Energia - másképp III.
Konferencia a megújuló energiáról a Heti Válasz szervezésében
A Heti Válasz konferenciasorozatának részeként 2009-ben foglalkozott először a megújuló energia témakörével. A korábbi két rendezvény jelentős médiavisszhangja és a szakma elismerő visszajelzése arra ösztönözte kiadónkat, hogy folytassuk a téma tárgyalását számba véve az elmúlt év történéseit és felvázolva az új kormány stratégiai elképzeléseit. Magyarországon az új zöld iparágak fejlesztése, a zöldipari innováció és a kutatás-fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazása a gazdaság egyik kitörési pontját jelentheti. A Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben és az Új Széchényi Terv zöldgazdaság-fejlesztési programjában megfogalmazott intézkedések ezt a célt hivatottak szolgálni. A konferencia célja, hogy a döntéshozók, a tudomány, a civil szervezetek és az energiaszektor képviselői közösen gondolkozzanak hazánk reális lehetőségeiről.
Konferencia összefoglaló:
A Heti Válasz konferenciasorozatának részeként 2009-ben foglalkozott először a megújuló energia témakörével. A korábbi két rendezvény jelentős médiavisszhangja és a szakma elismerő visszajelzése arra ösztönözte kiadónkat, hogy folytassuk a téma tárgyalását számba véve az elmúlt év történéseit. Magyarországon a zöldgazdasági modell megvalósítása, ezen belül az új zöld iparágak fejlesztése, a zöldipari innováció és a kutatás-fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazása a gazdaság egyik kitörési pontját jelentheti. A néhány hete nyilvánosságra került Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben és az Új Széchényi Terv zöldgazdaság-fejlesztési programjában megfogalmazott intézkedések ezt a célt hivatottak szolgálni. A konferencia célja, hogy a döntéshozók, a tudomány, a civil szervezetek és az energiaszektor képviselői közösen gondolkozzanak az ország reális lehetőségeiről.
„Ha százával folyna az országban a közintézmények, családi házak energiahatékonysági rekonstrukciója, több tízezer embernek adhatna megélhetést. Továbbá csökkenthető lenne a CO2-kibocsátás, mérsékelhetnénk hazánk külső energiafüggőségét, miközben a felújítások során élhetőbb, egészségesebb környezetet teremtenénk" - jelentette ki Bencsik János energetikai államtitkár. A tanácskozásnak aktualitást adott az energiatörvény március 16-ai módosítása, illetve a japán földrengés és annak a fukusimai atomerőművet érintő hatásai, valamint a magas olajárak. Mindezek mellett a globális környezeti kihívások miatt fontos hosszú távon gondolkodni az energiagazdálkodásról és a megújuló erőforrásokról.
Előadásában Bencsik a Nemzeti Stratégia Megújuló Energia Programjáról beszélt, mely a hazai zöldgazdasági kezdeményezéseknek kíván teret adni. A hazai energiahatékonyság javítása mind a lakossági, mind a közintézményi épületek esetében kiemelt feladat lesz a jövőben. Az épületenergetikai felújítások 70-90 ezer új munkahelyet jelenthetnek az építőiparban és a kapcsolódó ágazatokban.
Az előző két gondolathoz kapcsolódóan az fogalmazódott meg a konferencián, hogy a jelen körülmények között nem szakértők dolga eldönteni, mit kell tenni, viszont számolni kell azzal, hogy ebből a szabályozási környezetből menekülnek a befektetők. A megújuló energiákat felhasználó beruházások a legtöbb esetben költségesebbek valamely hagyományos energiaforrást használó beruházásnál, de ez az értékelés pillanatnyilag nem reális, mert a kibocsátott széndioxid nincs beárazva. A fosszilis energiahordozókkal megtermelt energia árához hozzá kellene számolni a széndioxid klímakárosításának árát. Bencsik János államtitkár bevezető előadásában főként az energia megtakarításról, az épületek energiafogyasztásának csökkentéséről beszélt, melynek kedvező hatása egyszerre jelentkezik a klímavédelemben, a háztartások rezsicsökkentésében, a munkahelyek teremtésében és az energiaimport csökkentésében. Ennek menedzseléséhez azonban szükségesnek tartja az államtitkár, hogy legalább a 10 ezer lakosnál nagyobb települések energetikai tanácsadót foglalkoztassanak
A zöldipar bővülése, az alternatív energiákra épülő innovatív fejlesztések és épületenergetikai felújítási programok elindítása szerepel a programban, melynek kidolgozása folyamatban van. Az Új Széchenyi Terv Zöld Gazdaság - megújuló Magyarország fejlesztési tervezete a kiegészítő programokkal együtt több mint 40 milliárd forintot különített el megújuló energiaforrások támogatására. Az energiagazdasági program kiterjed a szakképzés megerősítésére, online gazdasági adatbázis, szaktanácsadó hálózat kiépítésére, egyszerűbb pályázati rendszerre, munkahelyteremtésre, és népszerűsítő kampányokat is magába foglal. Várhatóan június elején kerül majd az Országgyűlés elé. Érzékenyen érintette azonban a szektort a legutóbbi törvénymódosítás során a kötelező átvételi (KÁT) rendszer megszüntetése - derült ki a hozzászólásokból a kerekasztal-beszélgetésen. „Azzal, hogy megszüntették az állami támogatást, befagyasztották a távhőárakat, és központi hatósági árat vezettek be, számos kérdés rendezetlen maradt. A távhőszolgáltatók és az önkormányzatok kezdeményezési jogát elvették, így nem tud érvényesülni az önkormányzati tulajdonosok felelőssége és ellátási kötelezettsége, nehezen követhetők a helyi sajátosságok" - mondta a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtanácsosa, Sigmond György.
A kormány azonban a kötelező átvételi rendszer elavultsága mellett érvel, és az átvétel helyett fejlesztési jellegű állami támogatásban gondolkodik. A geotermikusenergia-hasznosítók nem átvételi támogatásban részesülnek, hanem működési támogatást kapnak. Ugyanakkor őket is érinti a változás, hiszen a geotermia - kapcsolt energiatermelésként - hőenergiával hasznosul. „Harmincmilliárd forintnyi beruházás történt ebbe az üzletágba. Ha a KÁT-ot megvonják, kérdésessé válik a megtérülése" - figyelmeztetett Bódás Sándor, a Magyar Biogáz Egyesület képviselője.
Nem kérdés, hogy az energetikában nagy lehetőségek rejlenek. „A teljes villamosenergia-termelés tizenkétszeresét tudnánk napenergiával előállítani" - jelentette ki Pálfy Miklós, a Magyar Napenergia Társaság képviselője. A Magyar Geotermális Egyesület pedig a hazai szaktudás, az innováció külföldön történő értékesítése mellett érvelt. Pásztor Attila, a WWF képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogyMagyarországon 4,2 millió lakás, lakóépület van, az EU-ban pedig 200 millió. Ezek nagy része 2050-ben is állni fog, ugyanakkor a népesség öregedése európai tendencia - az energiahatékonyság tehát szociális kérdés is. Az EU-támogatási lehetőségek kihasználása mellett a külföldön már bevett „pay-as-you save" (az energiahatékony korszerűsítés után, a megtakarítások jelentkezésekor kell visszafizetni az állami támogatást) módszer alkalmazása is sokat tehetne a szemléletváltás kialakításáért.
„A villamos-energia erőművek hálózati vesztesége - budapesti távvezetékek esetén - 15 százalék körül van. Hosszú távú növekedést lehetne elérni modern, korszerű hálózattal, ezek fejlesztését célzó beruházásokkal. A távhőárakon keresztül pedig a lakosság rezsiköltségeit is csökkenteni lehetne 20-30 százalékkal, és az ellátás biztonságát is fokozni lehetne új erőművek építésével" - fogalmazott Vinkovits András, a Budapesti Erőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese. Ehhez azonban külső tőke bevonása és banki hitelfelvétel kell. Zsoldos István, a Mol vezető közgazdásza úgy fogalmazott: „Nem technológiákat, a napenergiát, a földgázt vagy a bioetanolt, hanem célokat: CO2 kibocsátás-csökkentést vagy energiahatékonyságot kell támogatni."
Végül a Nemzeti Cselekvési Terv megújuló energiaprojektiről, illetve a gyakorlati kérdésekről beszélgettek a kerekasztal résztvevői. Kiderült: bár zöldenergia-kezdeményezésre több példa is van, nincsenek könnyű helyzetben azok, akik ilyen beruházásba fogtak. Németh Miklós, az OTP Bank projektfinanszírozási igazgatója a szél, a biomassza és a geotermikus energia terén lát jó pénzügyi lehetőségeket, mert ezeken a területeken hazánk jelentős vállalást tett 2015-re az EU-nak.
Az első magyar megújuló energia-projekt tanulságairól számolt be Lontay Zoltán. A Dél-Nyírségi bioenergia projekt Szakolyon jött létre, 15 milliárdos beruházás eredményeként. A 2002-ben létrejött erőmű elsősorban fűrészipari hulladékokra épült, a KÁT megszüntetése miatt azonban jelenleg nem üzemel, mivel a finanszírozó bank kockázatosnak minősítette a megújuló áramtermelést.
A konferencián elhangzottak alapján határozott lépésekre van szükség a megújuló energiaforrások területén. Már csak azért is, mert Magyarországnak meg kell felelnie az európai uniós előírásoknak: 2020-ig 20 százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást, és ugyanennyivel javítani az energiahatékonyságot.