Konferencia

Kötelező öngondoskodás II.

Művészetek Palotája

Konferencia összefoglaló:

A konferencia első blokkjának meghívottjaként neves demográfusok mondták el véleményüket a XXI. századi társadalom megváltozott összetételére, az egyre csökkenő fiatalkorú lakosságra, annak várható, hosszútávon megjelenő gazdasági hatására hívva fel a figyelmet. Mondanivalójuk lényege röviden így foglalható össze: „akik 10 éve nem születtek meg, 15 év múlva nem fognak munkába állni".

Május óta zuhanásszerűen csökken a megszületett gyermekek száma, minden hónapban 10-13 százalékkal kevesebb gyermek jön világra, mint az előző év hasonló időszakában. Az ok: májustól két évre zsugorodott a gyes időrtartama - jelentette be Vukovich Gabriella, a KSH elnöke. A Statisztikai Hivatal előrejelzése szerint idén várhatóan 88 ezer gyermek jön világra, vagyis először fordul majd elő, hogy 90 ezer alá esik a születésszám. Ezzel idén már a második demográfiai sokkot kell átélnie az országnak, miután néhány héttel ezelőtt 10 millió alá esett hazánk népessége - emlékeztetett Vukovich. A demográfus egyenes kapcsolatot lát a jelenség és aközött, hogy a Bajnai-kormány három évről két évre csökkentette azt az időszakot, amit az anyák otthon tölthetnek a gyermekeikkel. Noha az új kabinet azóta már döntött a régi helyzet visszaállításáról, ez visszamenőlegesen nem befolyásolja a családok tavalyi döntését - havonta 10-13 százalékkal kevesebb gyermek születik.

A helyzetet nehezíti, hogy a bajok már tavaly év végén elkezdődtek. 2009 februárjában a parlament előtt feküdt Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök javaslata, hogy a konvergencia-programban vállaltaknak megfelelően a gyermek kétéves koráig járó, az anya fizetésével arányos gyermeknevelési díj (gyed) igénybevételéhez szükséges előzetes jogviszony hosszát 12 hónapra növeljék. Emellett, aki például 13 hónapot tud igazolni, annak két évről 13 hónapra rövidül a gyed, a maradék időtartamra az alacsonyabb összegű segélyt, a gyest veheti igénybe. 2009 novemberében - nem nehéz kiszámolni, éppen 9 hónappal később - már 576 gyermekkel kevesebb született, mint 2008 hasonló hónapjában. A következő két hónapban 400-500 között volt a csökkenés hét-nyolcezres havi születésszám mellett. Decemberben így öt százalékkal kevesebb gyermek jött a világra, mint egy évvel korábban. Idén májustól ez a már korábban is romló adat kezdett ismét zuhanni.

A Bizalom a válság után címet viselő második előadásblokkot Zolnay Judit vezérigazgató-helyettes az Aviva Életbiztosító kutatásával nyitotta, amely a fogyasztói attitűdökről, a megtakarításokról készült. A felmérés adataiból az derült ki, hogy a magyarok nagy része úgy gondolja, a nyugdíjas kori megélhetést az állami nyugdíjrendszernek kell biztosítania. A hazai megtakarítási formák szerkezetének vizsgálatakor arra a kérdésre, hogy „Miből fog megélni öreg korában?" pedig még mindig sokan említették a szerencsejátékot.

Ugyanakkor a felmérés azt is alátámasztotta, hogy egyre kevesebben bíznak abban, hogy elegendő lesz az állami nyugdíj, ami az öngondoskodás szerepének, az egyéni megtakarításoknak a felértékelődését hozhatja maga után.

Európában az éves nyugdíj-hiány 1,9 ezer milliárd euró, Magyarországon 9,5 milliárd euró (azaz több, mint 2660 milliárd Ft). Egyéni szinten hazánkban átlagosan évi 530 ezer Ft az átlagos nyugdíj-hiány, ami havi 45 ezer Ft megtakarítást tesz szükségessé, ahhoz, hogy fenntartható legyen a korábbi életvitel - derül ki az Aviva Életbiztosító felméréséből.

Farkas András
, a Brokernet Holding vezérigazgató-helyettese az Európai Unió által júniusban közzétett Zöld könyvről, a nyugdíjrendszer kilátásairól beszélt, amely azt fogalmazta meg, hogy az euró-zóna is hasonló demográfiai nehézségekkel küzd, mint Magyarország. S mivel Németország befizetőként nem kívánja támogatni az egyes országok nyugdíjrendszerét, ezért azt mindenkinek magának kell megoldania. Ennek egyik lehetséges módja az önkéntes pénztári befizetések visszavétele az állami nyugdíjrendszerbe.

A kerekasztal-beszélgetésen Vizi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíj sok mindenről szól, az egészségügy, a gazdasági versenyképesség mellett azonban fontos megemlíteni a bizalom szerepét is. Az embereknek a nagyobb elosztó-, ellátórendszerek iránt nincs bizalma - ezért is nő meg az öngondoskodás szerepe. A kis közösségben, a családban és a nagyban, a nemzetben egyaránt helyre kell állítani a bizalmat - mondta. Ezt erősítheti a pénzügyi kultúra fejlesztése, a tudatos pénzügyi tervezés és annak az oktatásba való beépítése.

A délutáni szekció a tartós befektetésekről és a nyugdíjrendszer pilléreiről szólt. Juhász Istvánné, a Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára a kormány által 14 hónapra felfüggesztett magánnyugdíj-pénztári befizetések kapcsán azzal kezdte az előadását, hogy „még működünk, dolgozunk". Elmondta, hogy az adócsökkentésre, államháztartási hiány mérséklésére fordítandó magánnyugdíj-pénztári tagdíjak közép-, és hosszútávon a nyugdíjrendszer fenntarthatósága szempontjából súlyos problémákat okozhatnak.

A szakember azt is hangsúlyozta, hogy „nem mindegy, kik fognak visszalépni, hány évesek, hány éve tagok, mennyi egyéni megtakarításuk van, illetve, hogyan fog történni ennek a technikai megvalósítása. Ezek ma még nem tisztázottak." A pénztárak teljesítményét értékelve hangsúlyozta, hogy azok biztonságban voltak és vannak ma is, ezekre a működési szabályzatuk, a diverzifikáció, az áttekinthető, egyéni számlavezetés, a Pénztárak Garancia Alapja, valamint a hozamgarancia egyaránt biztosítékot jelent. Felelősségük egyedül abban lehet, hogy nem hangsúlyozták eléggé, hogy a pénztárak befektethetnek, s hogy ezáltal a hozamok lehetnek pozitívak, vagy negatívak is. Hangsúlyozta, hogy az egyetlen negatív hozamú év, a 2008-as veszteségeit (amely mindenkit érintett) nagyon gyorsan ledolgozták a pénztárak. Jelenleg a befektetési tevékenység eredménye 241,7 milliárd forint. A pénztárak készek az állammal együttműködni, felajánlották, hogy az általuk kezelt vagyon egy részével szívesen vesznek részt pl. állami ingatlanfejlesztésben (otthonok létrehozásában), fektetnek megújuló energiába, vagy a hazai kkv-k finanszírozásába.

Borza Gábor
, az ING Biztosító pénzügyi vezérigazgató-helyettese előadásában a magyarországi adórendszer konzisztenciáját és versenysemlegességét elemezte. Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója a lakástakarék-pénztárak várható kilátásairól, Vizkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke pedig adóoptimalizálási kérdésekről, új hosszú távú befektetési eszközökről és az ezzel kapcsolatos szabályozás zökkenőiről tartott előadást.

Program

09.30 - 10.00
Köszöntő
Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője és Simon Ernő, a Figyelő főszerkesztője
10.00 - 11.30
A demográfiai deficit - „népesedésgazdasági" panel

Modern játszmák társadalmi ára
Gál Róbert, a TÁRKI vezető kutatója

A család mint érték - értékteremtő család
Vukovich Gabriella, a KSH elnöke

Elhalasztott vagy soha meg nem született gyermekek
Spéder Zsolt, demográfus, a Népességtudományi Kutató Intézet igazgatója

Feláldozott kapcsolatok
Utasi Ágnes, szociológus, a Szegedi Tudományegyetem tanára

Kerekasztal beszélgetés:
Gál Róbert, a TÁRKI vezető kutatója
Vukovich Gabriella, a KSH elnöke
Spéder Zsolt, demográfus, a Népességtudományi Kutató Intézet igazgatója
Utasi Ágnes, szociológus, a Szegedi Tudományegyetem tanára
Moderátor: Élő Anita, Heti Válasz
11.30 - 11.50
Kávészünet
11.50 - 13.00
Nemzetközi panel - bizalom a válság után

A legfrissebb kutatási eredmények prezentálása
Zolnay Judit, az Aviva Biztosító vezérigazgató-helyettese
A Zöld Könyv, avagy az európai nyugdíjrendszerek kilátásai
Farkas András, a Brokernet Group vezérigazgató-helyettese

Kerekasztal beszélgetés
Vizi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke
Farkas András, jövőbiztosítási szakértő, a Brokernet vezérigazgató-helyettese
Zolnay Judit, az Aviva Biztosító vezérigazgató-helyettese
Zsoldos Miklós, az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója
Moderátor: Ács Gábor, Figyelő
13.00 - 14.00
Ebéd
14.00 - 15.45
Fókuszban a tartós befektetések - befektetési panel

A második pillér szerepe és felelőssége
Juhász Istvánné, főtitkár, Stabilitás Pénztárszövetség

Állami támogatással vagy anélkül?
Borza Gábor, az ING Biztosító pénzügyi vezérigazgató-helyettese

Adómentes befektetések
Vizkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke

Előnyben a lakástakarékok
Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója

Kerekasztal-beszélgetés:
Juhász Istvánné, főtitkár, Stabilitás Pénztárszövetség
Borza Gábor, az ING Biztosító pénzügyi vezérigazgató-helyettese
Vizkeleti Sándor, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke
Gergely Károly, a Fundamenta-Lakáskassza elnök-vezérigazgatója
Moderátor: Brückner Gergely, Figyelő
15.45 - 15.55
Zárszó és tanulságok
Simon Ernő, a Figyelő főszerkesztője