Sport

A jég hátán is

/ 2018.02.07., szerda 18:09 /
A jég hátán is

A magyar rövid pályás gyorskorcsolyázók megszerezték a maximális tíz kvótát a phjongcshangi téli olimpiára, ami mindössze hét országnak sikerült. Végigvesszük, hogyan lett a short track magyar sikerágazat.

Hunyady Emese gyorskorcsolyázónak úgy szurkoltak a magyarok, mintha nem is osztrák színekben indult volna az aranyért 1500-as távon 1994-ben a lillehammeri téli olimpián. A magyarok többsége az ő sikerei után hallott először a gyorskorcsolyáról, a short track pedig nem sokkal korábban, 1988-ban debütált a téli olimpián.

A gyorskorcsolyának két ága van: a nagypályás gyorskorcsolyát négyszáz méteres pályán, a rövid pályás gyorskorcsolyát, azaz a short tracket 111 méteres pályán bonyolítják. Utóbbinak ideális helyszíne tulajdonképpen bármely hokipálya. A nagypályás gyorskorcsolya a hollandok nemzeti sportja, a short track szülőhazája Kanada. Az igazi sikereket az utóbbi években short trackben értük el. Az első olimpiai pontokat hazánknak 2006-ban, a torinói olimpián Knoch Viktor és Huszár Erika szerezte 5., illetve 4. helyével. Liu Shaolin Sándor is short trackesként lett Magyarország első világbajnoka a sportágban, 2016-ban.

Testvérharc

Mivel idehaza a short track rövid idő alatt vált rendkívül népszerűvé, a versenyzők felkészülését úgy oldották meg, hogy jó néhány edző profilt váltott. Volt, aki a triatlon felől érkezett, más műkorcsolyázóból képezte át magát short track-edzővé – például Telegdi Attila és Bánhidi Ákos, akik az olimpiai csapatot erősítik. Az ő munkájuk eredményeképpen sikerült Európa élmezőnyébe kerülni. Az áttörést 2013 őszén az jelentette, hogy a magyar sportolók mellé szerződtették a sportág egyik nagyágyújának számító kínai edzőnőt, Zhang Jinget, közismert nevén Linát. Az ő nevéhez köthető a hazai short track meglódulása. Ehhez persze az is kellett, hogy az olimpiai keret tagjai – függetlenül attól, hogy melyik egyesülethez tartoztak – megkapjanak pénzt, paripát, fegyvert a felkészüléshez. A short track kitüntetett ágazat lett, miközben a korábban sikeres, ám az utóbbi időben kevesebb eredményt felmutató jeges sportágak, mint a jégtánc vagy a műkorcsolya, háttérbe szorultak. A felkészülést mozgásterapeuták, masszőrök, gyúrók mellett olyan technikusok is segítik, akik a korcsolyákat nemhogy napra-, de másodpercre készen beállítják a versenyző alkatához, magasságához, testsúlyához és képességéhez.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A sportág kiemelésével egy időben csatlakoztak a short trackhez nagyon fiatalon a kínai apától és magyar anyától született Liu fivérek: Liu Shaolin Sándor (született Budapesten, 1995-ben) és Liu Shaoang Ádó (Budapest, 1998). Ahogy írtuk, az idősebbik fivér, Sándor szerezte meg Magyarországnak 2016-ban a sportág első világbajnoki címét, Shaoang Ádó pedig az MTK színeiben ért el egyedülálló eredményeket: a junior vb-n minden számot ő nyert meg. Míg bátyja „csak” egy számban tudott világbajnoki címet szerezni (1500 méteren), ő 500, 1000 és 1500 méteren is győzött.

A cél 2026 lenne?

Liu Shaolin Sándort sokoldalú versenyzőnek tartják, aki mindhárom távon világszintű teljesítményre képes. Amint ezt kontinens- és világbajnokságokon bizonyította is: mindegyik távon éremszerző tudott lenni. „Nagyon sokat kell még dolgoznunk azért, hogy valóban gyorskorcsolya-nagyhatalommá váljunk” – figyelmeztet Orendi Mihály, a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség ügyvezető igazgatója. Ehhez például az kell, hogy olyan jégpályák álljanak rendelkezésre, amelyeken 11 hónapon át lehet korcsolyázni. Ennek érdekében született tavaly kormányzati döntés a Nemzeti Korcsolyázó Központ létrehozásáról, amely Istvánmezőn, a Budapesti Olimpiai Központ területén, a Millenáris Velodrom és a Kisstadion elbontásával épül fel a Papp László Aréna mögötti részen, legkésőbb 2022-ig. A Nemzeti Korcsolyázó Központ része annak a tervnek, amely szerint Magyarország bekapcsolódna Ausztria mellett a 2026-os téli olimpia megrendezésébe – szívesen adnánk otthont a jeges versenyszámoknak.

Jó minőségű jégpálya nem csak a fővárosban van. Miskolctól Székesfehérváron át Jászberényig országszerte találni kiváló jégcsarnokokat, így a short track nem a fővárosi gyerekek kiváltsága. Szegedről indult az olimpián szereplő Jászapáti Petra és Kónya Zsófia, Knoch Viktor és Burján Csaba pécsi, Keszler Andrea pedig tatabányai. De még mindig könnyebb egy sportcsarnokot felépíteni, mint a megfelelő szakedzőket kiképezni – még a legtehetségesebb versenyző sem fogja megvalósítani az álmait, ha nem jó edző készíti fel. Lina olimpiai ciklusra kötött szerződése márciusban lejár, de már elkezdődtek a tárgyalások a hosszabbításról.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A testalkat nem határozza meg végletesen ezt a sportágat, de a távol-keletiek robbanékonysága hozzájárul a kínai és koreai versenyzők sikeréhez. A világ legjobb short trackesei általában hetven kilónál nem nehezebbek, viszont a Liu testvérek nyolcvankilós atléták, hihetetlen technikai képességekkel – ötvözik tehát a távol-keletiek és az európaiak adottságait. Olyannyira rendkívüliek a sportágban, hogy személyre szabott korcsolyát kellett készíttetni nekik az Egyesült Államokban. (Ezért volt nagy csapás, hogy Liu Shaolin Sándor teljes felszerelését ellopták. Amíg a versenyző 21. születésnapját ünnepelte egy étteremben, kocsiját feltörték és kifosztották. Később a tolvaj a felszerelést visszajuttatta, a laptopot viszont megtartotta.)

Nagy a várakozás

A magyar gyorskorcsolya-válogatottól tehát egyéni versenyszámokban és váltóban is sokat várnak. Emellett óriási dolog, hogy nemcsak a férfiváltó van kint az olimpián, hanem a női is. Egy ilyen kis ország részéről hatalmas teljesítmény, hogy bekerült azon kevés államok sorába, amelyek maximális létszámú csapattal vesznek részt az olimpián. Ilyen sok kvótát csak Kanada, Oroszország, Hollandia, Kína, Japán, Dél-Korea és Magyarország szerzett. Különlegesség ez, ami nekünk korábban nem sikerült: 2014-ben, Szocsiba még csak a lányok utaztak, öt fővel.

Persze egy érem sok mindenen elcsúszhat. Míg 2015-ben 12, egy évvel később 16, 2017-ben pedig már 19 olimpiai pontot szerzett válogatottunk a világversenyeken (az első helyért hét pont jár, a másodikért öt, a harmadikért négy, a negyedikért három, az ötödikért kettő, a hatodik helyért pedig egy). „A cél az, hogy legalább 12 olimpiai pontot szerezzünk Phjongcshangban, benne egy éremmel. Ha ez nem sikerül, akkor mondhatjuk, hogy csalódottak vagyunk” – mérlegel Orendi. Viszont hazánk a legeredményesebb téli olimpián sem tudott a sportágban öt pontnál többet szerezni – ez pedig azt jelenti, hogy az eddig megszerzett olimpiai pontok duplájánál is több pontot kell elérni a sikerhez.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Jövőre pótvizsgázhat az ellenzék – lesznek-e új Márki-Zay Péterek?

A Fidesz a parlamenti választáson csak a budai és a belső pesti kerületekben múlta alul 2014-es önmagát. A 2019-es önkormányzati voksolás mégis ígér komoly városi csatákat – legalábbis összellenzéki, Márki-Zay Péter típusú jelöltek esetén. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.