Fókuszban a nemzeti érdek - Kitörési pontok
A Heti Válasz Kiadó, Századvég Alapítvány és a Széll Kálmán Alapítvány közös konferenciasorozata.
A tanácskozás témája a magyar munkavállalók kétharmadát foglalkoztató kkv szektor jelenlegi helyzetének értékelése és jövőbeni kilátásai. Milyen intézkedéseket tett az Orbán-kormány a kis- és középvállalatok piaci helyzetének javításáért, javult-e pályázati rendszer hatékonysága, milyen további állami ösztönzők várhatók még a közeljövőben? A rendezvény résztvevői az illetékes kormányszervek képviselői mellett olyan szakértőktől kaphatnak információt, tanácsokat, akik a napi gyakorlatból ismerik a vállalkozások igényeit, problémáit. Ezen felül olyan cégek képviselői osztják meg tapasztalataikat a közönséggel, amelyek a válságban is jelentős fejlődést, sikereket tudtak elérni.
Konferencia összefoglaló:
A konferencia nyitóelőadásában Cséfalvay Zoltánaz NGM parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a kkv-szektor fejlesztése szempontjából négy kulcsterületet emelt ki: az adórendszer átalakítását, a szabályozási területet, a forrásokhoz való hozzájutást és a piaci kereteket.
Az adózás területét érintve röviden összefoglalta azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek a kkv-szektor szereplőinek közvetlen adóterheit hivatottak csökkenteni. Ennek keretében említette a társasági adó, a szociális adó csökkentését, a kis adózók tételes adójának, valamint a kisvállalati adónak a bevezetését. Az adóterhek csökkentésével mintegy 300 milliárd forintnyi összeg marad a szektorban. Jelezte, hogy az adórendszer stabilitását és kiszámíthatóságát továbbra is kiemelten kezeli a kormányzat. A munkavédelmi akcióterv közel 1,2 millió foglalkoztatott számára hozhat stabilitást, biztonságot.
A szabályozás kapcsán a családi vállalkozások átörökítésének adómentesítését emelte ki, illetve a munka törvénykönyvének a szektor szereplőit érintő rugalmasabb szabályozásait, az adminisztrációs terhek csökkentését célzó számos intézkedést.
A kkv-szektor rendelkezésére álló forrásokat érintve kiemelte a Széchenyi Kártya felhasználási területeinek bővítését, a Jeremie-alap megjelenését és az uniós pályázatok kiemelt fontosságát. Ez utóbbival kapcsolatban kiemelte az uniós forrásokhoz jutás egyszerűsítését, mint kiemelt feladatot.
A piaci lehetőségekkel kapcsolatban jelezte, hogy a kkv-szektor szereplőinek egy kicsi és nagyon nyitott gazdaságban kell helytállniuk. Lévén, hogy a hazai export 77%-a irányul az EU-ba, nagy a kitettségünk. A kormányzat ezért is új piaci lehetőségek megteremtésén és régi piacok visszaépítésén munkálkodik, ezt szolgálja a keleti nyitás, de ezzel párhuzamosan a nyugati piacaink tartása is prioritást élvez.
A nyitóelőadást követően Fürjes Balázs Zoltán, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója tartott előadást „Mitől lesznek a jókból a legjobbak?" címmel. Utalt a Századvég Gazdaságkutató Zrt. egy közelmúltbeli kutatására, amely a kkv-szektor szereplőinek sikerességét elemezte és megállapította, hogy a sikeresség nem köthető egyetlen feltételhez. Kiemelte, hogy a gazdaságban is értelmezhető a mémek versenye, és mindig az a szereplő marad talpon, amelyik a legjobban alkalmazkodik a feltételekhez, rátalál a legjobb mémekre, elsajátítja, továbbfejleszti és sikerre viszi azokat. Ez az „üzleti evolúció" folyamata, mely gondolkodási keretet ad a szabályozónak, milyen környezet optimális a vállalkozói szektornak.
Nemzetközi összehasonlítást adott a vállalkozói szellem, a második esély, a hatékony közigazgatás, a közbeszerzés és állami támogatás, a finanszírozáshoz való hozzáférés, az egységes piac, a készségek és innováció, a környezet és a nemzetköziesedés szempontjait illetően. A hazai kkv-szektor problémáit elemezve kifejtette, hogy a kreatív energiák jó része a szabályozási környezetre pazarolódik.
Az első kerekasztal beszélgetésben sikeres magyar vállalkozások vezetői, tulajdonosai mondták el történetüket, a sikerhez vezető útjukat. Bödőcs Róbert, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal főosztályvezetője tájékoztatást adott arról, hogy a Hivatal milyen támogatást nyújt a kkv-szektor szereplőinek a nemzetközi piacra jutáshoz. A válság óta jelentős érdeklődés tapasztalható a Hivatal szolgáltatásai iránt.
Homolya Róbert, a Miniszterelnökségen működő Fejlesztési Irodát vezető helyettes államtitkár elmondta, hogy a kkv-szektor fejlesztését a kormányzat közvetlen pénzügyi támogatások formájában és közvetetten, a piacra jutás segítésével támogatja. Bár a kimondottan kkv-szektor számára rendelkezésre álló források megduplázódtak, a 2007-2013 között rendelkezésre álló 8200 milliárd forintos forrásnak kevesebb, mint egy tizede, 670 milliárd forint jutott a kkv-szektorra. A Gazdaságfejlesztési Operatív Program 2013. I. félévében lezárul, de további pályázati lehetőségek, vissza nem térítendő források nyílnak meg. A visszatérítendő forrásokat illetően 245 milliárd forint állt rendelkezésre, amelynek a fele került felhasználásra, ca. 120 milliárd forintnyi forrás még felhasználásra vár. A 2013-2015 közötti időszakban 5000 milliárd forint áll majd rendelkezésre, amelyből 2013-ban mintegy 1700 milliárd forintnyi EU-forrás áll rendelkezésre. A kormányzat az EU-s források és támogatások kezelésén túl hitelgarancia- és tőkeprogramokkal, szállítói előlegprogrammal segíti a kkv-szereplők finanszírozhatóságát.
A 2014-2020 közötti időszakra az Európai Unió 11 olyan feltételt írt elő, amelyeket Magyarországnak figyelembe kell venni az operatív programok kidolgozásakor, és amelyek jó része a kkv-szektor fejlesztését is érinti. Kiemelten kell kezelni a források lehívásakor a kutatás-fejlesztést, hatékonyságnövelést, az alacsony széndioxid-kibocsátást, környezetbarát technológiák felhasználását, a közlekedésfejlesztést, az oktatás-képzés fejlesztését, a külföldi piacrajutást, az infokommunikációs területet, a regionális fejlesztéseket, a foglalkoztatás növelését. A forrásfelhasználás kormányzati szándék szerint a gazdaságfejlesztésre fókuszál majd a következő EU-s költségvetési időszakban, a források 50%-át erre a területre szándékszik irányítani, ennek megfelelően folyik és várhatóan ez év végéig le is zárul a különböző, kkv-szektort is érintő pályázati lehetőségek kidolgozása.
Nagy Viktor, az Eximbank Zrt. vezérigazgató-helyettese előadásában kifejtette, hogy a bank jelentős erőfeszítéseket tesz magyar vállalkozások, vállalatok külföldi piacra jutásának érdekében. 2013-ban az Eximbank által kihelyezhető forrás 320 milliárd forintról 1200 milliárd forintra nőtt. Tevékenységüket elsősorban a Kelet-Európába, a FÁK országokba, Kínába, Dél-Kelet Ázsiába, a Közel-Keletre és Észak-Afrikába irányuló magyar export-aktivitásra koncentrálják. Kiemelte a bankgarancia fontosságát, mint a hazai kkv-szereplők finanszírozhatóságának lényeges elemét.
A második kerekasztal-beszélgetésen a forrásteremtés állt a vita középpontjában. Elhangzott, hogy a bankok nem mernek kockáztatni, ezért rendkívül óvatosan finanszíroznak, az EU-források nehezen lehívhatók. Fontos az áttekinthető, egyszerű pályázati folyamat, egy áttekinthető forrástérkép, a bürokrácia érezhető csökkentése. Problémát jelent sok esetben, hogy a pályázók üzleti tervet sem képesek produkálni, ebből a szempontból fontos a folyamatos edukáció. Itt is elhangzott a hitelgarancia szükségessége a vállalkozások likviditásának, finanszírozhatóságának biztosítása szempontjából.