Konferencia

Energia - másképp III.

Konferencia a megújuló energiáról a Heti Válasz szervezésében

A Heti Válasz konferenciasorozatának részeként 2009-ben foglalkozott először a megújuló energia témakörével. A korábbi két rendezvény jelentős médiavisszhangja és a szakma elismerő visszajelzése arra ösztönözte kiadónkat, hogy folytassuk a téma tárgyalását számba véve az elmúlt év történéseit és felvázolva az új kormány stratégiai elképzeléseit. Magyarországon az új zöld iparágak fejlesztése, a zöldipari innováció és a kutatás-fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazása a gazdaság egyik kitörési pontját jelentheti. A Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben és az Új Széchényi Terv zöldgazdaság-fejlesztési programjában megfogalmazott intézkedések ezt a célt hivatottak szolgálni. A konferencia célja, hogy a döntéshozók, a tudomány, a civil szervezetek és az energiaszektor képviselői közösen gondolkozzanak hazánk reális lehetőségeiről.

Konferencia összefoglaló:

A Heti Válasz konferenciasorozatának részeként 2009-ben foglalkozott először a megújuló energia témakörével. A korábbi két rendezvény jelentős médiavisszhangja és a szakma elismerő visszajelzése arra ösztönözte kiadónkat, hogy folytassuk a téma tárgyalását számba véve az elmúlt év történéseit. Magyarországon a zöldgazdasági modell megvalósítása, ezen belül az új zöld iparágak fejlesztése, a zöldipari innováció és a kutatás-fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazása a gazdaság egyik kitörési pontját jelentheti. A néhány hete nyilvánosságra került Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben és az Új Széchényi Terv zöldgazdaság-fejlesztési programjában megfogalmazott intézkedések ezt a célt hivatottak szolgálni. A konferencia célja, hogy a döntéshozók, a tudomány, a civil szervezetek és az energiaszektor képviselői közösen gondolkozzanak az ország reális lehetőségeiről.

„Ha százával folyna az országban a közintézmények, családi házak energiahatékonysági rekonstrukciója, több tízezer embernek adhatna megélhetést. Továbbá csökkenthető lenne a CO2-kibocsátás, mérsékelhetnénk hazánk külső energiafüggőségét, miközben a felújítások során élhetőbb, egészségesebb környezetet teremtenénk" - jelentette ki Bencsik János energetikai államtitkár. A tanácskozásnak aktualitást adott az energiatörvény március 16-ai módosítása, illetve a japán földrengés és annak a fukusimai atomerőművet érintő hatásai, valamint a magas olajárak. Mindezek mellett a globális környezeti kihívások miatt fontos hosszú távon gondolkodni az energiagazdálkodásról és a megújuló erőforrásokról.

Előadásában Bencsik a Nemzeti Stratégia Megújuló Energia Programjáról beszélt, mely a hazai zöldgazdasági kezdeményezéseknek kíván teret adni. A hazai energiahatékonyság javítása mind a lakossági, mind a közintézményi épületek esetében kiemelt feladat lesz a jövőben. Az épületenergetikai felújítások 70-90 ezer új munkahelyet jelenthetnek az építőiparban és a kapcsolódó ágazatokban.

Az előző két gondolathoz kapcsolódóan az fogalmazódott meg a konferencián, hogy a jelen körülmények között nem szakértők dolga eldönteni, mit kell tenni, viszont számolni kell azzal, hogy ebből a szabályozási környezetből menekülnek a befektetők. A megújuló energiákat felhasználó beruházások a legtöbb esetben költségesebbek valamely hagyományos energiaforrást használó beruházásnál, de ez az értékelés pillanatnyilag nem reális, mert a kibocsátott széndioxid nincs beárazva. A fosszilis energiahordozókkal megtermelt energia árához hozzá kellene számolni a széndioxid klímakárosításának árát. Bencsik János államtitkár bevezető előadásában főként az energia megtakarításról, az épületek energiafogyasztásának csökkentéséről beszélt, melynek kedvező hatása egyszerre jelentkezik a klímavédelemben, a háztartások rezsicsökkentésében, a munkahelyek teremtésében és az energiaimport csökkentésében. Ennek menedzseléséhez azonban szükségesnek tartja az államtitkár, hogy legalább a 10 ezer lakosnál nagyobb települések energetikai tanácsadót foglalkoztassanak

A zöldipar bővülése, az alternatív energiákra épülő innovatív fejlesztések és épületenergetikai felújítási programok elindítása szerepel a programban, melynek kidolgozása folyamatban van. Az Új Széchenyi Terv Zöld Gazdaság - megújuló Magyarország fejlesztési tervezete a kiegészítő programokkal együtt több mint 40 milliárd forintot különített el megújuló energiaforrások támogatására. Az energiagazdasági program kiterjed a szakképzés megerősítésére, online gazdasági adatbázis, szaktanácsadó hálózat kiépítésére, egyszerűbb pályázati rendszerre, munkahelyteremtésre, és népszerűsítő kampányokat is magába foglal. Várhatóan június elején kerül majd az Országgyűlés elé. Érzékenyen érintette azonban a szektort a legutóbbi törvénymódosítás során a kötelező átvételi (KÁT) rendszer megszüntetése - derült ki a hozzászólásokból a kerekasztal-beszélgetésen. „Azzal, hogy megszüntették az állami támogatást, befagyasztották a távhőárakat, és központi hatósági árat vezettek be, számos kérdés rendezetlen maradt. A távhőszolgáltatók és az önkormányzatok kezdeményezési jogát elvették, így nem tud érvényesülni az önkormányzati tulajdonosok felelőssége és ellátási kötelezettsége, nehezen követhetők a helyi sajátosságok" - mondta a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének főtanácsosa, Sigmond György.

A kormány azonban a kötelező átvételi rendszer elavultsága mellett érvel, és az átvétel helyett fejlesztési jellegű állami támogatásban gondolkodik. A geotermikusenergia-hasznosítók nem átvételi támogatásban részesülnek, hanem működési támogatást kapnak. Ugyanakkor őket is érinti a változás, hiszen a geotermia - kapcsolt energiatermelésként - hőenergiával hasznosul. „Harmincmilliárd forintnyi beruházás történt ebbe az üzletágba. Ha a KÁT-ot megvonják, kérdésessé válik a megtérülése" - figyelmeztetett Bódás Sándor, a Magyar Biogáz Egyesület képviselője.

Nem kérdés, hogy az energetikában nagy lehetőségek rejlenek. „A teljes villamosenergia-termelés tizenkétszeresét tudnánk napenergiával előállítani" - jelentette ki Pálfy Miklós, a Magyar Napenergia Társaság képviselője. A Magyar Geotermális Egyesület pedig a hazai szaktudás, az innováció külföldön történő értékesítése mellett érvelt. Pásztor Attila, a WWF képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogyMagyarországon 4,2 millió lakás, lakóépület van, az EU-ban pedig 200 millió. Ezek nagy része 2050-ben is állni fog, ugyanakkor a népesség öregedése európai tendencia - az energiahatékonyság tehát szociális kérdés is. Az EU-támogatási lehetőségek kihasználása mellett a külföldön már bevett „pay-as-you save" (az energiahatékony korszerűsítés után, a megtakarítások jelentkezésekor kell visszafizetni az állami támogatást) módszer alkalmazása is sokat tehetne a szemléletváltás kialakításáért.

„A villamos-energia erőművek hálózati vesztesége - budapesti távvezetékek esetén - 15 százalék körül van. Hosszú távú növekedést lehetne elérni modern, korszerű hálózattal, ezek fejlesztését célzó beruházásokkal. A távhőárakon keresztül pedig a lakosság rezsiköltségeit is csökkenteni lehetne 20-30 százalékkal, és az ellátás biztonságát is fokozni lehetne új erőművek építésével" - fogalmazott Vinkovits András, a Budapesti Erőmű Zrt. vezérigazgató-helyettese. Ehhez azonban külső tőke bevonása és banki hitelfelvétel kell. Zsoldos István, a Mol vezető közgazdásza úgy fogalmazott: „Nem technológiákat, a napenergiát, a földgázt vagy a bioetanolt, hanem célokat: CO2 kibocsátás-csökkentést vagy energiahatékonyságot kell támogatni."

Végül a Nemzeti Cselekvési Terv megújuló energiaprojektiről, illetve a gyakorlati kérdésekről beszélgettek a kerekasztal résztvevői. Kiderült: bár zöldenergia-kezdeményezésre több példa is van, nincsenek könnyű helyzetben azok, akik ilyen beruházásba fogtak. Németh Miklós, az OTP Bank projektfinanszírozási igazgatója a szél, a biomassza és a geotermikus energia terén lát jó pénzügyi lehetőségeket, mert ezeken a területeken hazánk jelentős vállalást tett 2015-re az EU-nak.

Az első magyar megújuló energia-projekt tanulságairól számolt be Lontay Zoltán. A Dél-Nyírségi bioenergia projekt Szakolyon jött létre, 15 milliárdos beruházás eredményeként. A 2002-ben létrejött erőmű elsősorban fűrészipari hulladékokra épült, a KÁT megszüntetése miatt azonban jelenleg nem üzemel, mivel a finanszírozó bank kockázatosnak minősítette a megújuló áramtermelést.

A konferencián elhangzottak alapján határozott lépésekre van szükség a megújuló energiaforrások területén. Már csak azért is, mert Magyarországnak meg kell felelnie az európai uniós előírásoknak: 2020-ig 20 százalékkal csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást, és ugyanennyivel javítani az energiahatékonyságot.

Program

09.30 - 09.35
Köszöntő
Borókai Gábor, főszerkesztő lapigazgató, Heti Válasz
09.35 - 10.55
Zöld gazdaság: energiahatékonyság, kibocsátás csökkentés és munkahelyteremtés
 
1) Új Széchenyi Terv: Energiahatékonyság javítás és munkahelyteremtés 
Bencsik János, klíma- és energiaügyi államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

2) Távfűtés és kapcsolt villamos energia termelés: Mihez kezdjünk?
Jelenlegi támogatás, lehetséges energiahatékonysági beruházások
Sigmond György, főtanácsos, Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége

3) Hatékonyságnövelés és kibocsátás csökkentés, avagy energiatakarékosság befektetői szemmel
Vinkovits András, vezérigazgató-helyettes, Budapesti Erőmű Zrt.

4) Az energiahatékonyság növelés lehetőségei
Kerekasztal beszélgetés:
A szekció előadói
Pásztor Attila, WWF Magyarország
Ámon Ada, Energiaklub
10.55 - 11.20
Kávészünet
11.20 - 12.50
Energia stratégia 2020/2050: Megújuló energiaforrások a készülő energiastratégiában

1) A közép- és hosszú távú tervezés szempontjai, a stratégia aktuális állapotának bemutatása
Toldi Ottó, Stratégia és Nemzetközi Kapcsolatok főosztályvezető-helyettes, NFM

2) A földgáz lehetséges szerepe közép- és hosszú távon Magyarországon, és az azt meghatározó tényezők
Zsoldos István, vezető közgazdász, MOL Nyrt.

3) Mekkora lehet a megújuló energiaforrások szerepe Magyarországon a közép, illetve hosszú távú energiastratégiában
Kerekasztal beszélgetés:
Jávor Benedek, az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke
Bódás Sándor, Magyar Biogáz Egyesület
Pálfy Miklós, Magyar Napenergia Társaság
Szita Gábor, Magyar Geotermális Egyesület
Stoll Barbara, Greenpeace
Vaszkó Csaba, WWF Magyarország
Varga Katalin, Energiaklub
Fucskó József, Magyar Környezetgazdaságtani Központ
13.00 - 14.00
Ebéd
14.00 - 15.30
Megújuló energia projektek a Nemzeti Cselekvési Tervben és a gyakorlatban

1) Megújuló energia projektek engedélyezése és megvalósulás: az elmúlt évek tapasztalatai
Grabner Péter, villamos energia engedélyezési és felügyeleti osztályvezető, Magyar Energia Hivatal

2) Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon 
Németh Miklós, projektfinanszírozási igazgató, OTP Bank

3) Egy magyar fejlesztésű megújuló energia projekt tanulságai
Lontay Zoltán, GEA EGI

4) Megújuló energia projektek Magyarországon
Kerekasztal beszélgetés:
A szekció előadói
Szabó Zoltán, AES-Tisza Erőmű Kft.
Kövesdi Zsolt, Olajterv Energy Kft.
Jung László, Bioline Kft.