Cégépítés felsőfokon

A rendszerváltás után létrejött és talpon maradt kis- és középvállalatok többsége most jutott el arra a szintre, hogy kiszámítható tervezésen alapuló, a piac elemzésére épülő, stabil, menedzsmentvezérelt vállalattá váljon, amely független az alapító tulajdonos jelenlététől, az átmeneti piaci ingadozásoktól.

A konferencia célja, hogy segítséget nyújtson a kkv- szektor szereplőinek, hogyan erősödhetnek meg a válság alatt is szervezeti működésük magasabb szintre fejlesztésével. Akinek sikerül a költséghatékony működés és a sikerorientált szervezeti kultúra kiépítése, az nem a napi túlélésért fog küzdeni, hanem távlatokban lesz képes jövőt tervezni

Konferencia összefoglaló:

A Heti Válasz kis- és közepes vállalatoknak szóló konferenciasorozata legutóbbi rendezvénye az elindulás nehézségein már túljutott, jellemzően az intenzív növekedés szakaszába lépett magyar cégek problémáit állította középpontba. Jól lehet, alighanem a legtöbb kezdő vállalkozó irigykedve gondol egy-egy, „garázsművekből" gyors ütemben világcéggé nőtt vállalkozás sikertörténetére, mégis azzal, hogy az odáig vezető úton hány buktató adódhat, többnyire már csak menet közben szembesül. A „kicsiből nagyra növésen" már túlesett vállalkozások tulajdonosai és vezetői, a gazdasági környezet alakításáért felelős tisztségviselők, valamint a cégfejlesztésben járatos szakemberek részvételével zajló tanácskozás e folyamatban kívánt segítséget nyújtani az érdeklődőknek.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságszabályozásért felelős államtitkára megnyitójában elmondta, hogy a gazdasági kormányzat a magyar kkv-k fejlesztésében látja a krízisből való kitörés egyik legfontosabb eszközét, ezért minden igyekezete az e vállalkozásoknak is megfelelő hazai gazdasági környezet kialakítására irányul. Ezért is szálltak többek között vitába Brüsszellel, például a mobilpiacon biztos árcsökkenést hozó negyedik szolgáltató belépése vagy az eddigi 6-8%-os jutalék 1,5%-ra történő leszorítását a cafeteria területén. A kisvállalkozások fejlődése nyomán szaporodó munkahelyek, a csökkentett árak miatt a lakosságnál maradó összegek nyomán keletkező fogyasztásemelkedéstől reméli ugyanis a kormányzat a GDP elengedhetetlenül szükséges növekedését.

Varga Ferenc, az NGM kkv-fejlesztési főosztályának vezetője az említett cél érdekében már eddig megtett, és a közeljövőben tervezett kormányzati lépéseket ismertette. Szándékaik igazolásául e szektor néhány mutatószámát hozta fel, miszerint a hazai vállalkozások 99%-a mikro- és kisvállalkozás, ők alkalmazzák a foglalkoztatottak 74,1%-át, állítják elő a nettó hozzáadott érték 54,5 és az export 25,7 százalékát. A vállalkozásbarát környezet kialakítása érdekében hozott intézkedések között sorolta elő többek között az adminisztráció csökkentésére bevezetett „Egyszerű állam" programot, tíz kisadó eltörlését, a helyi termelői piacok működési szabályainak könnyítését, a munka törvénykönyvének átalakítását, a tervezett új kamarai törvényt és a Széchényi kártya program kiterjesztését.

A beérkezett pályázatok 70 százaléka nyert eddig - bíztatott minden érintettet indulásra Siba Ignác, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) Irányító Hatóságának igazgatója. Elmondta, hogy a 2007-13 között kiosztani tervezett 900 milliárd forintból 700 milliárd vissza nem térítendő támogatás, és az eddig már kiírt 280 milliárd forintra éppúgy pályázhattak a kkv-k, mint a csak nekik meghirdetett 140 milliárdos összegre. Tudva a pályázati rendszer sokszor embert próbáló bonyolultságáról, beszámolt az előírt feltételek enyhítését, a bírálati folyamatok gyorsítását célzó törekvésekről is. Újdonságaik között említette a még idén kihirdetésre kerülő kilenc féle új pályázatot, az 500 millió forintos összegig nyújtható, hitelgaranciával kombinált támogatást. Utóbbi érdekessége, hogy 25% önerőhöz 75% bankgaranciát nyújtanak, mely utóbbiból a projekt sikeres lezárásakor 35% vissza nem térítendő támogatássá alakítható. A kedvezményes kamatterheket a közreműködő bankokkal kötött szerződés garantálja, amely szerint forintos hiteleknél 2,5, míg a devizásoknál 3,5% lehet a kamatmarzs plafonja.

Török József üzletfejlesztési igazgató elmondta, hogy cégük, a száz százalékban állami tulajdonú Széchenyi Tőkebefektetési Alap hitel helyett tőkét nyújt a kkv-knak, mégpedig öt év múlva lehetőleg az eredeti tulajdonosok által visszavásárlandó tulajdonrészért cserébe. A csak hagyományos termelőtevékenységet végzőkre szűkített ügyfélkörüktől ugyan a jelenleg 8-9%-os banki terheknél nagyobb, 12-13%-os hozamot várnak el, ám szemben azokkal ők nem kötik ki vagyoni biztosíték nyújtását. A hét magyar régióban egyaránt 2-2 milliárd forint áll rendelkezésre e célra, mégpedig az elmaradott területek támogatását biztosítandó, másik régióba át nem csoportosítható módon. Legalább két éve indult olyan Kft-k, Zrt-k jelentkezését várják, amelyek a már említett hozamelvárás mellett minimum 25 főt foglalkoztatnak közvetve, avagy közvetlenül, illetve két éven belül teljesítendő, megalapozott ígéretet tesznek ugyanerre.

„Ha egy vállalkozásnak nincsenek problémái, akkor az a vállalkozás nincs is" - közölte hallgatóságával az elsőre meglepőnek tűnő megállapítást Ecsédi István, a vállalkozások számára nyújtott, úgynevezett életciklus tanácsadással foglalkozó Improvers Group tulajdonos-alapítója. A neves szakember, Ichak Adizes megállapításai nyomán ismertette a minden vállalkozásra jellemző életciklus modellt, annak állomásait, utóbbiak jellemzőit, az időszakonként elkerülhetetlenül felmerülő problémákat. Érdekes, gyakorlati példákon keresztül mutatta be, ahogy egy vállalkozás a csecsemőkorát jellemző kevés likvid tőke, személyes légkör, ad hoc módon felvett alkalmazottak, a kizárólag az alapító erőfeszítésén múló sikerek világából eljut a növekedés fázisát követő csúcsra, majd azután a hanyatlás, a halál szakaszába.

Münnich Iván pszichológus, tanácsadással foglalkozó ügyvezető igazgató ismertette a vállalkozások életciklus váltása körül keletkező problémák felismerésében, azok orvoslásában szerzett tapasztalatait. Szerinte az ilyen eseteknél jelentkező krízis három alaptünete: amikor a cégnél dolgozók már elégtelennek ítélik az információk áramlását, hogy ugyanakkor az együttműködés, továbbá a tulajdonosi szemlélet hiánya is megjelenjen részükről. Jellemző konfliktusforrásnak látja a szakértői alapú menedzsment és a családi alapokon nyugvó alapítói szemlélet állandósuló ütközéseit. Az ilyen helyzetekből csak úgy lát továbblépési lehetőséget, ha a tulajdonos enged kifejlődni maga mögött egy második vezetői vonalat, mégpedig azzal, hogy hagyja őket dönteni éppúgy, mint akár hibázni is. A vállalkozások növekedésével járó problémák megoldásának szerinte az a kulcsa, hogy az adott szervezetben mindig az éppen aktuális életciklusnak megfelelő rendszer legyen használatban.

Egy amerikai teniszedző, Tim Gallway találmányának egyik magyarországi alkalmazója, Márton Mónikaismertette a vállalatokon belüli konfliktusok megoldásának módját, a coachingot. Az elmondása szerint sikeres módszer lényege egészen röviden: a coach utasítások helyett megfelelően feltett kérdésekkel tárja fel és egyben oldja is meg a cégen belüli gondokat. A rendezvény utolsó kerekasztal beszélgetésében sikeres hazai vállalatok vezetői és tulajdonosai osztották meg szervezetfejlesztési tapasztalataikat a közönséggel.