Konferencia

Kinőni Magyarországot - Hazai innovatív vállalatok lehetőségei a világban

Sok kérdés és sok javaslat is megfogalmazódott a Heti Válasz első saját rendezésű konferenciáján, amit több mint kétszáz résztvevővel tartottak a hazai innovatív vállalatok lehetőségeiről.

A magyar kutatás-fejlesztés számtalan megoldandó problémával küzd, de vannak kitörési lehetőségei, a kérdés csupán az, hogy élünk-e velük, és persze az is, meghallgatják és elfogadják-e a kutatók, vállalkozók, innovációs szakemberek véleményét azok a politikusok, akik a döntéseket hozzák. Borókai Gábornak, a Heti Válasz lapigazgató-főszerkesztőjének megnyitója után Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke többek között a felsőoktatás fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta, és figyelmeztetett, hogy az európai mutatókhoz képest Magyarországon jelentősen csökken a frissen végzett diákok között a természettudományi és műszaki diplomát szerzett fiatalok aránya.

Konferencia összefoglaló:

Sok kérdés és sok javaslat is megfogalmazódott a Heti Válasz első saját rendezésű konferenciáján, amit több mint kétszáz résztvevővel tartottak hétfőn a hazai innovatív vállalatok lehetőségeiről - Kinőni Magyarországot címmel - a Magyar Tudományos Akadémián. Az előadásokból, a kerekasztal-beszélgetésekből kitűnt, hogy a magyar kutatás-fejlesztés számtalan megoldandó problémával küzd, de vannak kitörési lehetőségei, a kérdés csupán az, hogy élünk-e velük, és persze az is, meghallgatják és elfogadják-e a kutatók, vállalkozók, innovációs szakemberek véleményét azok a politikusok, akik a döntéseket hozzák.

Borókai Gábornak, a Heti Válasz lapigazgató-főszerkesztőjének megnyitója után Vizi E. Szilveszter, az Akadémia elnöke többek között a felsőoktatás fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta, és figyelmeztetett, hogy az európai mutatókhoz képest Magyarországon jelentősen csökken a frissen végzett diákok között a természettudományi és műszaki diplomát szerzett fiatalok aránya. Ugyanakkor a magyar szürkeállomány erejét mutatja, hogy hazánk előkelő, 25. helyen áll az idézettségi/publikációs világrangsorban. Az európai átlaghoz képest viszont szintén igen alacsony az az összeg, amit hazánkban a hazai össztermék, a GDP arányában a kutatásra, fejlesztésre fordítanak (0,9 százalék). 

Vizi E. Szilveszter az írek példáját említette, "akik kinőtték magukat". De ehhez az kellett, hogy 1995-ben tudósaik radikálisan megfogalmazzák: "Ez az utolsó lehetőségünk. A kormány eddig csak pofázott. Most el kell köteleznie magát. Különben Írország lassan meg fog halni, és nem marad más belőle, mint a multinacionális ipari világ egyik telephelye."

Pálinkás József volt oktatásügyi miniszter a politika feladatairól szólt. Úgy vélte, nem helyes, hogy a magyar innovációs politikának nincs egyszemélyi kormányzati felelőse, és az sem tesz jót, hogy a terület egyszerre tartozik a gazdasági és az oktatási és kulturális minisztérium felügyelete alá. Hangsúlyozta, egységes költségvetés-tervezésre, értékelési rendszerre, átfogó stratégiára, világos célokra, és a szétaprózodott hálózat koncentrációjára lenne szükség. Ez utóbbiban egyetértett vele Pártos Ferenc, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) új elnöke is, aki előadásában lényegében programot hirdetett, és ismertette, hogyan kívánja átalakítani az NKTH a pályázati rendszerét. Átlátható, tervezhető pályázatokat írnak ki már 2008-tól, a Nemzeti Fejlesztési Alap közel negyvenmilliárdját évek múltán jelentős magántőke bevonásával szeretnék megemelni. Hosszú távon a legsikeresebb innovatív beruházásokat kívánják a legtöbb pénzzel támogatni, és egyre nagyobb szerepet szánnak a piaci versenynek.

Egyed Géza, a Gazdasági Minisztérium szakállamtitkára arról tett bizonyságot, hogy minden viszonylagos, minden mutatót lehet ború- és derűlátón is értelmezni. Szerinte nem olyan nagy a baj, mint amilyennek látszik. Örömmel jelentette be, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint a kutatásra, fejlesztésre fordított pénz a GDP arányában 2005-ről 2006-ra 0.9-ről 1 százalékra nőtt, és hangsúlyozta, hogy a tendenciát kell figyelni. Kiemelte az innovációban a verseny és az üzleti gondolkodás fontosságát.

Mások, köztük Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke és Fésüs László akadémikus, úgy látják, éppen a tendenciával van baj, hiszen hazánk a különböző kimutatások szerint az innovációban az utóbbi években az úgynevezett felzárkózók csoportjából a lemaradók közé került. Szabó Gábor szerint a kormányzat ráadásul olyan új adótörvényeket kíván bevezetni, amelyek kifejezetten meg fogják nehezíteni az innovatív vállalkozások életét.

Az Innováció=versenyelőny? Világszínvonalon itthon című beszélgetés elején Bogsch Erik, a Richter vezérigazgatója cégük óriási fejlesztéseiről számolt be, és arról is, hogy ezekhez semmilyen állami segítséget nem kaptak. Fodor István, az Ericsson elnöke és Tárkány Szűcs Attila, a Microsoft egyik igazgatója arról szólt, hogyan látják a nagy cégek a hazai innováció helyzetét és esélyeit, mi indokolta, hogy Magyarországon is fejlesztésekbe fogjanak.

A konferencia második felében - Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke vezetésével - az elmúlt években innovációs nagydíjat nyert, a körülmények ellenére a világpiacon is sikert elért vállalkozók mutatkoztak be. Rövid filmeket láthattunk vállalkozásaik fejlődéséről és filozófiájáról. Darvas Ferenc, a ThalesNano Zrt. elnöke arra büszke, hogy biotechnológiai cégük, amely piacvezető a világon, eleve úgy indult, soha nem kér és nem fogad el külső támogatást az innovációhoz.

Hazánk legsikeresebb innovátorai vállalkozásaik bevételének negyven-hatvan százalékát kutatásra-fejlesztésre fordítják. Közöttük van Duda Ernő, a Solvo Zrt. vezérigazgatója, Bagaméry István, a Mediso Kft. ügyvezetője, valamint Molnár Béla, a 3DHistech ügyvezetője is. Valamennyien kiemelték, milyen fontos az elkötelezett, jó kutatócsapat kiépítése. Mindent megtesznek azért, hogy itthon tartsák a fiatal tehetségeket. Vélgül maguk a fiatal kutatók, feltalálók - Gilyén András, Lacza Zsombor, Tamás Gábor - beszéltek arról, hogy ne csodálkozzunk, ha sok társuk külföldön próbál szerencsét, mert itthon szinte lehetetlen érvényesülni.

Program

08.00-09.00       Regisztráció

09.00-09.05       Köszöntő

                        Borókai Gábor  Heti Válasz Kiadó, lapigazgató-főszerkesztő

09.05-09.20       Nyitóelőadás: A tudomány és kutatás szerepe az innovációban

                        Vizi E. Szilveszter  Magyar Tudományos Akadémia, elnök

 09.20-10.20      I. A kutatásfejlesztés stratégiája, avagy a politika szerepe az innovációban

Előadások

                        Gazdasági stabilitás, magasan szakképzett munkaerő, kormányzati tervezés                        szerepe.

                        Intézményi-, jogi-, és eszközrendszer felépítése, a hatékony innovációs kultúra                        kialakítása és szemléletváltás.

                        Pártos Ferenc             Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, elnök 
                        Pálinkás József           akadémikus, volt oktatásügyi miniszter   
                        Egyed Géza                Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, gazdaságfejlesztési
                                                           szakállamtitkár

10.20-11.40       II.  Innováció = versenyelőny?

                        Világszínvonalon – itthon. Több ezer milliárd forintban mérhető az a vállalati                        haszon, amely a magyar céges innovációnak köszönhető. Hosszútávú befektetés                        vs. megtérülés a hazai gazdasági mutatók, folyamatok tükrében.

                        Nyitó előadás: Bogsch Erik Richter Gedeon Nyrt., vezérigazgató

                        Kerekasztal beszélgetés az előadást követően, résztvevők:

                        Fésüs László akadémikus, Debreceni Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai                        Intézet,  igazgató
                        Szabó Gábor akadémikus, Magyar Innovációs Szövetség, elnök 
                        Fodor István Ericsson Magyarország, elnök
                        Tárkány-Szűcs Attila Microsoft Magyarország, kormányzati kapcsolatok igazgatója
                        Bogsch Erik Richter Gedeon Nyrt., vezérigazgató

                        Moderátor: Kóczián Péter, újságíró

11.40-11.55       Kávészünet

11.55-12.55       III. Akiktől tanulni lehet…

                        A hazai viszonylatban kiemelkedô, nemzetközi viszonylatban versenyképes K+F 
            eredményt produkáló és azt üzletileg sikeresen hasznosító cégek példája.
            (rövid bevezető kisfilmekben bemutatásra kerülnek a résztvevők interjúkkal, utána 
            kerekasztal beszélgetés)

                        Darvas Ferenc ThalesNano Nanotechnológiai Zrt, elnök
                        Duda Ernő - Solvo Biotechnológiai ZRt., vezérigazgató, az Innovációs nagydíj 2004
                        nyertese
                        Bagaméry István – Mediso, ügyvezető igazgató, az Innovációs nagydíj 2006 nyertese
                        Molnár Béla - 3DHistech Kft., ügyvezető igazgató, Innovációs nagydíj 2003 nyertese

                        Moderátor: Dr. Pakucs János, Magyar Innovációs Szövetség, tiszteletbeli elnök

12.55-14.10       IV. „Jövőkutatás” - fiatal tudósok esélyei

                        Kerekasztal-beszélgetés a témában, résztvevők:

                        Gilyén András, a MISZ által szervezett 2006 évi ifjúsági innovációs tudományos kutatás                        verseny egyik győztese, a “Mobilos Iránytű" feltalálója, a 2006. évi Európai Unió Fiatal                        Tudósok Verseny különdíjasa 
                        Dr. Vannai Nándor, T-Mobile
                        Lacza Zsombor, laborvezető, Semmelweis Egyetem Klinikai Kisérleti Kutató- és Humán                        Élettani Intézet 
                        Tamás Gábor agykutató, az MTA doktora, európai fiatal kutatók 5 éves ösztöndíjának                        nyertese 2006

                        Moderátor: Dévényi István, Heti Válasz, újságíró

14.10                Állófogadás büfével