Konferencia

Kinőni Magyarországot II. - Innováció: esély a felzárkózásra

Magyarország lemaradt az innovációs versenyben, a kutatás-fejlesztés területén komoly hátrányokat kell behoznia a legtöbb uniós tagállamhoz képest, de van esély a felzárkózásra.

A Summary Innovation Index (SII) értéke alapján Magyarország a huszadik helyen áll az EU tagországok listáján. Az előadások rámutattak, ha a közeljövőben nem változik a hazai innovációs politika, ha nem születnek a kutatás-fejlesztés hatékonyságát elősegítő kormányzati döntések, hazánk versenyképessége tovább csökkenhet, és Magyarország „lerombolja” önmagát - legalábbis így fogalmazott a konferencián Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke. A tanácskozást a Heti Válasz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nagytermében rendezte meg az MTA és a Magyar Innovációs Szövetség szakmai együttműködésével, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával.

Konferencia összefoglaló:

A tanácskozást a Heti Válasz a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nagytermében rendezte meg az MTA és a Magyar Innovációs Szövetség szakmai együttműködésével, a Richter Gedeon Nyrt. támogatásával. Az egész napos konferencia a Heti Válasz tavalyi, nagy sikerű, komoly visszhangot keltő, Kinőni Magyarországot - Hazai innovatív vállalatok lehetőségei címmel meghirdetett tanácskozásának folytatása volt, mely ezúttal a felzárkózásra való esélyeket járta körül a kutatás-fejlesztés, az innováció oldaláról.

Greiner Istvánnak, a Richter Gedeon Nyrt. igazgatójának, valamint Borókai Gábornak, a Heti Válasz főszerkesztőjének köszöntője után Pálinkás József, az Akadémia új elnöke nyitotta meg az első szekcióülést, amely A magyar innovációs politika szerepe a gazdaságban címet viselte. Az elnök beszélt arról, hogy miként tudja az MTA elősegíteni hazánk innovációs versenyképességének javítását, illetve milyen közvetítő-kezdeményező szerepe lehet az innováció területén. Pálinkás József hangsúlyozta, hogy a magyar tudományos eredményeket ki kell vinni a globális piacra, a kis- és középvállalatok számára „tudásintenzív beszállítói programokat” kell hirdetni. A legkiválóbb kutatóbázisok támogatását tovább kell növelni, ehhez azonban új forrásokra lesz szükség.

Nyiri Lajos, a Zinnia Group ügyvezető igazgatója az OECD 2007-2008-i évi innovációs országjelentése számára készült háttértanulmány főbb megállapításait tárta a hallgatók elé. Nyiri szerint Magyarország válaszúthoz érkezett, és nagy nyomás nehezedik rá, ha nem változtat innovációs politikáján, lemaradhat az európai versenyben. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke a „szellemi vagyongazdálkodás” gondjairól és eredményeiről szólt előadásában. Az első szekció kerekasztal-beszélgetéssel ért véget, amelyen Csákvári Marianna, az INNOSTART igazgatója, Fórián István, az ITD Hungary stratégiai és hálózatirányítási igazgatója, Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója, Buzás Norbert, a ValDeal Innovációs Zrt. Vezérigazgatója és Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója ismertette cégük innovációs eredményeit.

A második, az Uniós kitekintés címet kapott szekcióban elsőként Pierre Vigier, az Európai Bizottság Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóságának vezetője tartott előadást az EU innovációs politikájáról. Úgy vélte, Magyarország esélyei növekedtek a felzárkózásra, az elmúlt öt évben gyorsan növekedett hazánk innovációs teljesítménye az EU-átlaghoz képest, igaz, még mindig az EU-átlag alatt maradt. Pierre Vigier tájékoztatása szerint Magyarország a kutatás-fejlesztés hatékonyságában Görögországgal és Portugáliával áll versenyben. Jó eredményei vannak a high-tech szolgáltatások és a csúcstechnológiájú termékek exportjának területén, viszont nagyon gyenge a vállalkozások innovációs tevékenysége és az ipar nem használja fel kellő mértékben a tudományos-innovációs eredményeket.

Barsiné Pataky Etelka európai parlamenti képviselő előadásában többek között azt hangsúlyozta, hogy uniós tagállamként Magyarország is alakíthatja az EU innovációs politikáját. A képviselő úgy látja, hazánknak nincs jelentős versenyhátránya, de nem tart lépést az unió iránymutató döntéseivel. Az EU kutatóhiánnyal küzd, az unióban mintegy hétszázezer új kutatóra lenne szükség ahhoz, hogy Európa felvegye a versenyt az ázsiai országokkal vagy Amerikával. Ma már az EU egyik legfőbb törekvése a tudás szabad áramlásának elősegítése, biztosítása. Barsiné Pataki Etelka figyelmeztetett, Magyarország kevés uniós programban vesz részt, nem használjuk ki a lehetőségeket, pedig a magyar pályázatok jól szerepelnek.

A második szekció végén zajlott kerekasztal-beszélgetés témája a Debrecenben tervezett ESS (European Spallation Source), a világ legmodernebb neutronkutató létesítménye volt. A kutatóbázis létesítésének előnyeiről Rosta László, az ESS Kft. ügyvezető igazgatója, Pajna Zoltán, Debrecen alpolgármestere, Fésüs László, a Debreceni Egyetem rektora, valamint Herdon István, a Xanga Holding Kft. Igazgatója beszélt.

* * *

Az idei rendezvény a 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémián megtartott Kinőni Magyarországot - Hazai innovatív vállalatok lehetőségei c. nagy sikerű konferencia folytatásaként került megrendezésre. Hazánk növekedési ütemének megőrzése és versenyképességének javítása számos kihívás elé állítja a gazdasági élet szereplőit. Az elmúlt 10 évben fokozatosan csökkent Magyarország és az EU tagországok teljesítménye közötti különbség, ennek ellenére a gazdasági növekedés üteme az utóbbi években folyamatosan csökkent, és jóval alacsonyabb, mint a régió országaiban. A Summary Innovation Index (SII) értéke alapján Magyarország a 20. helyen áll az EU tagországok listáján.

A nemzeti innovációs rendszer működése meghatározó szerepet játszik a gazdasági teljesítmény és a társadalmi fejlődés alakításában. A makrogazdasági helyzet 2006-2007-ben igen kedvezőtlen volt az innováció szempontjából: a növekedés lelassult, a belföldi kereslet lanyha volt, az állami beruházások csökkentek, az infláció nőtt, a tőkeáramlás egyenlege negatív lett.

  • Milyen eszközökkel lehet ösztönözni a K+F és innovációs tevékenységet a kedvezőtlen makrogazdasági helyzetben 2008-ban?
  • Milyen támogatásokat nyújt az Európai Unió és hogyan tudjuk ezeket a hatékonyan kiaknázni?
  • Miért alacsony hazánkban az innovatív kis és középvállalkozások aránya? Az EU szinttől való elmaradás alapvető okainak elemzése
  • Hogyan válnak a K+F és az innovációs tevékenységek a hosszú távú gazdasági növekedés alapjává, és hogyan csökkentik az egyoldalú függőséget a külföldi tőke beáramlásától?
  • Hogyan érhető el a K+F eredmények iránti kereslet javítása?

Program

8.30-9.00         Regisztráció

9.00-9.10         Köszöntő: Greiner István igazgató, Richter 

9.10-11.10        I. szekció: A magyar innováció

                       Szekció elnök: Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke,
                       a Bolyai János Alkotói Díj kuratóriumának elnöke 

 

                       Pálinkás József              Magyar Tudományos Akadémia, elnök 

 

                       A 2008. május 6-án megválasztott új elnök koncepciója, elsősorban az akadémiai kutatás
                       és a gazdaság kapcsolatának erősítése területén

 

                       Nyiri Lajos                         Zinnia Group, ügyvezető igazgató

 

                       Az OECD 2007/2008 évi innovációs ország jelentése számára készült háttértanulmány 
                       főbb megállapításai és ajánlásai  

 

                       Bendzsel Miklós              Magyar Szabadalmi Hivatal, elnök

 

                       Innovációs trendek, tudásgazdasági reflexek és szellemi tulajdon menedzsment 

 

                       Kerekasztal: A magyar innováció gazdasági hasznosulásának kiemelkedő hazai 
                       példái, üzleti környezet fejlesztésének igénye

 

                       A magyar vállalkozások egyötöde végez innovációs tevékenységet, ezzel az aránnyal az 
                       utolsó előtti helyen áll hazánk. A magas innovációs költségek és a finanszírozási 
                       problémák szerepe. A hazai vállalkozások az EU és OECD átlagot meghaladó mértékben 
                       járulnak hozzá az állami és egyetemi kutatóhelyeken végzett K+F tevékenység 
                       költségeihez.  Kockázati tőke befektetői társaságok innováció fejlesztéssel kapcsolatos 
                       visszafogott tevékenysége.

 

                       Moderátor:

 

                       Pakucs János                  Magyar Innovációs Szövetség, tiszteletbeli elnök 

 

                       Résztvevők:

 

                       Fórián István                     ITDH, stratégiai és hálózatirányítási igazgató
                       Csákvári Marianna          INNOSTART, igazgató
                       Drajkó László                   Microsoft Magyarország, ügyvezető igazgató
                       Buzás Norbert                  ValDeal Innovációs Zrt., vezérigazgató
                       Éry Gábor                          Ericsson Magyarország, vezérigazgató  

11.10-11.30      Kávészünet 

11.30-13.30      II. szekció: Uniós kitekintés 

                       Szekció elnök: Várkonyi Attila, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács 
                       elnöke, a Bolyai János Alkotói Díj társalapítója                          

                       Pierre Vigier, Vállalkozáspolitikai és Ipari Főigazgatóság, Európai Bizottság

 

                       Az EU innováció politikája, a Lisszaboni Stratégia célkitűzései, támogatási programok 
                       (FP 7, CIP, EIP)

 

                       Barsiné Pataky Etelka    Európai Parlament, képviselő

 

                       Hogyan tud Magyarország részt venni az uniós fejlesztési programokban?

 

                       Kerekasztal: Debrecen, az Európai Neutronkutató Központ esélyes helyszíne

 

                       Moderátor:

 

                       Szöllősi Györgyi               Duna Tv   

 

                       Résztvevők: 

 

                       Rosta László                     ESS Kft., ügyvezető igazgató
                       Kósa Lajos                        Debrecen polgármestere
                       Fésüs László                     Debreceni Egyetem, rektor
                       Herdon István                   Xanga Holding Kft., igazgató 

 

                       Kivételes történelmi lehetőség - Debrecen az Európai Neutronkutató Központ (European 
                       Spallation Source - ESS) köré épülő kutatóközpont egyik lehetséges helyszíne. 
                       svédországi Lund, a spanyolországi Bilbao és Debrecen között fog eldőlni a vetélkedés, 
                       hol legyen a vilá legnagyobb neutronkutató központja. A tervezett központ Európa 
                       legnagyobb kutatásfejlesztési projektje és 2017-ben kezdené meg működését. Milyen
                       lehetőségeket nyit az ESS a magyar tudomány és technológia számára? Az ESS 
                       magyarországi megvalósításához szükséges előkészítő feladatok, a jogi, pénzügyi,
                       irányítási, szervezeti és nemzetközi gazdaságdiplomáciai tevékenységek státusza.

13.30-14.30     Büféebéd