tevékenysége része a nemzetközi tudományos életnek. Ehhez természetesen többletforrásra is szükség van".

Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke a Szövetség két éve működő ifjúsági tudománynépszerűsítő programját, a THE-t mutatta be. Elmondta, hogy számos tehetséggondozó program működik Magyarországon, aki pedig bekerül egy ilyen tehetséggondozó légkörbe, jelentős előnyre tehet szert társaival szemben. "A fiatalok érdeklődése körülbelül 14-15 éves korban eldől, óriási felelősséggel bírnak tehát a középiskolák" - mondta a tiszteletbeli elnök. Magyarországon 37 multinacionális cég kutató szervezete működik, gyakran azonban a jó minőségű természettudományi szakemberek hiányára panaszkodnak. A műszaki képzés iránti alacsony érdeklődést mutatja, hogy legutóbb a fiatalok csupán 12,8 százaléka választotta a kapcsolódó képzéseket, a természettudományok esetében pedig még alacsonyabb, 5 százalék körüli ez az arány. A magyar felsőoktatásban csupán hatezren kapnak műszaki végzettséget igazoló diplomát, miközben összesen 54 ezer hallgató végez évente.

Értékteremtő "szürkeállomány gyár" címmel tartott előadást Kandikó József, a Modern Üzleti Tudományok Főiskola rektora, a Magyar Marketing Szövetség alapító elnöke. Kandikó elmondta: a felsőoktatás feladata a meghatározni, hogy a vevő, vagyis a hallgató mit vár el az intézményétől, illetve mi a másik oldal, a munkaadói szféra igénye, elvárása a képzéssel szemben. A rektor szerint a szellemi oktatás mellett sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyakorlati képzésekre, a képességek, kompetenciák elsajátítására, hiszen ma a munkaadók azokat a diplomásokat részesítik előnyben, akik azonnal munkába állíthatók. Kandikó a bolognai rendszerrel kapcsolatban elmondta, hogy nem sikerült megfelelően kettéválasztani az alapszakot és a mesterképzést, ennek következményeként elkopott a levelező tagozat, csökkentek a nyelvi tanulmányok iránti elvárások, de sok helyen a képzéshez tartozó szakanyag is kidolgozás alatt áll.

Derényi András, az Országos Kredittanács Irodájának igazgatója a 10 éves bolognai rendszert értékelte és felhívta a figyelmet a folyamat lényegével kapcsolatos tévhitekre: a rendszer bevezetése önkéntes, kormányok közötti döntések alapján valósul meg, célja pedig az együttműködések megerősítése, a felsőoktatás harmonizálása, nem pedig teljes egységesítése. Véleménye szerint számos hibáért a bolognai rendszert teszik felelőssé, mely azonban szűk körűen csak a mobilitási tényezőkre koncentrál. Problémaként jegyezte meg, hogy az európai régió vonzereje nem megfelelő: több európai hallgató tanul a kontinensen kívül, mint ahányan Európába érkeznek. "A bolognai rendszer fő célkitűzése, a mobilitás alig valósult meg: a beérkező diákok száma csupán az összes diák 4,7 százaléka" - mondta a szakember, aki hiányolja a nemzeti és az intézményi hosszú távú célok megfogalmazását, melyek nélkül az egyes eszközök, mint például a kreditrendszer bevezetése is öncélú folyamattá válik. A bolognai rendszer bevezetését nehéz megvalósítani, ha a konvergálódó területek köréből kiesik a kutatási tevékenység és a finanszírozási rendszer témaköre. A problémák gyökerét Derényi a túl erős és túl mélyreható állami beavatkozásban látja, melynek következtében az egyetemek, főiskolák kevés lehetőséget kapnak a kreatív programok elindítására. Nehezményezte továbbá a párbeszéd hiányát: "drámaian alacsony a különböző tanszékek dolgozói közti bizalom: nincsenek kommunikációs terek."

A finn oktatási rendszert mutatta be beszélt Anneli Temmes, a Finnagora (Finn kulturális, tudományos és gazdasági központ) igazgatója. Elmondta, hogy Finnországban egyetemek, és úgynevezett politechnikumok működnek, a magyarhoz hasonlóan bolognai rendszerben, de számos eltéréssel. Így a finn felsőoktatás tandíjmentes az összes EU-s állampolgárnak, valamint a hallgatók célja a master képzés elvégzése. Tanulmányaikat ritkán szakítják meg a bachelor szak elvégzésével, átlagban fél-egy évet töltenek el külföldön, igaz, a master képzés elvégzése így általában 6 évbe kerül. Anneli Temmes beszélt még a 2009-ben elfogadott új oktatási reformról is, amelyet követően az egyetemek nagyobb szabadságot élveznek majd, hiszen az állam irányítása alól kikerülve önálló jogi személlyé válnak. Több kisebb egyetem összeolvadását követően pedig regionális egyetemek jönnek létre, erre példa a Helsinki Egyetem. A reform nem érinti a tandíj-rendszert, továbbra is ingyenes marad a diploma megszerzése az uniós országokból érkezőknek, fizetni csak az EU-n kívüli országok állampolgárainak kell majd. Megmarad továbbá a magas ösztöndíjrendszer, de ehhez a hallgatóknak is magas színvonalat kell teljesíteniük - tájékoztatott a finn szakember.

Masát András, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem rektora előadásában a bolognai rendszer előnyeként a képzési formák egységesítését, átjárhatóságát emelte ki. Elmondta, ezzel versenyhelyzet alakult ki az egyetemek és főiskolák között, így azoknak olyan specialitást kell nyújtaniuk, ami a diákok számára vonzó tud lenni. A jövő útjaként az országok közös projektjeit tekinti - mint ahogy az Andrássy Egyetem megalapításának is ez volt a célja -, egy modern európai egyetem létrehozását. "Azt szeretnénk elérni, hogy olyan szakemberek kerüljenek ki az egyetemről, akik képesek helytállni az európai magángazdaságban" - mondta el Masát András. Hozzátette: ez csakis magas színvonalú oktatással érhető el, aminek egyre inkább része a networking, a közös stratégiai megoldások keresése.

Az előadások után a felsőoktatásban dolgozó szakemberek kerekasztal beszélgetések keretében fejtették ki véleményüket különböző témákról. A Külföldi oktatási intézmények térnyerése című panelban a Semmelweis Egyetem rektora Tulassay Tivadar elmondta, hogy véleménye szerint az új jogszabályi környezet, amely lehetővé tette a nemzetközi jellegű oktatási intézmények indítását, nem szerencsés. Egyrészt azért, mert különbséget tesz a magán és az állami felsőoktatási intézmények között, illetve olyan valótlan helyzetre reagál, amely nem jellemzi a magyar felsőoktatási piacot. Az eszmecsere során megjegyezte: a jogszabály által lehetővé vált, hazánkban nem akkreditált képzések elindítása nem a minőséget fogja szolgálni. A SOTE rektora szerint, amíg a felsőoktatás támogatásának a mértéke nem éri el a nyugaton tapasztalt mennyiséget, nem számíthatunk áttörésre. "Az igazi kihívást a külföldön elindított magyar képzések jelentik" - mondta. Sándorné Kriszt Éva, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke elmondta, hogy összesen 25 olyan angol nyelvű képzés létezik Magyarországon, melyet ki lehet ajánlani külföldre. Hangsúlyozta: ha a jelenlegi helyzettel ellentétben növekszik a külföldi hallgatók száma itthon, a minőségi, jó képességű hallgatók felvételét kell szorgalmazni. Nem szerencsés, és nem is fenntartható a jelenlegi, állami és magán felsőoktatási intézményekre osztott rendszer, és az, hogy különböző magyar intézmények az oxfordi, a cambridge-i egyetemek és a Sorbonne képzéseit indítják el a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság engedélye nélkül - hangsúlyozta Farkas Krisztina, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája fenntartója, az Edutus Zrt. vezérigazgatója. Fábri György, az ELTE docense hangsúlyozta, hogy Magyarország nem számít a nemzetközi oktatási piac célországának, léteznek azonban kivétlek. Hálás terület az orvosképzés, így a Semmelweis Egyetem orvos szakja is szerepel a német felsőoktatási rangsorban, német nyelvű képzésével. "Hazánkban számos olyan intézmény alakult vagy alakul, mely a külföldi hallgatókra épít, a határon túlról érkező hallgatók jelentős expanziójára azonban nem kell számítanunk" - mondta Fábri. Hozzátette: Európában is tervezik egy európai képzéseket felvonultató ragsor elkésztését amerikai példák alapján, véleménye szerint azonban az európai országok miatt a lista nem a közeljövőben valósul meg. Maszlavér Gábor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke szerint pedig a magyar felsőoktatás nincs felkészülve a külföldi hallgatók fogadására, ugyanis az oktatáson kívül a szolgáltatás egyetlen területén sem beszélnek az egyetemek alkalmazottai idegen nyelven.

Az oktatás nyilvánossága - felsőoktatási kommunikáció, fókuszban a felvételi kampányok című kerekasztal-beszélgetés során a felsőoktatási intézmények kommunikációs stratégiáiról osztották meg véleményüket az résztvevők. Egyetértettek abban, hogy kommunikációra költeni kell, hiszen hiába jó egy termék, ha nem kap nyilvánosságot. Abban is egyetértés mutatkozott: ha azonban a forma és a tartalom, vagyis a reklám és a szolgáltatás nincs összhangban, az olyan vesztes helyzetet teremthet egy intézmény számára, mintha nem lenne forrása a kommunikációra. Kisfalvi Gábor, a Shortcut Communications ügyvezetője szerint kizárólag sikeres reklámmal nem lehet felsőoktatási intézményt működtetni, alapítani, a termékfejlesztésnek és a jó kommunikációs stratégiának találkoznia kell a siker érdekében. Deés Szilvia, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája (MÜTF) programintézeti igazgatója egyetértésében hozzátette: az lesz a végső győztes, aki az elegendő pénzügyi forrását megfelelően használja fel. A célcsoport megszólításának módjairól Csikesz Tamás, a Felvételi Információs Szolgálat ügyvezetője elmondta: figyelembe kell venni a tájékoztatás új csatornáit, és azokon kell megkeresni a célcsoportot - ami alapvetően a fiatalokból áll, de lényeges az oktatást általában finanszírozó szülők jelenléte is. Deés Szilvia hozzátette, hogy a MÜTF-nél személyesebb kapcsolatot szeretnének kialakítani a középiskolás diákokkal, hogy megismerjék a preferenciáikat és megismertessék velük a főiskola által nyújtott szolgáltatásokat. Ezen kívül úgy látja, hogy a felvételi előtt álló korosztályt további kisebb célcsoportokra kell bontani, akiket még célzottabb kommunikációval lehet elérni. Tóth Ágnes, a Budapesti Kommunikációs Főiskola (BKF) marketing igazgatója véleményében ismét a szülők szerepét emelte ki, szerinte a célcsoport sokkal nagyobb a felvételi előtt állók körénél, a fiatalok befolyásolói körét is figyelembe kell venni.

A diploma és a felsőoktatási intézmény értéke a piacon címmel indított kerekasztal beszélgetés meghívott vendégei az egyetemek és a munkaerőpiac kapcsolatát firtatták, illetve ennek kapcsán a fiatalok karrierlehetőségeit latolgatták. Buzgó Éva, a Pécsi Tudományegyetem Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda vezetője elmondta, hogy 2005 óta elindítottak egy felkészítő programcsomagot, amely lehetővé teszi, hogy az eltérő karok hallgatóira külön-külön fókuszálva nyújthassanak segítséget a karriertervezéshez. A győri Széchenyi István Egyetem HÖK elnöke, Nagy Dávid az egyetemen működő hallgató portálról számolt be, amelyre felregisztrálva adatokat lehet tárolni, illetve a választott témákban hetente hírlevelet lehet igényelni, amelyből sok hasznos információt kaphatnak a hallgatók. Az egyetemen a karrierépítést elősegítő kezdeményezés a karrierkurzus - egy kredit értékkel bíró tárgy -, ahol előadások formájában egy-egy vállalat képviselői tartanak előadást a munkaerő-piaci elvárásokról. Hajdú Csongor, a frissdiplomas.hu részéről elmondta: szerinte a munkaadók egy része nem tudja megmondani, mi lesz évek múlva az elvárás a végzősök felé. "Minden főiskolának, egyetemnek tisztában kell lennie azzal, hogyan akarja megszólítani a hallgatóit és erre milyen erőforrása van. Jelenleg ugyanis nem elég felkészültek a frissdiplomások, ezért segíteni kell, hogy a felsőoktatásban részt vevők már tanulmányaik alatt gyakorlati tapasztalatot szerezhessenek. Ez viszont csak az oktatás és a vállalati szféra együttműködésével valósulhat meg" - mondta Hajdú Csongor. A MOL kompetencia fejlesztés és stratégiai HR igazgatója, Varjasi Gábor tájékoztatott: "Többféle szinten próbáljuk elérni a hallgatókat. Informáljuk őket a nálunk keresett szakmákról, de indítunk ösztöndíjprogramokat, valamint fogadunk gyakornokokat is." A munkaerő-piac oldaláról a bolognai rendszer elfogadottsága hiányos, kezdte mondandóját Szaniszló Gábor a MÜTF felnőttképzési igazgatója, majd hozzátette: továbbra is a hagyományos egyetemi, főiskolai végzettségeket keresik a munkaerő-piacon. Ez is azt mutatja, hogy nagyon is érezhető az együttműködés hiánya, és kirajzolódik, hogy a felek kölcsönösen egymásra vannak utalva.

A konferencia utolsó kerekasztal beszélgetésének témája a tanárok és a diákok érdektelensége, valamint a motiváció megteremtése volt. A jó alapozást hangsúlyozta Winkler Márta, a Zöld Cseresznye alternatív pedagógia mozgalom alapítója. Szerinte csak azután lehet a tehetséggondozással, pályaválasztással foglalkozni, miután kialakult egy jó iskolai légkör, egy jó tanár-diák kapcsolat, valamint egy olyan iskolai szokásrend, amihez a diák tarthatja magát. Ezért nem is értett teljesen egyet a MÜTF által indított "Személyiségalapú élettervezés" című programmal sem, mivel véleménye szerint nem egy tanfolyam keretében és huszonévesen kell megtanulni azt a hozzáállást, amit már az általános iskolai évek alatt el kellett volna sajátítani. Gulyás Gábor, a MÜTF Kereskedelem és Marketing tanszék vezetője viszont - és a visszajelzések szerint a hallgatók is - elégedett a programmal, amely az általános és nem a szakmai életre készíti fel a hallgatókat.

A diákok érdektelenségének és motiválatlanságának forrását a tanárok motiválatlanságában látták a résztvevők. Bartók Marcell, a THE Program projektvezetője elmondta, hogy pont az érdektelenség felszámolására indult el két éve programjuk, amelynek célja a diákok természettudományos érdeklődésének felkeltése különböző médiumokon keresztül (magazin, honlap, rendezvények, roadshow-k, gyakornoki programok). A diákok sikeres meggyőzése után kívánják később kiterjeszteni a programot a tanárok motiváltságának növelésére is - mondta a THE Program vezetője.

Szakácsné Nemere Gyöngyi, az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviseletében a tehetséggondozás megoldásában látja a probléma egyik kulcsát. Szerinte a tehetségek felfedezése és támogatása kifejezetten fontos a motiváltságuk fenntartásában. Ennek érdekében az OKM több tehetséggondozási programot is indított, mint például az Útravaló Program "Út a Tudományhoz" alprogramja, amelynek keretében a középiskolás diákok tanáraikkal különféle kutatásokat végezhetnek, amiért ösztöndíjban részesülnek. Farkas Szilvia, a Siemens kommunikációs igazgatója elmondta, hogy vállalatként nekik is céljuk a természettudományok irányába terelni a fiatalságot, ezért a "Generáció 21" programjuk keretében az óvodától egészen huszonéves korig támogatják a jövő generációját. A jelenleg kevésbé népszerű reáltudományok megkedveltetésének kulcsa szerinte azok mindennapokban való alkalmazásának bemutatása és megismertetése.

Program

9.00-9.20         Megnyitó
                      Pálinkás József, az MTA elnöke

9.20-9.40         A Magyar Innovációs Szövetség tudománynépszerűsítő ifjúsági programjai
                      Pakucs János, a MISZ tiszteletbeli elnöke

9.40-10.00       Értékteremtő "szürkeállomány gyár"
                      Kandikó József, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája rektora (a Magyar
                      Marketing Szövetség alapító elnöke)

10.00-10.20     Versenytársak az oktatásban
                      Vadas László, a CEMI ügyvezető igazgatója, a Heti Válasz Felsőoktatási Rangsor
                      készítője

10.20-10.40     Kávészünet

10.40-11.40     IMPORT vagy EXPORT a DIÁK? - KÉTIRÁNYÚ MOBILITÁS

                      10.40 - Mérlegen a tízéves bolognai rendszer
                      Derényi András, felsőoktatási szakértő, az Országos Kredittanács Irodájának
                      igazgatója, OFI
                      11.00 - Kitekintő
                      Anneli Temmes, igazgató, Finnagora, Finn kulturális, tudományos és gazdasági
                      központ
                      11.20 - Networking és regionalitás
                      Masát András, az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem rektora

11.40-12.30     Kerekasztal:
                      Külföldi oktatási intézmények térnyerése Magyarországon

                      Résztvevők:
                      Tulassay Tivadar, a SOTE rektora
                      Sándorné Dr. Kriszt Éva, Magyar Rektori Konferencia társelnöke
                      Maszlavér Gábor, a HÖOK alelnöke
                      Farkas Krisztina, vezérigazgató, EDUTUS Zrt., a MÜTF fenntartója
                      Fábri György, ELTE, egyetemi docens, a Felvi Rangsor szakmai vezetője
                      Moderátor: Zákányi Virág, Edupress, megbízott főszerkesztő

12.30-13.30     Ebédszünet

13.30-14.20     Kerekasztal:
                      Az oktatás nyilvánossága - felsőoktatási kommunikáció, fókuszban
                      a felvételi kampányok

                      Résztvevők:
                      Tóth Ágnes, BKF, marketing igazgató
                      Deés Szilvia, MÜTF, programintézet igazgató                      
                      Kisfalvi Gábor, Shortcut Communications, ügyvezető
                      Csikesz Tamás, Felvételi Információs Szolgálat (FISZ), ügyvezető
                      Őri András, Diákhitel, kommunikációs igazgató
                      Moderátor: Jancsák Csaba, szociológus, ifjúságkutató (EIKKA)

14.20-15.10     Kerekasztal:
                      A diploma és a felsőoktatási intézmény értéke a piacon - HR, karrier,
                      business to business, egyetem kapcsolata a munkaerőpiaccal

                      Résztvevők:
                      Szaniszló Gábor, felnőttképzési igazgató, MÜTF
                      Deliné dr. Győrmárton Rita, a Pécsi Tudományegyetem Alumni Irodájának
                      vezetője
                      Buzgó Éva, a PTE Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda vezetője
                      Nagy Dávid, a győri Széchenyi István Egyetem HÖK alelnöke
                      Varjasi Gábor, a MOL kompetencia fejlesztés és stratégiai HR igazgatója
                      Hajdú Csongor, Frissdiplomas.hu
                      Moderátor: Tibenszky Moni Lisa, ügyfélkapcsolati igazgató, Shortcut
                      Communications

15.10-16.00     Kerekasztal:
                      Innováció, kreativitás, motiváció - tanárok és diákok érdektelensége,
                      életmentő műtétek a köz- és felsőoktatásban - esettanulmányok

                      Résztvevők:
                      Gulyás Gábor, MÜTF Kereskedelem és Marketing Tanszék, tanszékvezető
                      Bartók Marcell, Magyar Innovációs Szövetség ifjúsági tagozata
                      Farkas Szilvia, Siemens, kommunikációs igazgató
                      Brassói Sándor, OKM főosztályvezető-helyettes
                      Winkler Márta, iskola alapító, Kincskereső Iskola
                      Moderátor: Takács Erzsébet, szerkesztő, Edupress.hu Karrier