Konferencia

Fókuszban a nemzeti érdek - A magyar modell

A Heti Válasz Kiadó, Századvég Alapítvány és a Széll Kálmán Alapítvány közös konferenciasorozata.

Konferencia összefoglaló:

A Fókuszban a nemzeti érdek című konferenciasorozat A magyar modell az átalakuló Európában című rendezvényének nyitóelőadásátJosé Maria Aznar volt spanyol miniszterelnök tartotta. A néppárti politikus beszédében kiemelte: a versenyképesség növelésére, a nagyobb rugalmasság biztosítására és a szabad piacgazdaság védelmére van szükség Európában. Emellett fontos a transzatlanti kapcsolatok ápolása is, de nemcsak az észak-atlanti, hanem a latin-amerikai régióval is. Meglátása szerint az Egyesült Államok és az EU szabadkereskedelmi megállapodásának megkötése hatalmas lehetőség, amelyet mindenképpen ki kell használni. Aznar emlékeztetett arra, hogy a válság miatt különbségek alakultak ki az európai országok között, de a most rosszabb helyzetbe került uniós tagállamok is biztató jövőképet akarnak adni, jólétet akarnak biztosítani az állampolgáraiknak, és erre a helyzetre az uniónak megfelelő válaszokat kell adnia. Véleménye szerint meg kell magyarázni az embereknek, főleg a fiataloknak a jelenlegi helyzetet, a vezetőknek ez lenne a feladatuk, de kevés olyan vezető van, aki alkalmas erre. A spanyol politikus szerint a kialakult helyzet kezelésére nem lenne jó megoldás az Európai Egyesült Államok létrehozása, olyan Európára van szükség, amely tiszteletben tartja a nemzetállamokat, azok jellegzetességeit, történelmét és hagyományait, hiszen ezekből áll össze Európa. Azt mindenesetre tudomásul kell venni, hogy a válságot követően nem élhetünk tovább ugyanúgy, mint korábban, új, fenntartható modellt kell kialakítani. Az euróövezettel kapcsolatban megjegyezte: stabilitásra és rugalmasságra van szükség, és az eurózónát meg kell védeni. José María Aznar gratulált Magyarországnak ahhoz, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésére. Magyarország jelentős sikert ért el, amely biztos alapot ad a növekedéshez - mondta.

A spanyol politikus után Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke tartott beszédet, aki felidézett néhány korábbi emléket kollégájáról. A 2000-es évek elején egy néppárti ülésen például arról vitáztak, be kell-e írni az uniós szerződésbe, hogy Európának vannak keresztény gyökerei. Egy ember nem sumákolt akkor, Aznar, szerinte ugyanis ez olyan tény, amelyen nem kell morfondírozni. Bátor politikai vezetőt köszönhetünk tehát itt - fogalmazott Orbán. Spanyol tradíció a geopolitikai gondolkodásban, és az európai politikában, ahol most a kisszerűség uralkodik, ritkán hallunk ilyen gondolatokat - folytatta a miniszterelnök, aki a hallgatóság nem kis derültségére azt mondta: néha nekünk magunknak is gondot okoz saját magunk megértése. Ha mégis sikerül, akkor is nehéz elmagyaráznunk a világnak.

A választási program kormányprogramba foglalását érintve a miniszterelnök úgy fogalmazott: ez egy igazi politikai újítás volt, "eljött az átlátható világ korszaka", amelyben nincsenek többé láthatatlan dolgok, így nincs láthatatlan alkotmány, nincs a piac láthatatlan keze, és nincsenek láthatatlan törvények.A kormányprogramban megjelölt öt nemzeti ügy közül az elsőről, a gazdaság talpra állításáról azt mondta: kormánya mindent megtett azért, hogy Magyarország ne más pénzén éljen, hanem a sajátján, ha ugyanis más pénzén él, az szégyen. Ezért az első teendők között "rendben lezártuk" az együttműködést a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), "ők hazamentek, mi pedig maradtunk" - fogalmazott. Úgy összegzett: "gatyába ráztuk" a költségvetést, rekord mélységbe szorították a hiányt, az ország pedig ma már a piacról finanszírozza magát. Ennek alapján Európa egyik legígéretesebb gazdaságának nevezte a talpra állított magyar gazdaságot.

A program második vállalásával, a szociális biztonság megteremtésével kapcsolatban a kormányfő kijelentette: nem lehetetlen az egy számjegyű szja bevezetése Magyarországon. "Ha esélyt kapunk rá, szeretném még azt megélni, hogy egy számjegyű legyen a jövedelemadó" - mondta, megjegyezve egyébként, gazdaságfilozófiailag azzal ért egyet, hogy nem is kellene jövedelemadót fizetni. Megismételte, hogy a jövedelemadót alacsonyan, a forgalmi, fogyasztási adókat pedig relatíve magas szinten kell tartani. A szociális intézkedéseket sorolva közölte azt is: mivel "a bicepszünk tovább nő", a kormányoldal bátran vállalkozhat a rezsicsökkentés folytatására. A további pontok közül az egészségügy rendbetétele - bár még nem tökéletes a rendszer, de - szintén sikerült - mondta, a hátralévő feladatok között említve a háziorvosok helyzetének javítását.

Ma már senki sem állhat a törvények felett sem - jelentette ki a miniszterelnök a közrend helyreállításának eredményeit részletezve, hozzátéve, hogy következetesen érvényesítik a zéró toleranciát. Végül az ötödik vállalás, a demokratikus normák helyreállítása ügyében egyértelművé tette: ahhoz képest, amilyen állapotok voltak 2010 előtt - utalt például az őszödi beszédre -, ma egy világos, ugyan vitatott, de átlátható alkotmányos rend működik az országban. Orbán Viktor kormánya modellértékű intézkedései közé sorolta a munkaalapú társadalom bevezetését a jóléti helyett, az igazságos és méltányos tehermegosztás kialakítását, az érdem szerinti előrejutás elvét és az Európa-politikájukat. Utóbbival kapcsolatban azt mondta: "mi a nemzetek Európáját akarjuk", mert egy olyan föderációban, amelyben feloldódnak a nemzetek, Magyarországnak nincs helye, "de mi nem elhagyni akarjuk az uniót, hanem részt akarunk venni az EU jövőjéről szóló vitákban, és mi a nemzetek Európáját akarjuk látni". Ha eltűnnek a nemzetek, birodalmi Európában fogunk élni, ahol a provinciáknak gyakran kell szembenézniük igazságtalansággal - hívta fel a figyelmet. Beszédében hosszan elemezte kormánya munkájának filozófiai hátterét. Ezt felvezetve úgy vélekedett, hogy a kommunizmus legnagyobb politikai tette a közösségek radikális lerombolása volt, kiépítve egy másik világot, az irigység kultúráját, "a nekünk úgy sem sikerülhet" mentalitású társadalmat, a nemzeti kisszerűség politikáját. Ez a hozzáállás - folyatta - túlélte a rendszerváltást, az 1990-es éveket, és tovább is élt volna, ha a 2000-res évek első évtizedének végén nem veszíti el pénzügyi fedezetét. "Kiderült, hogy egy így felépített társadalom nem képes arra, hogy pénzügyileg, gazdaságilag fenntartsa saját magát. Ebbe bukott bele néhány más geopolitikai fejlemény mellett a Kádár-rendszer is. És így buktak meg a szocialisták 2010-ben: csődbe vitték az országot, olyan rendszert tartottak fenn, amely egyébként fenntarthatatlan volt belső erőforrásokból, a külső erőforrásai kimerültek, jött a hitel, az eladósodás, az összeomlás" - fejtette ki. Ekkor jött "a mi politikai nemzedékünk", amely úgy érezte, húsz évig volt gúzsba kötve, ám 2010-ben eljött a pillanat a közösségépítésre: míg a kommunisták közösségrombolást valósítottak meg, addig 2010 után közösségépítés kezdődött - fogalmazott a miniszterelnök. "Ha ezt - eleget téve annak a népi igénynek, hogy populista legyek - le akarom fordítani a teljesen érthető, egyszerű nyelv világára", akkor mindez úgy néz ki: a jelenlegi kormány ellenfelei azt mondják a magyaroknak, ne vállalkozzanak semmire, mert úgysem sikerülhet, míg ezzel szemben a kabinet azt a gondolatot képviseli, hogy "vállalkozz, és rajtad múlik a jövő".

A kormányfői beszédeket a „Quo vadis Európa?" című kerekasztal beszélgetés követte. A magyar válságkezelésben nincs egyetlen olyan elem sem, amelyet más európai országok ne alkalmaztak volna - szögezte le Kovács Árpád. A Költségvetési Tanács elnöke később azért hozzátette: felfogásában a magyar megoldás mégiscsak egyedülálló, hiszen szakított azzal a nézettel, hogy a válságkezelés terhét csak az embereknek kell viselniük. Ebből a szempontból szerencse a Fidesz-KDNP kétharmados támogatottsága, hogy ezt csak így lehetett megtenni - fogalmazott. Kovács ugyanakkor megjegyezte, hogy az igazságos, egyensúlyi teherelosztás, azaz például a pénzügyi vagy a távközlési szektor megadóztatása „növekedési áldozatokkal is jár. Járulékos veszteségnek kell tekinteni a hitelezés leállását, valamint a beruházások elmaradását - hozta a példákat. Az Állami Számvevőszék korábbi elnöke szerint egyes európai országokban - köztük Magyarországon - akkor is fejre állt volna a finanszírozhatóság, ha nincs válság. Kovács Árpád úgy véli: társadalmi konszenzus nélkül képtelenség pénzügyi konszolidációt végrehajtani, ezt szerinte jól példázza, hogy a bajba jutott európai országok közül Spanyol- és Görögországban gyakoriak a tüntetések, Olaszországban pedig egyenesen politikai válsághoz vezettek a gazdasági nehézségek. Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára szerint a már öt éve tartó válság következménye az, hogy a tagországok elkezdték egymást bűnbaknak tekinteni. „Egymást vádló politikai közbeszéd kezdődött" - fogalmazott. Ha félünk megtenni bizonyos dolgokat csak azért, mert attól tartunk, nem lesz PC (politikailag korrekt - szerk.), akkor nem jutunk semmire - tette hozzá az államtitkár. Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő szerint is morális- és értékválság alakult ki az EU-ban, az eddig megszokott kapaszkodók kezdenek eltűnni. A szabadságjogok, jogállamiság és demokrácia fogalmát egyesek politikai célokra használják, emiatt elbizonytalanodik az ún. európai közvélemény - mondta. Intézményi problémákkal küzd az EU, reformokra van szükség - értett egyet a képviselő asszonnyal Igor Janke, a lengyel Wolnosci Instytut elnöke, Werner Amon, osztrák parlamenti képviselő, valamint Jonathan Knott, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete. Abban is egyetértettek az előadók, hogy mindannyiuk szerint szükség van az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezmény tető alá hozására, amire van is esély. Werner Amon szerint az intézményi reform keretében létre kellene hozni egy Európai Szenátust, amelyben a tagországok nagyobb súllyal jelenhetnének meg. Erre a szerepre ugyanis az Európai Tanács - az osztrák képviselő véleménye szerint - már nem alkalmas. Igor Janke úgy véli: létezik a kettős mérce, a magyar miniszterelnöknek a transznacionális szervezetek próbálnak diktálni. Janke szerint az európai elit elszakadt a realitásoktól, a jelenlegi válságkezelés csak a bürokráciát erősíti.

Remélhetőleg 5-10 év múlva is fennmarad az Európai Unió, bár vélhetően nem alakul Európai Egyesült Államokká; a britek nem lépnek ki; talán további bővítésekre is sor kerül; és sikerül megoldani az intézményi kérdések, a demokratikus legitimáció, a szubszidiaritás és a jelenlegi válság miatt meggyengült közös értékek problémáját is - így összegezhető mindaz, ami a konferencia másik szekciójának kerekasztal-beszélgetésén elhangzott. Barcza György, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője, a Heti Válasz publicistája szerint innovatív magyar válságkezelő elem a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, ahogyan az adósságfék alkotmányba emelése is. Az elemző szerint a magyar modell hatásosságát jól mutatja az, hogy húsz éves csúcson áll a foglalkoztatási ráta, csökken a kockázati (CDS) felár, és ugyancsak a magyar kormány törekvéseit igazolja az a tény, hogy június 29.-én az Európai Bizottság a kilenc éve, Magyarországgal szemben zajló túlzottdeficit-járás megszüntetését javasolta. Az elemző szerint legalább ennyire pozitív piaci üzenet az is, hogy a pénzügyi befektetők megítélése pozitívra változott. Ez a fajta magyar út hosszú távon is előnyös a vállalkozásoknak - jelentette ki Barcza. Az elemző szerint mindenképpen hozzá kellett nyúlni az oktatási rendszerhez, amit egyértelműen igazol az a tény, hogy a felsőoktatásban részt vevők 40 százaléka sosem szerzi meg a diplomáját, és az, hogy Magyarországon csak 20 százalékot tesz ki a szakképzésben részt vevők száma, szemben a cseh vagy szlovák 60, és a svájci, osztrák, illetve német 70 százalékkal. Röghöz kötést emlegetni bűn - fogalmazott az elemző. Kurali Zoltán elmondta: nem igaz az, hogy a befektetők nem nyitottak az unortodox megoldásokra. A Deutsche Bank Magyarország elnök-vezérigazgatója szerint a gazdasági-pénzügyi válságra a pénzügyi szektor nagyfokú önregulációval válaszolt. Ez szerinte az egyén szintjén nem figyelhető meg - fogalmazta meg kritikaként. Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke, a Heti Válasz publicistája a kerekasztal-beszélgetésen elmondta: szerinte nem az adósságállomány, hanem a túlzott mértékű jövedelemkoncentráció az igazi probléma. A legfelső egy százalék birtokolja a pénzügyi javak közel felét, a szegények és gazdagok közti különbség pedig tovább nő - mondta.

Program

9.00 - 9.15
Köszöntő
Lánczi András, elnök, Századvég Alapítvány
Borókai Gábor, főszerkesztő-lapigazgató, Heti Válasz
Madarász László, kurátor, Széll Kálmán Alapítvány
9.15 - 09.45
Nyitóbeszéd
José María Aznar, Spanyolország volt miniszterelnöke 
9.45 - 10.15
Ünnepélyes nyitóbeszéd
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
10.15 - 10.45
Nemzeti Érdek legújabb számának bemutatása
G. Fodor Gábor, főszerkesztő, stratégiai igazgató, Századvég Alapítvány
10.45 - 11.15
Kávészünet
11.15 - 12.15
„Quo vadis, Európa?" - kerekasztal-beszélgetés
Győri EnikőEU ügyekért felelős államtitkár, Külügyminisztérium
Jonathan Knott, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete
Gál Kinga, EP-képviselő, Fidesz

Werner Amon, osztrák parlamenti képviselő, ÖVP
Igor Janke, elnök, Instytut Wolnosci
Moderátor: Stumpf András, újságíró, Heti Válasz
12.15 - 13.45
„Új modellek az EU számára" - kerekasztal-beszélgetés
Kovács Árpád, elnök, Költségvetési Tanács
Heim Péter, elnök, Századvég Gazdaságkutató Zrt.
Kurali Zoltán, elnök-vezérigazgató, Deutsche Bank Magyarország Zrt.
Barcza György, vezető elemző, Századvég Gazdaságkutató Zrt.
Moderátor: Fürjes Balázs Zoltán, vezérigazgató, Századvég Gazdaságkutató Zrt.
13.45
Zárszó

 

  • TÁMOGATÓ