Konferencia

Kinőni Magyarországot IV.

Konferencia a Magyar Innovációs Szövetség szakmai támogatásával

A Heti Válasz konferenciasorozatának részeként 2011-ben negyedik alkalommal foglalkozik az innováció témakörével. Köztudomású, hogy a fejlett országokban a növekedés elsősorban az innovációból származik. Az idei tanácskozás célja, hogy a kormányzat, a tudomány, és a vállalati szektor képviselői közösen gondolkozzanak az országot a válságból kivezető reális lehetőségekről.

Az Új Széchenyi Terv kiemelt kitörési pontként kezeli az egészségipart, amelynek innovatív területe az orvosi műszergyártás. A diagnosztikai műszerek előállítása kiemelkedik a foglalkoztatás, a nemzetközi piaci részesedés növelése szempontjából is, ezért idén a tanácskozás fókuszába ezt a területet állítottuk. A konferencia sikeres innovatív cégek példáján keresztül mutatja be, hogyan működnek a válság idején is prosperáló, piacképes termékeket gyártó vállalkozások.

Konferencia összefoglaló:

Az orvosi műszergyártásban világsikereket arató cégek játszották a főszerepet az idén negyedik alkalommal megrendezett Kinőni Magyarországotcímű innovációs konferencián, melynek hagyományos helyszíne a Magyar Tudományos Akadémia volt.

Pálinkás József
, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitóelőadásában a tudomány és az innováció kapcsolatára világított rá. „Az innováció támogatása az azt megalapozó tudásbázist létrehozó tudományos kutatás támogatása nélkül értelmetlen. Nem lehet keményebb anyagot alkotni, ha valaki nem járatos a szilárdtest-fizikában" - hangsúlyozta a gyakorlati felhasználással nem rendelkező felfedező- vagy alapkutatások fontosságát. A kutatások finanszírozására Pálinkás a megmerevedett struktúrák helyett a kiemelkedő teljesítményt nyújtó, iskolateremtő kutatók támogatását szorgalmazta a Lendület Program keretében, valamint az akadémiai hálózat megújítását, amelynek részleteit a napokban közölte az intézetek vezetőivel.

Zettwitz Sándor, a 25. születésnapját ünneplő 77 Elektronika Kft. ügyvezető igazgatója, a konferencia fő támogatója rámutatott: a 27 négyzetméteres bérelt lakásból induló, hatfős kisvállalkozás mára 10 milliárd forintos árbevételt elkönyvelő, 360 embert, köztük 62 fejlesztőmérnököt foglalkoztató társasággá nőtte ki magát, amely a világ 75 országába szállít csúcstechnológiás diagnosztikai eszközöket. Míg az átlagos magyar vállalatok árbevételük 0,9 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre, a 77 Elektronika tízszer annyit, 8-9 százalékot, és története során összesen 7,48 milliárd forintot költött innovációra.

A társaság vércukorszint-mérő készülékekkel alapozta meg sikerét, 2007 óta pedig kilenc szabadalommal védett automata vizeletlaboratóriumával hódít. Európában már négyszáz gépet értékesített (hazánkban már tíz működik), míg az amerikai és a japán konkurens együtt is csak feleennyit. A fejlesztők nem ülnek babérjaikon: tavaly elkészítették a készülék második változatát, a következő nagy dobásnak pedig a távoli diagnosztikát, diabétesz-önmenedzsmentet és más előremutató megoldásokat lehetővé tevő távmedicinát szánják.

Mindez összhangban áll a kormány Semmelweis-tervében megfogalmazott célkitűzésekkel - mutatott ráSzócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyi államtitkára, hozzátéve: Semmelweis Ignác maga is a legnagyobb innovátorok egyike volt. „Alkalmassá kell tennünk a magyar ellátórendszert arra, hogy megbízott laborok helyett házon belül végezze el a diagnosztikát - közölte az államtitkár. - Az orvosi műszergyártás az európai egészségügyet fenyegető emberierőforrás-krízist is enyhítheti. A százezres nagyságrendben hiányzó orvosokat a távgyógyítás új megoldásai pótolhatják."

A konferencia során rendezett kerekasztal-beszélgetésen bemutatkozott a kardiológiai diagnosztikai eszközöket, ágymelletti őrző monitorrendszert, defibrillátorokat gyártó Innomed Zrt., a traumatológiai, gerinc- és fogászati implantátumokat, ízületpótló protéziseket készítő Sanatmetal Kft., a képalkotó rendszerekben (SPECT/CT, SECT, gamma kamera) utazó MEDISO Kft. és a digitális mikroszkópiát forradalmasító 3D Histech Kft. is, melyek mind hazai tulajdonú kisvállalkozásból váltak hazai az orvosi műszergyártás meghatározó globális szereplőivé. A kakukktojás a miskolci Robert Bosch Power Tools Kft. volt, hiszen egyrészt barkácsgépeket fejleszt, másrészt multinacionális cég leányvállalata. Fükő Lászlóügyvezető-helyettes mégis elismeréssel adózott a többi cég előtt. „Ha 115 éve rendeznek egy ilyen konferenciát, Robert Bosch is hasonló eredményekről számol be, mint önök" - mondta.

A beszélgetés néhány résztvevője kritikát is megfogalmazott a kormány jelenlévő képviselői felé a kutatás-fejlesztési pályázati források elhúzódó befagyasztása miatt. „Nem akarok lerágott csontokat előhúzni, tudomásul vesszük a kormányváltás utáni helyzetet, de a kormánynak látnia kell, hogy a bevételekből fizetjük az alkalmazottakat. Amit kérünk, az pusztán a szerződéses fegyelem. Ha az állam megkötött egy k+f pályázatot, és annak mi minden pontját betartjuk, akkor a másik félnek is illik betartania - szögezte leSzakács Zoltán, az Innomed Zrt. vezérigazgatója. - Tovább nehezíti a dolgunkat, hogy az egészségügyi intézmények, akik vásárolhatnának termékeinkből, szintén nem jutnak pályázati forráshoz."

Mészáros György
a kormányváltás óta megújult Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke elmondta, hogy az előző kormány túlvállalta magát a k+f pályázatoknál. "Az elbírált, de nem leszerződött pályázatokra megoldást keres a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, ahová átkerültek a k+f pályázatok. Nem létező pénzt nem lehet kiosztani, de nem hagyhatjuk bajban azokat a cégeket, amelyekkel szerződést kötöttünk." Az elnök arra biztatta a cégeket, hogy próbáljanak szerencsét az újonnan kiírt pályázatokon.

Barta E. Gyula
az európai uniós forrásokat kiosztó MAG Zrt. vezérigazgatója sikeresnek ítélte meg az Új Széchenyi Terv rajtját. „Egy hónappal az első pályázat beérkezése után megszülettek az első támogatói döntések, és duplájára nőtt a lehívható források aránya az előző időszakhoz képest" - számolt be az eredményekről. A legnagyobb változásnak viszont azt nevezte, hogy a MAG többé nem hatóságként, hanem szolgáltatóként működik: minden pályázónak projektpartnere van a szervezetnél, akinek 24-48 órán belül megoldást kell találnia ügyfele problémáira, ahelyett, hogy egzecíroztatnák a vállalkozásokat.

Program

09.30 - 09.40
Köszöntő
Borókai Gábor, főszerkesztő-lapigazgató, Heti Válasz
Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke,
a konferencia levezető elnöke    
09.40 - 10.10
Nyitó előadás: Tudomány és innováció kapcsolata
Pálinkás József, elnök, Magyar Tudományos Akadémia
10.10 - 10.25
Egy innovatív magyar vállalkozás sikertörténete
Zettwitz Sándor ügyvezető igazgató, 77 Elektronika Kft.
10.25 - 10.50
Orvosi műszergyártás, innováció, egészségpolitika
Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkár, NEFMI
10.50 - 11.20
Kávészünet
11.20 - 11.40
Az Új Széchenyi Terv Innovációs pályázatai és azok kezelése                      
Barta E. Gyula, vezérigazgató, MAG- Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.
11.40 - 12.40
Magyar innováció a világ élvonalában
Kerekasztal beszélgetés: 
Bayer Gábor, fejlesztési igazgató, 77 Elektronika Kft.
Fükő László, ügyvezető-helyettes, Robert Bosch Power Tool Kft.
Molnár Béla, ügyvezető igazgató, 3D Histech Kft.
Bagaméry István, igazgató, MEDISO Kft.
Farkas József, ügyvezető igazgató, Sanatmetal Kft.
Szakács Zoltán, vezérigazgató, Innomed Zrt.
Moderátor: Pakucs János
12.40 - 12.55
Innovatív informatikai megoldások az egészségügyben
Bende Richárd, ügyvezető igazgató, ISH Informatika Kft.
12.55 - 13.15
Innovációs stratégia 2011
Mészáros György, elnök, Nemzeti Innovációs Hivatal
13.15 - 13.45 Kérdések, válaszok
13.45 - 14.30
Büféebéd