Konferencia

Repülőrajt - Az önkormányzati gazdálkodás aktuális

Konferencia a KPMG szakmai támogatásával

Az új önkormányzati ciklus első néhány hete meghatározó lehet a következő négy év sikeres megalapozásához. A konferencia célja az volt, hogy az egyes témakörök elismert szakértői által megfogalmazott megállapítások, módszerek és javaslatok segítséget nyújtsanak a városvezetők számára a megfelelő válaszok megtalálásában, a problémák strukturált megoldásában.

Konferencia összefoglaló:

Nem véletlen, hogy épp november első felében vált időszerűvé a konferencia megrendezése, mivel mostanra már az önkormányzatok is megismerték a jövő évi költségvetés sarokszámait, vagyis kialakult a játéktér. De van-e mozgástér, finanszírozhatóak-e az önkormányzatok? - ez a kérdés állt az egész napos rendezvény középpontjában.

A finanszírozhatóság az ellátandó feladatok körétől függ - azaz attól, hogy milyen  feladatokat jelöl ki az állam az önkormányzatok számára, illetve helyi szinten milyen további feladatok ellátására vállalkoznak.Tállai András önkormányzati államtitkár előadásában elmondta, hogy új önkormányzati törvény készül, amelynek előkészítése során teljes feladat-felülvizsgálat indult el. Cél a jelenlegi mintegy 3500 önkormányzati feladat újradefiniálása beleértve olyan alapvető feladatokét is, mint az oktatás és az egészségügy. A törvény előkészítése során vizsgálják többek között a társulások helyzetét, a megyei illetve megyei jogú önkormányzatok  feladatmegosztását, a kormányzati szerkezet átalakításának hatásait. Cél a feladatfinanszírozásra való áttérés és az adminisztratív terhek jelentős csökkentése. 

Az első panelbeszélgetés résztvevői - Kósa Lajos Debrecen, Kovács Zoltán Pápa polgármestere, illetveBagdy Gábor főpolgármester-helyettes - számos példával illusztrálták a jelenlegi feladattömeg ellentmondásait, és konkrét javaslatokkal álltak elő a megszüntetendő feladatokat, funkciókat, szervezeteket illetően.

2005 óta a háromszorosára, ezer milliárd forint fölé nőtt az önkormányzatok hiteleinek összege, és ebből 485 milliárdot tett ki a kötvényállomány. Eddig 30 önkormányzat került csődhelyzetbe, és 250 település kért adósságrendezési eljárást, ami a fizetőképesség helyreállítását célozza. A helyzet ez alapján nem tűnik annyira vészesnek, de az igazi probléma abban rejlik, hogy a települések által végrehajtott beruházásoknál, fejlesztéseknél sokszor nem volt szempont a fenntarthatóság. Ráadásul az önkormányzatok apparátusában még ma is él az a viselkedési minta, hogy az előző vezetés által szükségesnek tartott feladatokat a következő garnitúra is megtartja. Mindeközben próbálnak alkalmazkodni az állam, a „hatalom" elvárásaihoz is, és nem kívánják magukra haragítani a lakosságot sem. Kétségtelen, hogy az önkormányzatok az elmúlt években a túlélésre rendezkedtek be. A szakember is abban látja a problémák megoldását, hogy a hivataloknak választaniuk kell a feladatok között, és a nem kötelezőket egyre kevésbé szabad elvállalniuk.

A témakör kerekasztal-beszélgetésén a hitelezői oldalt képviselő két bank önkormányzati területért felelős vezetője és Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere egyetértett abban, hogy nem szabad összemosni az önkormányzati szektort: míg a megyei önkormányzatoknak előreláthatóan jelentős problémát fog jelenteni a törlesztés, addig nem jelenthet problémát a kötelezettségek kezelése például egy olyan megyei jogú városnak, amelynek abszolút értékben magas, 20 milliárd Ft-os nagyságrendű az adóssága, ugyanakkor 40 milliárd Ft körüli az éves költségvetési főösszege és iparűzési adó- bevétele megközelíti az évi 10 milliárd Ft-ot.

A beszélgetésben elhangzottak megerősítették azt a tételt, hogy az adósság a jelenlegi feladatmegosztás és annak finanszírozása mellett újratermelődne. Várhatóan a tervezett önkormányzati reform enyhít a terheken, de addig is arra lehet biztatni az önkormányzatokat, hogy gondolják át a megtakarítási lehetőségeiket, és ne szégyelljék ellesni, lemásolni a más önkormányzatoknál már bevált technikákat, intézkedéseket.

Az önkormányzatoknak 2007 óta 1350 milliárd forintnyi uniós támogatást ítéltek oda - erről Petykó Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnöke számolt be a fejlesztéspolitikáról szóló blokk felvezető előadásában. Ennek java részét közlekedési, valamint szennyvízkezelési és csatornázási fejlesztésekre fordították.

Az előadást követő kerekasztal-beszélgetés egyik legfőbb tanulsága, hogy az EU-s társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében már a tervezés során számolni kell azok hosszú távú fenntarthatóságával mind társadalmi, környezeti és üzemeltetési szempontból. Mindez azért is fontos, mert jellemzően az önkormányzatok arra pályáznak, amire pénz van: így fordulhat elő, hogy olyan fejlesztésekbe is belevágnak a települések, amelyek fenntartása később túlságosan sokba kerül - mondta Szaló Péter, a Belügyminisztérium területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára. Benedek Zsolt, a Regionális Programok Irányító Hatóságának igazgató-helyettese elmondta, hogy annak érdekében, hogy az önkormányzatok már a projekt beadása előtt mérlegeljék a fenntarthatósági szempontokat stratégiai gondolkodásra kell ösztönözni őket.

A stratégia szükségességét bizonyítja többek között Balatonfüred példája is, ahol a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának (IVS) köszönhetően átgondolt, egymásra épülő uniós fejlesztések tették élhetőbbé a Balaton-parti várost - mondta Bóka István, polgármester. Az átgondolt, logikus pályázatkészítés jelentőségét kiemelte Szabó István, Mátészalka polgármestere is.

A turizmus sikere egy település esetében szervesen összefügg a településfejlesztés számos vonatkozásával: közlekedés, infrastruktúra, kulturális örökség és rehabilitáció, ingatlanvagyon hasznosítás.  Egy stratégiai szemlélet vezérelt integrált városfejlesztési gondolkodás esetén a turizmus, mint kitörési pont esélye is jelentősen megnő, továbbá a különböző uniós forrásokhoz való hozzáférési lehetőségek is javulnak - hangsúlyozta Szaló Péter helyettes államtitkár a negyedik blokk felvezető előadásában.

Olyan meghatározó fürdőturizmussal rendelkező városok, mint Sárvár és Gyula polgármestereibeszámoltak arról, hogy a kulcsfontosságú termál készleteikre alapozva, folyamatosan fejlesztik turizmus kínálatukat, és a nehéz piaci viszonyok ellenére is sikerül bővíteniük,  illetve a befektetői érdeklődést felkelteniük.

A természet gyógyító erejét jobban kihasználhatná hazánk: Kovacsics Imre, a SPA Hungary Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a felszín alatti vizek országaként lehetne ,,eladni" Magyarországot. Felhívta azonban a figyelmet a minőségi fürdők fejlesztésének szükségességére, valamint az elmúlt évek néhány ezzel kapcsolatos gyerekbetegségére is. Egyedi beruházásokban kellene gondolkodni - tette hozzá -, ha például nálunk épülne egy "vízi Disneyland", biztosan tódulnának a turisták mindenhonnan, hiszen ilyen nincs a világon.

Az Új Széchenyi Terv a hagyományos egészségturizmus szolgáltatások illetve az orvosi szolgáltatásokra alapozó klinikai turizmust helyezi előtérbe. Mezősi Csilla, a Magyar Turizmus Zrt. egészségturizmus szakértője felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg Magyarország egyetlen területen világelső, és ez a fogászati turizmus. Ennek a helyzeti előnynek a kihasználása indokolja a klinikai turizmus előtérbe helyezését a környező országok részéről egyre növekvő konkurencia ellensúlyozása végett.

Az egészségüggyel foglalkozó utolsó blokk valamennyi résztvevője igen fontosnak tartotta a turizmus és az egészségipar kapcsolatát. Rácz Jenő, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. főigazgatója előadásában felidézte: az egészségipar több GDP-t termel, mint amennyit az egészségügy felhasznál. E téren is paradigmaváltásra van szükség: a szakmai és a társadalmi vita az elmúlt napokban kezdődött az egészségügy megmentését célzó Semmelweis Tervről.

A Semmelweis terv által tervezett integráció kialakításakor figyelembe kellene venni a már meglévő magyar holding modellek tapasztalatait - mondta Csiba Gábor, a Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért egyesület elnöke.

Pesti Imre a vitairatban ismertetett 9 területi ellátási szervezeti egységgel szemben a megyei szintű egészségügyi rendszert támogatná. Az egészségügyért felelős budapesti alpolgármester véleménye szerint a bizonyos szakmákban országos koncentrációt igénylő feladatokat is el lehet osztani a megyei korházak között. A betegek akkor tapasztalnának először minőségi változást az ellátásban, ha a beteg utak egymásra épülnének, és nem éreznék elveszettnek magukat a rendszerben - emelte ki Sinkó Eszter. A SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató-helyettese szerint ezért elengedhetetlen, hogy az integrációban a kórház alatti járó beteg szint is része legyen a betegút-szervezésnek.

Csiba Gábor szerint a jogszabályok már a rendszerváltás óta lehetővé teszik a helyi önkormányzatok számára, hogy a kórházakat a megyének illetve az államnak átadják, ha nem tudják ellátni feladataikat.Baráth Lajos, az EGVE alelnöke szerint azonban az önkormányzati vezetőknek sem politikailag, sem gazdaságilag nem áll érdekükben átadni kórházaikat az államnak. A kórházak munkahelyeket és beszállítói piacot teremtenek a településen, emellett  a felmerülő problémák is általában a helyi politikai szinten csapódnak le. Ónodi-Szűcs Zoltán, az Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. elnök-vezérigazgatója mindehhez hozzátette, hogy a gazdasági társasággá alakult kórházak esetében állami átvételről nem lehet szó, csupán az intézmény megvásárlásról könyv szerinti értéken.

Program

Program:

10.10-10.15 Köszöntő

Borókai Gábor, főszerkesztő-lapigazgató, Heti Válasz
Várnai Éva, partner, KMPG
Barsiné Pataky Etelka, elnök, Magyar Mérnöki Kamara

10.10-11.15 Önkormányzati feladatok - kormányzati tervek

A magyar önkormányzati rendszer reformjának szükségessége évek óta a napirenden van. Az önkormányzatok egyre nagyobb finanszírozási problémákkal küzdenek, mialatt az általuk ellátandó közfeladatok folyamatosan növekednek. Melyek az önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatok, hol vannak a hatáskörök határterületei? Megoldás lehet-e a járások bevezetése?

Előadás: Tállai András, önkormányzati államtitkár, BM

Kerekasztal:
Tállai András, önkormányzati államtitkár, BM
Bagdy Gábor, főpolgármester-helyettes
Kósa Lajos, Debrecen polgármestere
Kovács Zoltán, Pápa polgármestere

Moderátor: Várnai Éva, partner, KPMG

11.15-12.15 Akadályfutás - Finanszírozási kérdések

A szűkülő bevételek és a rájuk háruló feladatok növekedése miatt az önkormányzatok eladósodása felgyorsult az elmúlt években. Ennek eredményeként az önkormányzati szektor kötvényállománya és banki hitelei meghaladják az ezermilliárd forintot, melynek törlesztése egyre nagyobb terhet jelent a helyhatóságok számára. Mit tehetnek azok az önkormányzatok, amelyeknek problémát jelent a törlesztés? Mit lehet javasolni a jelenleg pótlólagos finanszírozást kereső helyhatóságoknak? Mikor tekintenek a bankok hitelképesnek egy önkormányzatot? Van-e visszaút a csőd után?

Előadás: Szebellédi István, polgármesteri tanácsadó, Pécs

Kerekasztal:
Keményné Koncz Ildikó, önkormányzati üzletágvezető, Raiffeisen
Komjáthy Kálmán, önkormányzati üzletág desk igazgató, Erste Bank
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere

Moderátor: Palotai Zsolt, szenior menedzser, KPMG

12.15-13.15 Ebéd

13.15-14.30 Önkormányzatok és fejlesztéspolitika - EU-s programok tapasztalatai, mi várható az Új Széchenyi   tervtől

Az önkormányzatok fejlesztési programjaiban meghatározó szerepet játszanak az EU-s források. A beszélgetés során áttekintjük az eddigi tapasztalatokat, és arra keresünk választ, hogy az önkormányzatok fejlesztési céljait mennyiben segítik elő az európai uniós támogatások, illetve melyek azok a területek, ahol változtatások szükségesek.

Előadás: Petykó Zoltán, elnök, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Kerekasztal:
Petykó Zoltán, elnök, NFÜ
Szaló Péter, területrendezési és építésügyi helyettes államtitkár (BM)
Benedek Zsolt, igazgató-helyettes, Regionális Operatív Programok 
Szabó István, Mátészalka polgármestere
Bóka István, Balatonfüred polgármestere

Moderátor: Várnai Éva, partner, KPMG

14.30-15.30 Jó beruházási döntések, kitörési pontok: innováció, logisztika, közlekedés, energia, egészségturizmus

Milyen komplex szempontrendszert kell értelmezni, ha egy település stratégiai fejlesztési koncepció kidolgozásába kezd? Mikor, milyen feltételekkel jelenthet kitörési pontot a turizmus, azon belül az egészségturizmus? Milyen, lehetőségeket, irányokat kínál az Új Széchenyi Terv? Van-e általános recept a fürdők hatékony üzemeltetésére? Az integrált településfejlesztési stratégia kialakítása és a „városüzemeltetés" kapcsolata és szempontrendszere 

Előadás: Szabó Péter

Kerekasztal:
Kovacsics Imre, elnök-vezérigazgató, SPA Hungary Holding Zrt. 
Mezősi Csilla, egészségturisztikai szakértő, Magyar Turizmus Zrt. 
Kondora István, polgármester, Sárvár  
Görgényi Ernő, polgármester, Gyula

Moderátor: Kali Zoltán, szenior menedzser, KPMG

15.30-16.30 Egészségügy 

A beszélgetés témája az egészségügy területén tervezett centralizáció (működtethetné-e az állam az egészségügyet?)

  • Az állami és önkormányzati feladatmegosztás jellegzetességei (tulajdonviszonyok, ellátási kötelezettség, stb.)
  • Szervezeti forma (gazdasági társasággá alakulás, holdinggá szervezés)
  • Ellátásszervezés, betegirányítás hatékonyabbá tétele
  • Területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítása (OEP és ÁNTSZ regionális intézményeinek megyei kormányhivatalokba olvasztása)


Előadás: Rácz Jenő - főigazgató, Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt.

Kerekasztal:
Rácz Jenő - főigazgató, Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Nonprofit Zrt. 
Ónodi-Szűcs Zoltán - elnök-vezérigazgató, Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt.
Sinkó Eszter - igazgató-helyettes, SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központ 
Pesti Imre - főpolgármester-helyettes
Baráth Lajos, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének helyettes elnöke
Csiba Gábor, elnök, Stratégiai Szövetség a Magyar Kórházakért Egyesület 

Moderátor: Nestor Andrea, igazgató, KPMG