Konferencia

Magyarok a piacon – Forrásteremtés kis és közepes

Konferencia az Új Széchenyi Terv kkv-knak szóló pályázati konstrukcióiról

A Heti Válasz sikeres vállalkozások vezetőit bemutató Magyarok a piacon rovatának népszerűségén felbuzdulva kiemelt figyelmet szentel a magyar kis- és középvállalkozói szektornak, amely a munkavállalók kétharmadát foglalkoztatja hazánkban. A konferencia célja az idén elindított Új Széchenyi Terv pályázati rendszerének értékelése, és a vállalkozások praktikus információkkal való ellátása.

Konferencia összefoglaló:

A Heti Válasz mind a lap hasábjain, mind szakmai rendezvényeivel kiemelt figyelmet fordít a magyar kkv szektorra, amely a munkavállalók kétharmadát foglalkoztatja hazánkban, így versenyképessége alapvető nemzetgazdasági érdek.  A konferencia délelőtti szekciójában az érintett állami intézmények vezetői értékelték és számoltak be az eddigi tapasztalatokról az idén elindított Új Széchenyi Terv pályázati rendszerével kapcsolatban.

Szöllősi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium belgazdaságért felelős helyettes államtitkára nyitó előadásában elmondta, hogy a magyar mikro-, kis- és közepes vállalatok, már ami a gazdaságban betöltött szerepüket illetően európai összehasonlításban nem állnak rosszul. A szakember szerint a felmérések arról tanúskodnak, hogy az unió átlagához képest jobban állnak a hazai vállalkozások a gazdaság nyitottságában, egységességében illetve a forrásokhoz való hozzáférés tekintetében, ugyanakkor alacsonyabb a vállalkozóvá válási motiváció, azaz a vállalkozó szellem. Pedig a kkv szektor az EU-ban csakúgy, mint hazánkban a legfőbb foglalkoztató: itthon a teljes foglalkoztatottság 71-72 százalékát adják a kkv-k (az EU-ban 67 százalékát), igaz, a magyarországi vállalkozások átlagban egy fővel kevesebbnek adnak munkát, mint európai társaik. A hazai szektor azonban így is viszonylag stabil foglalkoztató: a válságos időkben, amikor a teljes foglalkoztatottság csökkent, a kkv-k akkor is tartották a 2,1-2,2 millió fős foglalkoztatottságukat. Igaz, ez a szám az utóbbi 8-10 évben nem változott érdemben. Szöllősi szerint ezért egyértelmű, hogy a foglalkoztatás érdemi növelésére igazán kkv-kon keresztül lehetséges, a foglalkoztatási képességüket pedig leginkább az adminisztráció és a bérekre rakódó terhek csökkentésével és célzott támogatásokkal lehet fokozni. A kormány egy minden eddiginél jelentősebb és összetettebb adminisztráció-csökkentő csomagot készít elő, amely 400 milliárd forintos megtakarítást jelenthet a szektor számára.

A csökkentett adminisztráció már eddig is komoly előrelépést hozott a pályázatok terén - hangoztattaRuszkai Péter, a MAG Zrt. stratégiai és nemzetközi kapcsolatok igazgató helyettese az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának eddigi tapasztalatait részletezte. Szólt arról is, hogy kiépült, és az ország 269 pontján 480 tanácsadóval az ÚSZT információs hálózata, s működik az egyablakos pályázatbeadás rendszere.

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség végrehajtási elnökhelyettese a pályázatok technikai egyszerűsítéseiről szólva azt mondta: rövidebbek adatlapok, csökkentett adatmezők, egyszerűbb nyilatkozatok, s kevesebb melléklet segíti a pályázók és bírálók munkáját. Ezeknek köszönhetően rövidült a bírálati idő, rugalmasabb, racionálisabb lett az ügyintézés, ráadásul napokon belül a kormány elé kerül egy újabb, bürokráciát csökkentő csomag.

A szakemberek szerint teljes szemléletváltás történt a pályázatok terén, amelyek homlokterébe a kkv-k kerültek: elkülönített források, külön elbírálás szolgálja a szektor helyzetbe hozását, s az értékelésnél előnyt jelent a kkv lét. Az ÚSZT keretén belül a szektorból eddig 5700 pályázat érkezett, összesen 122,9 milliárd forint értékben. Ezek közül 2500 pályázóval már szerződést is kötöttek, de így is további 210 milliárd forint vár gazdára: 1millió és 1 milliárd forint közötti igényelhető összegekkel, 35-75 százalékos vissza nem térítendő támogatási aránnyal.

A két szakember a pályázati lehetőségek közül külön kiemelte a kombinált pályázatokat, amelyek vissza nem térítendő támogatásból és kamattámogatott hitelből állnak: az összes eddig beadott pályázat harmada ilyen forrásokat kért. Homolya Róbert szerint az Európai Unió jelen helyzetéből kiindulva nagy szerepe lesz a jövőben az ilyen termékeknek, mert várhatóan jelentősen csökkenni fog a vissza nem térítendő támogatásokra fordítható összeg. A pályázatok között vannak foglalkoztatást, a külpiaci megjelenést, az innováció menedzsmentet, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítők.

A jelenlegi gazdasági helyzetben - figyelembe véve a külső és belső körülményeket -  csak kkv-szektor hatékony pénzügyi támogatásával lehet gazdasági növekedést produkálni - jelentette ki Essősy  Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt vezérigazgatója, aki a piaci szereplők szempontjából elemezte a magyar pályázati rendszert. Elismerve annak pozitív irányú fejlődését, a hiányosságok közé sorolta az állam részéről a kiforrott támogatási stratégiát: szerinte hiányzik az a szándék, amely megerősíthetné a vállalkozói középréteget. „Ez 4-500 magyar vállalat, őket kell helyzetbe hozni, mert sokakat foglalkoztatnak, s nem viszik ki az országból a pénzt". A szakember szerint a közreműködő szervezeteknél tökéletesíteni kell még a pályázati folyamatokat, javítani kell az ügyfélszolgálatokat, és ha szükség van rá, növelni kell a létszámokat is. „Évente 1500 milliárd forintot, a magyar GDP hat százalékát kell ezeknek a szervezeteknek kihelyezni. Életbevágó a gazdaság szempontjából, hogy ez sikerüljön, nem szabad, hogy emberi erőforrás hiánya miatt valljunk kudarcot" - fogalmazott Essősy. A pályázók esetében is van még javítanivaló a vezérigazgató szerint: sokkal gördülékenyebb lenne a rendszer, ha nem mindig mindent az utolsó pillanatban adnának be, s jobban átgondolnák a pályázatokat.

A rendezvény délutáni előadásaiban illetve kerekasztal beszélgetéseiben a résztvevők olyan pénzintézeti és pályázati szakértőktől kaptak információkat, tanácsokat, akik a napi gyakorlatból ismerik a vállakozók igényeit, problémáit, tisztában vannak a rendszer előnyeivel és buktatóival.

Program

9.30 - 9.35
Köszöntő
Borókai Gábor, főszerkesztő-lapigazgató, Heti Válasz
9.35 - 10.00
Megnyitó: Kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei
Szöllősi László, vállalkozásfejlesztésért és iparért felelős helyettes államtitkár,
Nemzetgazdasági Minisztérium
10.00 - 10.20
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program eddigi tapasztalatai
Ruszkai Péter, stratégiai és nemzetközi kapcsolatok igazgató helyettes, MAG Zrt.
10.20 - 10.40
Kis és közepes vállalkozások elkövetkező pályázati lehetőségei
Homolya Róbert, végrehajtási elnök-helyettes, NFÜ
10.40 - 11.00
Mennyire elégedett a piac az ÚSZT pályázataival? Fogadtatás, tapasztalatok, elvárások
Essősy Zsombor, vezérigazgató, MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.
11.00 - 12.00
Sikeresen pályázott cégvezetők tapasztalatai
Kerekasztal beszélgetés:
Papp József, termelési igazgató, Ilcsi Szépítő Füvek Kft.
Osztafin Zsolt, ügyvezető igazgató, Marshall Ablak Kft.
Szabó Gyula, ügyvezető igazgató, Ongropack Kft.
Bernáth Ágota, ügyvezető igazgató, Bervina Kft.
Nyírő József, cégvezető, FAMÜ Kft.
Moderátor: Gyökeres Zoltán, ügyvezető igazgató, SEMA Kft.
12.00 - 13.00
Ebéd
13.00 - 14.30
Hitelezési és pályázati gyakorlatok - Mely kritériumok alapján lesz egy cég
pályázatképes, milyen jogi, könyvviteli és pénzügyi témákra kell figyelni?
Kólya Tamás, DBH Project Management
Pályázat, hitel, önerő? Honnan szerezzünk gyorsan olcsó forrást?
Az Új Széchenyi Hitel és a Kombinált Mikrohitel részletei
Fehérváry Tamás, hitelezési vezető, Komplex Faktor Zrt.

Mi alapján döntse el a cégvezető, hogy milyen hitelt vegyen igénybe?
Milyen lehetőségek vannak a fedezetes és a fedezetek nélkül folyósított hitelekben,
mi az előnyük, milyen veszélyeket tartogatnak, melyek a leggyakrabban felmerülő problémák?
Kerekasztal beszélgetés:
Kálmán László, kis- és középvállalati üzletág vezető, Erste Bank
Soltész Gergő, vezérigazgató-helyettes, FHB Bank
Dercsényi György, üzletágvezető, Raiffeisen Bank 
Moderátor: Michnai Attila, szakújságíró, Heti Válasz

Projektfinanszírozási lehetőségek, amikor van ötlet és piac, de nincs tőke.
Milyen lehetőségek és kockázatok vannak a tőkebevonásban?
Török József, üzletfejlesztési igazgató, Új Széchenyi Terv Tőkebefektetési Alap
14.30 - 16.00
Válságmenedzsment - Hogyan másszunk ki a bajból, ha már benne vagyunk?
Drimál István, elnök, Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, Tanácsadó Osztály

Mit tegyünk végrehajtás esetén? Hogyan lehet az ingatlanokat a bankoktól visszavenni?
Mikor és milyen módon lehet pozícióba kerülni a bankoknál?
Csáki Ferenc, elnök, Magyar Faktoring Szövetség

Felszámolásból való kivásárlás lehetőségei és hátulütői
Somogyi Ferenc, elnök, Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete

Mit tegyen a cég, ha felmondják a hitelét?
Argényi Szabolcs, független banki hitel közvetítő