Konferencia

Megújuló energia/stratégia

Magyarország két meghatározó közéleti-gazdasági hetilapja, a Figyelő és a Heti Válasz évente egyszer közös konferenciát rendez egy-egy társadalom- és gazdaságpolitikai szempontból nagy jelentőséggel bíró aktuális témában.

Az idei tanácskozáson az energiapolitika témakörét járjuk körül a közelmúltban elfogadott nemzeti energiastratégia apropóján. A rendezvény az államigazgatás és az energiaszektor vezető szakemberei, valamint neves kutatók segítségével az állami szerepvállalás lehetőségeit vizsgálja az energiaszektorban, valamint foglalkozik az energiafelhasználás távolabbi jövőjével is.

Konferencia összefoglaló:

A Figyelő és a Heti Válasz hetedik alkalommal rendezett közös konferenciát, amely ezúttal az energia témakörét járta körül a közelmúltban elfogadott nemzeti energiastratégia apropójánMiközben a parlamentben éppen az energetikai törvényekről vitáztak a honatyák, a tanácskozáson az államigazgatás és az energiaszektor vezető szakemberei, valamint neves kutatók az energiabiztonságról, az atomerőművek szükségességéről, az állami szerepvállalás lehetőségeiről és az energiafelhasználás távolabbi jövőjéről cseréltek eszmét.

A konferencia nyitó előadója, Bencsik János energiaügyért és klímapolitikáért felelős államtitkár kijelentette, hogy olyan intézményrendszert kell létrehozni, amely ösztönzi a társadalmi részvételt a döntéshozatalban, támogatja a közjavakkal való gazdálkodás ésszerűsítését, az átláthatóságot, és a számon kérhetőséget. Bencsik hangsúlyozta, hogy Magyarország számára egy olyan mechanizmus kidolgozása lenne előnyös, amely egybeolvasztja a 2014-2020 közötti, többéves uniós pénzügyi keret klímapolitikai célú kohéziós támogatásait a nem ipari szektorok kibocsátását szabályozó Erőfeszítés-megosztási rendszer alatti kvótakereskedelemből származó bevételekkel, amelyeket aztán köztes pénzintézeteken keresztül a magánberuházások irányítására használ fel.

„Az elmúlt időszakban az üzleti érdekek és tervek megelőzték a társadalmi szempontokat, s mivel elképesztő méreteket öltött a fejlesztési tervek, a szektorális és regionális programok összehangolatlansága, ezért egységesebb és erősebb állami irányításnak kell megvalósulnia az energiaágazatban" - tette hozzá.

Az új, megújuló energia támogatási rendszerhez (Metár) háromszintű jogszabályalkotást tart szükségesnek az államtitkár. Míg a legfőbb keretszabályokat törvényi szinten határozzák majd meg, addig az új rendszer lényegi elemeit kormányrendelet fogja tartalmazni. A részletesebb, technikai követelményekre vonatkozó elvárásokat pedig miniszteri rendeletekben fogják rögzíteni. A támogatási rendszerrel kapcsolatos jogszabályokra még Brüsszelnek is rá kell bólintania, az Európai Bizottság jóváhagyása általában 6-18 hónapot vesz igénybe. Így a Metár leghamarabb csak 2013. januárjában léphet hatályba az eredetileg tervezett 2012 nyara helyett.

Az államtitkár előadását követő kerekasztal beszélgetés résztvevői az állami szerepvállalás lehetőségeit járták körül az energiaágazatban. Többen úgy vélték, nem mindig a szabályozás a legcélravezetőbb megoldás. Az állam a regionális piac megteremtésével is elérhetné, hogy számos probléma megoldódjon magától. Az állam élhetne a „keltetőgép" funkciójával is, azaz a megújuló energia és az előremutató megoldások támogatásával jó példával járhatna elől. A költségvetésből azonban nem lenne szabad átlagon felüli támogatást nyújtania olyan technológiáknak, amelyek még nem igazán kiforrottak. A hozzászólók részben a kiszámíthatóságot, a megvalósíthatóságot és az átláthatóságot hiányolták az ágazati szabályozásból, s a legtöbben kivezetnék a szociális szempontokat az energiaárak meghatározásából. Ugyanakkor azt is megértik, hogy „az állami szabályozókon erőteljes nyomást jelent a lakosság fizetőképességének és a gazdaság működőképességének a fenntartása".

Az atomenergia jövőjéről Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség igazgatója tartott vitára ingerlő előadást. Szerinte rossz háborút vívnak a zöld mozgalmak, amikor az atomenergia ellen szállnak síkra, mivel az elmúlt időben lényegesen jobban nőtt a szén felhasználása, mint bármely más energiaforrásé. Példaként említette, hogy a japán fukushimai atomerőmű katasztrófája után Németország bár 8 GW atomerőműi kapacitás azonnali leállításáról döntött, a kiesést most Franciaországból, francia atomerőművekből pótolja, s mindemellett 15 milliárd eurót fordít a széntüzelésű erőművek fejlesztésére. A szakember szerint noha atomenergia párti maradt a világ nagy része, határidőre, költségkereteken belül lebonyolított atomerőmű-projektről aligha lehet hallani. Az atomerőmű beruházások ezért inkább állami szerepvállalásban történnek, kivéve Finnországban, de a finn erőművet nem szokás sikertörténetként emlegetni. Magyarország jelenlegi gazdasági helyzetéből kiindulva úgy látja: „nem elképzelhető opció, hogy hazánk állami erőforrásokból atomerőművet építsen." Ugyanakkor még a tizet sem éri el azon vállalatok száma, amelyek elég erősek pénzügyileg ahhoz, hogy egy 10 milliárd eurós atomerőmű-projektbe vágjanak. Az európai bankrendszer pedig nincs túl jó állapotban ahhoz, hogy beszálljon a finanszírozásukba. Szerinte az atomenergia-program olyan centralizált országokban való, mint Kína, India, Oroszország vagy Dél-Korea.

A fukushimai katasztrófa után szkeptikussá váltam - mondta Kaderják Péter. A Regionális Energiakutató Központ igazgatója szerint az ukrán csernobili erőmű katasztrófája 20 évre állította le az atomerőmű-építéseket, a fukushimai után pedig remélhetően a megújuló energiaforrások és technológiák kerülnek majd előtérbe. Szerinte a nukleáris energiatermelés ma már egy elöregedő iparág, s nem tudni, milyen öregkori betegségei jöhetnek még elő. A szakember szerint csak idő kérdése, mikor következik be újabb katasztrófa. Úgy véli: a magyar államnak nem lenne szabad adófizetői forintokat betennie a Paksi Atomerőmű új blokkjainak megépítésébe, azt magánbefektetők bevonásával kellene megvalósítani. Ha 2030-ban elkészülnek az új blokkok, élettartamuk várhatóan 60 év lesz, 2090-ben viszont valószínűleg már nem a nukleáris energiatermelés lesz a legkorszerűbb technológia.

A konferencia egyik különlegességét az utolsó kerekasztal beszélgetés adta, melyen közlekedési és energetikai szakemberek cserélték ki a véleményüket arról, hogy a közlekedésben milyen alternatív üzemanyagok és megoldások lehetségesek, s milyen lesz a jövő közlekedése: vajon hidrogén vagy elektromos meghajtásúak lesznek-e száz év múlva a járművek. Varga Zoltán, a Széchenyi István Egyetem docense szerint fontos, hogy megújuló energián alapuljon a jövő üzemanyaga: ne szennyezze a környezetet, ne vonjon el mezőgazdasági területeket az élelmiszeralapanyag-előállítás elől, ne legyen baleseti kockázata, s a jármű tudja magával vinni; az elkészítésének, valamint a felhasználásának pedig kicsi legyen a helyigénye. Pál Norbert, az E.ON Energiaszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója bejelentette: hamarosan Bécsből akár Budapestig is el lehet jönni elektromos autóval. Az út mentén ugyanis 2-3 töltőállomás felépítését tervezi az E.ON, az érintett településekkel már zajlanak erről a tárgylások.

A rendezvény végén tudósok, (Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, Lukács Béla fizikus,Drucker György energiapiaci szakértő) azt vázolták fel, mit hoz a jövő száz év múlva az energia- és a biztonságpolitikában.

Program

09.30 - 09.40
Köszöntő
Borókai Gábor, főszerkesztő, Heti Válasz
Illisz László, főszerkesztő, Figyelő
09.40 - 10.00
Nyitó előadás
Bencsik János, klíma- és energiaügyi államtitkár, NFM
10.00 - 10.50
Állami szerepvállalás az energiaszektorban
Hogyan lehet megoldani a múltból örökölt problémákat?
Milyen válaszok adhatók az uniós kötelezettségeinkre, energiafüggőségünkre, energiaszegénységre? Ellátásbiztonsági szempontok az energiastratégiában
Kerekasztal beszélgetés:
Hajdu Balázs, elnökségi tag, Magyar Villamosenergia Kereskedők Egyesülete
Zsuga János, elnök, Magyar Gázipari Egyesülés
Gerse Károly, elnöki kabinet vezető, Magyar Villamos Művek
Vaszkó Csaba, WWF Magyarország
Ferencz I. Szabolcs, ügyvezető igazgató, MOL Nyrt., Társasági Kapcsolatok
Moderátor: Hlavay Richárd
10.50 - 11.20
Kávészünet
11.20 - 12.10
Az atomenergia jövője a fukushimai katasztrófa után
Meghasadás Európában? Kitekintés a világban és az unióban zajló folyamatokra
Vitaindító előadás: Varró László, igazgató, Nemzetközi Energia Ügynökség
Kerekasztal beszélgetés:
Perger András, projektvezető, Energiaklub
Aszódi Attila tanszékvezető egyetemi tanár, BME Nukleáris Technikai Intézet,  Atomenergetika Tanszék
Katona Tamás, tudományos tanácsadó, Paksi Atomerőmű
Moderátor: Iványi Balázs
12.10 - 13.00
A megújulók esélyei
Milyen lehetőségeket, milyen előnyöket vagy hátrányokat jelent a
megújuló energia terén a nemrég elfogadott nemzeti energiastratégia?
Vitaindító előadás: Chikán Attila, vezérigazgató, Alteo
Kerekasztal beszélgetés:
Soós Csaba, elnök, E-Star Nyrt.
Kaderják Péter, igazgató, Regionális Energiakutató Központ
Jung László, vezérigazgató, Egererdő Zrt.
Moderátor: Iványi Balázs
13.00 - 14.00
Ebéd
14.00 - 14.50
Közlekedés energetika
Alternatív üzemanyagok, alternatív megoldások - hol húzódnak a fizikai határok?
Vitaindító előadás: Varga Zoltán, docens, Széchenyi István Egyetem
Kerekasztal beszélgetés:
Varga Zoltán, docens
Wilde György, főtitkár, Magyar Ásványolaj Szövetség
Vitézy Dávid, vezérigazgató, Budapesti Közlekedési Központ
Winkler János, igazgatósági tag, E.ON Hungária Zrt.
Moderátor: Hlavay Richárd
14.50 - 15.30
Az energia- és a biztonságpolitika összefüggései
Mit hoz a jövő száz év múlva?
Előadások (10-10 percben):
Szabó Gábor, rektor, Szegedi Tudományegyetem
Lukács Béla, fizikus
Drucker György, energiapiaci szakértő