Sport

A múlt kötelez

/ 2017.02.08., szerda 17:48 /

A hétvégi Volvo Kupán idén először játszik férfivízilabda-válogatottunk, élén az új szövetségi kapitánnyal, Märcz Tamással, aki azt vallja: bár vannak lemaradásaink, a hagyomány mindig ott fog tartani bennünket az élen.

– Hosszú ideig ahhoz voltunk szokva, hogy az olasz vízilabda-bajnokság a legerősebb. Tényleg úgy látja, hogy átvettük tőlük ezt a szerepet?

– Volt egy hosszabb időszak, amikor sok pénz áramlott az olasz bajnokságba, és a klubok Európa legjobbjait vásárolták meg. Most ugyanez történik Magyarországon. Minél több külföldi játékos érkezett hozzánk, annál szívesebben jöttek még idegenlégiósok a magasabb színvonal kedvéért.

– A sikeres olimpiai szereplések tömegével vonzották a gyerekeket az uszodába, de ön szerint a 2000-es években kevésbé figyeltünk az utánpótlásképzésre.

– A vízilabdázók száma valóban emelkedett, de az uszodák, az egy főre eső vízfelületek és edzők száma nem. Míg régebben 15-20 gyerekkel foglalkozott egy edző, most 25-30 főt vagy két csapatot edz. Hiába vált főállású munkává az utánpótlás-edzőség, kevés tréner van. Miután kibővült az Ob 1-ben szereplő csapatok száma, több klubnak van szüksége az idősebb, rutinosabb játékosokra, akik az edzőség helyett inkább tovább játszanak.

– Ön is szükségesnek tartja a vízipóló „nézhetőbbé tételét” a szabályok módosításával?

– Nem abban látom a vízilabda előrelépését, hogy folyamatosan a szabályokat próbáljuk reformálni, miközben lassan teljesen más játék kezd kialakulni. A jól megrendezett világversenyeknek most is nagy sikerük van. A kézilabda lehet jó példa: nem világsportág, mégis közkedvelt Európában, mert profi körülményeket teremtettek köré, ami vonzó a nézők és a szponzorok számára is. A televíziós közvetítéseken biztos lehetne még csiszolni a vízipóló jobb „eladhatóságáért”.

– Ma, amikor csak paraszthajszálak választják el a legjobb csapatokat egymástól, miben maradtunk erősek, és mik a gyengéink?

– Továbbra is megvan a technikás, fifikás stílus, a gyors helyzetfelismerés a magyar vízilabdában, ennek ellenére korábbi dominanciánk eltűnt, mert a vetélytárs országok is feljöttek a szintünkre. Ijesztő látni, hogy egyes nemzetek már gyorsabban játszanak nálunk, és az erőnlét fejlesztésében szaladunk a világ után. Nagyon észnél kell lennünk a következő öt-tíz évben ahhoz, hogy előrébb lépjünk. Közös irányvonalat kell adni a magyar utánpótlásnak. Sokan sírtak egy időben amiatt, hogy a vízilabda három-négy nemzet sportága, és tessék! Most legalább tíz ország képes bármikor a legjobb négy közé kerülni egy világversenyen, a második vonalban hat-nyolc ország követi szorosan az élmezőnyt, és egyre erősebb a vízipóló jelenléte Ázsiában, Észak-Afrikában és Dél-Amerikában. Ha nem is lesz a közeljövőben újabb „aranygenerációnk”, de a hagyomány mindig ott fog tartani bennünket az élmezőnyben.

– Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy elvállalja a kapitányi posztot abban a sportágban, ahol örökké nagy az elvárás?

– Nevezhetjük merészségnek vagy őrültségnek – mindent elmond róla, hogy megválasztásom után sok üzenet úgy szólt: „Gratulálok, de nehéz feladatod lesz.” Elsődleges célom az, hogy a budapesti vb-re ütős csapatot állítsak össze, és helytálljunk olyan országokkal szemben, amelyek évek óta építik a csapatukat. Egy magyar szövetségi kapitány mindig borotvaélen táncol, hiszen egy negyeddöntőn múlhat a megítélése. Bízom benne, hogy sikerre tudom vinni a válogatottat, megvan hozzá az elszántságom, a múlt pedig kötelez.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Miért fideszes a falu? – A választási adatok mögé néztünk

A kormánypárt elsősorban falun mozgósított, a községekben élők szavazataival nyerte meg a választásokat – hallhattuk az elmúlt napokban. De tényleg igaz ez? Miként húzhatták be a romák tömegeinek voksait is? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mihez kezd a Fidesz a Budapest nevű ellenzéki szigettel?

A választás nyilvánvalóvá tette: a Fidesz messze nem olyan népszerű a fővárosban, mint az ország többi részén. Újra napirendre kerülhet az önkormányzati rendszer átalakításának kérdése, de a kormány számára tökéletes megoldás nem látszik. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Vidnyánszky emeli a tétet: arab produkciókat hívott Magyarországra

Miközben Magyarország egyes vidékein már akkor is rendőrért kiáltanak, ha valaki kendőt köt a fejére, a Nemzeti Színház olyan arab előadásokat is meghívott az éppen zajló MITEM-re, amely a megértést szolgálja napjaink legégetőbb kérdésében. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Sára Sándor: Vajna előtt is volt nemzeti filmgyártás!

A társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló filmjeiért vehette át a Kossuth-nagydíjat a 85 éves Sára Sándor rendező, operatőr. A nemzet művészét, a Magyar Művészeti Akadémia tagját közszolgálatiságról és Andy Vajna filmügyi tevékenységéről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ellenzéki tüntetéssorozat: gyászmunkának biztosan jó

A választási vereség után szinte minden ellenzéki párt válságba került, az LMP-ben tettlegességbe torkollottak az indulatok. A múlt szombaton elkezdett ellenzéki demonstrációk gyászmunkának biztosan jók – de lesz-e belőlük kibontakozás? Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.