Konferencia

Városfejlesztés a Duna mentén

Urbanisztikai konferencia a Heti Válasz szervezésében

A rendezvény résztvevői a Magyar Építész Kamara képzési kreditpontjaira jogosultak

Magyarország Duna mellett fekvő települései kivételes lehetőség előtt állnak, ugyanis a közeljövőben a Duna-menti államok együttműködésével létrejöhet a Duna Régió, amely az EU döntése alapján transznacionális támogatási területként jelenik meg a 2013-2020-as költségvetésben. Milyen urbán fejlesztési lehetőségeket tartalékol a folyó, amelyek a regionális fejlődés alapjaként tudnak szerepelni? Milyen fejlesztési programok állnak tervezés alatt vagy indultak el Duna-menti városainkban? A tanácskozáson magyar építészek és urbanisztikai szakemberek mellett sikeres külföldi városfejlesztési projektek szakértői számolnak be tapasztalataikról, fejtik ki véleményüket a témában.

Konferencia összefoglaló:

A Heti Válasz tavalyi nagy sikerű urbanisztikai konferenciájának folytatásaként idén Magyarország Duna-menti településeinek fejlesztési kérdéseivel foglalkozó tanácskozást rendezett a Kiadó. A témaválasztást - városfejlesztés a Duna mentén - az indokolja, hogy az Európai Bizottság támogatja egyEurópai Duna Régió Stratégia kidolgozását, amelynek hosszú távú célja egy új közép- és délkelet-európai növekedési tengely alapjainak megteremtése. Így a Duna-menti államok együttműködésével létrejöhet a Duna Régió, amely transznacionális támogatási területként jelenik meg az EU 2014-2020-as költségvetésében. A kezdeményezés egyrészt segíthet, hogy Budapest hosszútávon regionális csomóponttá, "a Duna fővárosává" váljon, másrészt összehangolja a folyóhoz köthető fejlesztéseket, stratégiai elképzeléseket különböző településeinken.

Az Európai Unió Duna-régió stratégiája gyakorlatilag csak ürügy arra, hogy a folyó vonzáskörzetében új struktúrák jöhessenek létre - mondta nyitó előadásában Z. Halmágyi Judit, a Duna nemzetközi építészeti tervpályázat fővárosi megbízottja. A Duna-menti települések kapcsolatának újrafogalmazása nem csupán Budapest és Magyarország, hanem egész Európa képét átformálhatja. Európa területi újrafelosztása ugyanis jelenleg vízbázis-alapon zajlik: a Baltikumot követi, a Mediterrán régiót megelőzi a Duna-régió létrehozása.

 A stratégia országhatárokon átívelő együttműködést tesz lehetővé, melyben nem magányos települések, hanem összekapaszkodó identitáskörzetek jutnak labdához. Annak a ténynek, hogy Magyarország a teljes folyószakasznak szinte pontosan a felezőpontján fekszik, különös jelentőséget ad, hogy a stratégia elfogadására várhatóan 2011 tavaszán, a magyar elnökség idején kerül sor. Z. Halmágyi Judit szerint a stratégia emocionális project, amitől azt várjuk, hogy lelkileg is felhozza a régiót, megerősítse önbecsülésünket és kötődésünket a Dunához.

Az unió a fenntartható fejlődés jegyében egyre inkább előnyben részesíti a vízi közlekedést, a folyó átjárhatósága nemzetközi szerződésekben megfogalmazott elvárás. A magyarországi szakaszon ugyanakkor vagy ötven hajóútszűkület, gázlós terület nehezíti az áthaladást, melyek miatt alig valamivel több, mint kétszáz napon lehet végighajózni rajta - mondta Szabó Gábor tájépítész mérnök, a TÉR-TEAM Kft. vezető tervezője, akinek nevéhez fűződik többek között a vízlépcső nyomait eltüntető nagymarosi tájrehabilitáció. Meg kell keresni azokat a területeket, ahol az elengedhetetlenül szükséges medermunkák a legkevesebb beavatkozással végezhetők el annak érdekében, hogy a nemzetközi kötelezettségeinknek eleget tehessünk.

Török Lívia a Studió Mertropolitana szenior projektmenedzsere rávilágított: a közös problémák megoldására már számos nemzetközi és hazai együttműködés jött létre, melyek közül kiemelkedik a Budapest-Bécs-Ulm-Pozsony tengely. A stratégia megteremti a decentralizált, területi szemléletű, kooperatív kormányzati stratégia lehetőségét is.

A Duna-menti magyar városok - Győr, Szentendre, Baja, Esztergom - képviselőinek kerekasztal-beszélgetésén kiderült: a települések nem versengenek a turizmus terén, hiszen a bajai halászléfőző fesztivál iránti érdeklődést nem oltja ki a mohácsi busójárás, viszont érdekellentétbe kerülhetnek a kikötőfejlesztések kapcsán. Élő együttműködés kialakításával érhető csak el, hogy ne váljanak vetélytárssá, hogy aztán a lehetőségeket végül egy nevető harmadik, például egy szlovák település fölözze le. Az összes Duna-menti települést érintő közös kérdésekben egységes nemzeti fejlesztési akarat megszületését sürgetik. A Duna ugyanis a régiók perifériáján található, ezért a regionális tervekből rendre kimarad.

A piaci szereplők közül az elsőként Noah M. Steinberg, a Wing Zrt. vezérigazgatója kapott szót, aki nehezményezte, hogy magánfejlesztők nem juthatnak hozzá az európai uniós pályázatokhoz. Zoboki Gábor építész szerint nem lehet Budapestet „megcsinálni", amíg a döntéshozók és a fejlesztők között szakadék tátong. Zoboki szerint nagyon kellenek a nemzetközi katalizátorok, de a legfontosabb az, hogy a várostervező és az építész szakma párbeszédet kezdjen. Stefan Polonyi építőmérnök, a Kölni egyetem nyugalmazott professzora arról beszélt, hogy Amerikától Európáig egyre több helyen létesülnek lakóhidak, különösen azokban a városokban, ahol a vízparti telkek gyakorlatilag már elfogytak. A hídépítés drága mulatság, ám ha épületeket emelnek rá, a közösségi és fejlesztői érdek összekapcsolásával a beruházás nyereségessé tehető. Ez a trend azonban még nem ért el Magyarországra.

Dick Sikkes holland építész Amszterdam mellett többek között Bilbao és Temesvár újrafogalmazásában is részt vett. Kiemelte: olyan, hosszú távú városfejlesztési elképzelésekre van szükség, amelyek képesek alkalmazkodni a változó piaci szituációkhoz. A város fejlődés ugyanis csak akkor okoz problémát, ha nem terveznek jól. A városfejlesztést kommunikációs rendszerként kell felfogni: meg kell vizsgálni a település tágabb környezetben betöltött szerepét. Az erősségek és gyengeségek feltárása után kell dönteni a város jövendő identitásáról, és arról, hogy kitágítják vagy sűrítik a várost. A befektetési stratégiák - azaz annak kérdése, hogy honnan lesz pénz a fejlesztésre - csak ezután jelenhetnek meg. „Tipikus holland módszer, hogy addig beszélünk valamiről, míg ki nem kristályosodik a megoldás" - mondta Dick Sikkes.

Georg Steiner, Linz Turisztikai Hivatalának igazgatója arról beszélt, hogy városa az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésével lehetőséget kapott arra, hogy iparvárosból a kultúra városává váljék. A fejlesztések célja a jobb életminőség megteremtése volt. Nyugodt pontokat létesítettek a lüktető nagyvárosban, ami az operaház és kulturális központ építésén túl azt is jelentette, hogy a nagytemplom egyik tornyában lehetőséget nyitottak arra, hogy a városlakók egy-egy hétre kipróbálhassák a városi remeteéletet. Linz egyik nagy kihívása, hogy az átutazókat meg tudja-e állítani. Erre az egyik esélyt a Duna újra tematizálásában látják: kulturális fürdőzésre kell meghívni az átutazókat. Ha az emberek nem mennek be a koncerttermekbe és a színházakba, az előadásokat kell kivinni a folyópartra, vagy éppen a folyóra, mozgó színpadra.

Marek Dinka, a pozsonyi Polgármesteri Hivatal városfejlesztési főosztályának munkatársa többek között elmondta: a Duna-régió Stratégia kapcsán tekintettel vannak a Szigetköz vízszintingadozásának megoldására is. Meg kívánják teremteni annak a lehetőségét, hogy a Mosoni Duna víztöbbletét a Fertő tóba táplálják vissza. Ez azonban három állam együttműködését feltételezi.

Másfélmillió négyzetméternyi fejlesztési területre születtek megvalósításra váró tervek Budapesten, a Duna partján úgy, hogy mindeddig nem készült átfogó koncepció a Dunáról - végzett gyors fejszámolást Demeter Nóra, a Zoboki, Demeter és Társaik építésziroda egyik igazgatója, aki összefogta a fejlesztők, valamint a fővárost képviselő Z. Halmágyi Judit kerekasztal-beszélgetését. A résztvevők megállapították: a város nem bírná el, hogy a fejlesztések egyik napról a másikra megvalósuljanak, de ez a veszély szerencsére nem fenyeget. Könnyebb lenne viszont egy jobban kommunikált városfejlesztési koncepció mentén dolgozni, melyben világosabbak a preferenciák.

„Érezzük, hogy túl sok idő elment anélkül, hogy Budapestnek városfejlesztési stratégiája született volna" - gyakorolt önkritikát a főváros nevében Z. Halmágyi, aki szerint a város kitalálása, programozása teljesen hiányzik a hazai gyakorlatból. Úgy látja, Beleznay Éva, a város közelmúltban váratlanul lemondott főépítésze csak másfél éve tudott érdemben hozzáfogni a stratégia fölvázolásához, mert hivatali idejéből két évet arra szánt, hogy a szekrényből kidőlő csontvázak között rendet rakjon. Beleznay veszte szerinte az lett, hogy a nálunk még szokatlan módon üzleti fejlesztési modellt akart összerakni, amit a főváros megvétózott. A struktúratervezés egyébként már megkezdődött, négy egyetem bevonásával.

Struktúrát kell változtatni ahelyett, hogy személyeket hibáztatnánk. Mindaddig, amíg a döntéshozatal módja, kreativitása nem változik, amíg a politikai szándék csak a települések üzemeltetésére irányul, jó esély van rá, hogy a 1,5 millió négyzetméterre alkotott nagyívű tervek is a soha meg nem valósuló gigaprojectek sorsára jutnak - hangzott egy vélemény a közönség soraiból.

Program

09:00-09:30       Regisztráció

09:30-09:35       Köszöntő
                        Borókai Gábor, Heti Válasz, főszerkesztő-lapigazgató

09:35-09:55       Nyitó előadás:
                        Duna Régió  - egy emocionális európai fejlesztési projekt
                        Z. Halmágyi Judit, a Duna nemzetközi építészeti tervpályázat Fővárosi megbízottja

09:55-10:15       Duna, tájépítészet, hajózás, stratégia
                        Szabó Gábor, a Magyar Építész Kamara tájépítészeti szekciójának vezetője
                        Környezetvédelem, ökológia, folyami közlekedési lehetőségek, árvízvédelem a mai
                        magyarországi lehetőségek tükrében

10:15-10:35       A fejlesztés új útjai: partnerhálózatok szerepe a formálódó Duna térben
                        Török Lívia, szenior projekt menedzser, Studio Metropolitana

10:35-11:20       Kerekasztal beszélgetés:
                        Duna menti települések városfejlesztési programjai
                        Résztvevők: Dietz Ferenc, polgármester (Szentendre), Révfy Zoltán, polgármester
                        (Baja), Révi Zsolt, főépítész (Győr), Knapp János Pál, alpolgármester (Esztergom)
                        Moderátor: Németh Bálint, ügyvezető igazgató, AERA Property & Destination

11:20-11:50       Kávészünet

11:50-12:10       Duna-parti városfejlesztés az ingatlanfejlesztő szemével
                        Noah M. Steinberg, vezérigazgató, WING Zrt.

12:10-12:30       Duna-parti városközpontok tervezési metodikája
                        Budai Vár, Albertfalva, Esztergom
                        Zoboki Gábor, építész

12:30-13:00       Városhíd – hídváros
                        Hidak szerepe a XXI. századi városfejlesztésben („living bridge” projektek)
                        Dr. Polónyi István, egyetemi tanár (Köln)

13:00-14:00       Ebéd

14:00-14:30       Holland történeti városok vízparti koncepciói
                        Dick Sikkes, építész (Hollandia)
                        A hollandok városfejlesztési stratégiái, EU-s pályázati lehetőségek
                        Új munkája: Temesvár teljes fejlesztési koncepciója

14:30-15:00       Egy Duna-parti település város- és turisztikai fejlesztésének lehetőségei
                        Városfejlesztés Linzben, az Európa Kulturális Fővárosa 2009 projekt kapcsán
                        Georg Steiner, igazgató, Turisztikai Hivatal Linz

15:00-15:20       Az Európai Duna Régió Stratégia szerepe Pozsony városfejlesztésében
                        Marek Dinka, Városfejlesztési Főosztály, Polgármesteri Hivatal, Pozsony

15:20-16:10       Kerekasztal beszélgetés:
                        Duna-parti ingatlanfejlesztések Budapesten
                        Résztvevők: Árendás Gergely (Duna Passage), Tiba János építész, Dick Sikkes
                        építész, Z. Halmágyi Judit (fővárosi képviselő), Bene Zoltán (Reneszánsz Zrt.)
                        Moderátor: Demeter Nóra, építész

16:10-16:20       Zárszó