Sport

A női foci iránti szenvedélyéről vallott Török Gábor politológus

/ 2017.03.09., csütörtök 10:30 /

Elmúltak már azok az idők, amikor egy hosszúnadrágot viselő vagy katonai uniformisba öltözött nő feltűnést okozott az utca emberének. Így az sem meglepő, ha a triatlon kemény versenyén vagy futballpályák gyepén is találunk harcedzett női versenyzőket. Néhány éve ha valaki kilátogatott egy női NB I-es futballmérkőzésre, akkor az a rokonság és szűk baráti körülmények között zajlott.

Mára alaposan megváltozott a női labdarúgás. Látványosan szaporodnak a klubok, emelkedik az igazolt versenyzők száma, a téli időszak rossz körülményeit terembajnokságokkal színesítik, egyre több a pénz, javuló körülmények jellemzik a női focit. A Fédération Internationale de Football Association (FIFA) felmérése szerint a játékot világszerte több mint 240 millióan játsszák rendszeresen, több mint 200 országban – köztük egyre több nő; a női és férfi labdarúgás pályája és szabálya között nincs különbség.

Egyes annalesek szerint a nők már az ókori Kínában játszottak a focihoz hasonló játékot, de Európában a sportág őshazájának számító Egyesült Királyságból indult el. Bár 1790-ben Skóciában is jegyeztek fel mérkőzést, az első hivatalos derbit 1892-ben Glasgowban játszották. Angliában az első klub 1894-ben alakult British Ladies’ Football Club néven.

A korszak sztárcsapata a prestoni Dick, Kerr’s Ladies F.C. volt. Az 1917-ben alakult klub 1965-ös megszüntetéséig 828 mérkőzésből 758-at megnyert, 46 döntetlent ért el, és 24 szer kapott ki. Az első nemzetközi mérkőzést is ők játszották, 1920-ban 25 ezer néző előtt 2:0-ra nyertek egy francia csapat ellen. Az angol női válogatott is szinte kizárólag belőlük állt, s egy emlékezetes mérkőzésen 22:0-ra verték meg a skót amazonokat.

Sokan nem örültek a játék elterjedésének, ezért számos helyen tiltó rendelkezéseket hoztak. Az angol szövetség eltiltotta a női csapatokat a tagklubok pályáinak és stadionjainak használatától; ez egészen 1971-ig volt érvényben. Ennek ellenére gombamód szaporodtak a női futballklubok: Franciaország 1916-ban, néhány év múltán Dánia, Németország és Spanyolország is feliratkozott a női futballt szeretők népes mezőnyébe.

Az első nem hivatalos női világbajnokságot Olaszország rendezte 1970-ben. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) 1972-ben feloldotta a tiltó rendelkezéseket, ezzel elhárult az akadály az Európa- és világbajnokság kiírásától. 1984-ben rendezték az első női Eb-t, 1991-ben az első hivatalos világbajnokságot, melynek ötletgazdája Joao Havelange akkori FIFA-elnök volt.

Ezt megelőzően 1988-ban a kínai labdarúgó szövetség Kantonban rendezett egy 12 csapatos mintavilágbajnokságot. 1994-től évente megrendezik az Algarve-kupát, mely jó alapozó a nagyobb versenyekre. Az atlantai XXVI. nyári olimpiai játékon vívták az első női labdarúgó döntőt az Amerikai Egyesült Államok és Kína csapata között. Az aranyérmet az amerikaiak nyerték, bronzérmes Svédország lett. Az olimpián, ellentétben a férfi focival (ott csak a 23 éven aluliak szerepelhetnek) a legjobb női válogatottak küzdhetnek az aranyéremért.

Női futball meghonosítását Magyarországon az 1912-ben alakult Szegedi Testgyakorló Kör csapata jelezte. Később is akadtak próbálkozások, de ezek hamvukba holtak. Az második világháború befejezése után néhány munkásegyesület – a Vasas, az UTE próbálkozott a női foci megszervezésével, de nem sok sikerrel. 1964-ben a Testnevelési Főiskola hallgatónői játszottak egy kispályás mérkőzést a Csörsz utcai pályán, de szélesebb körű kibontakozást nem sikerült elérni. Egyes szakvezetők, orvosok ugyanis azt állították, hogy a foci ártalmas a nők számára. A melbourne-i orvosi világkongresszus állásfoglalása kellett ahhoz, hogy ez az álláspont megdőljön.

Az új szelekre 1970-ig kellett várni, mikor is megalakult a Femina, a Fősped Szállítók, a Vasas és a László Kórház csapata. 1971-ben indult a kelet-nyugati bajnokság, majd 1984-ben írták ki az első országos bajnokságot. Ezen nyolc csapat indult, de még ebben az évben 32 női csapat alakult különböző cégek, vállalatok támogatásával. Az MLSZ a FIFA-főtitkári felhívása ellenére (támogassák a női labdarúgást) még ekkor sem ismerte el a női futballt. A hazai fellendülésre 1972-ig kellett várni, ekkor ugyanis már 145 csapatot és 2500 igazolt játékost tartottak számon.

Hazánknak női labdarúgó válogatott mérkőzésre egészen 1985-ig kellett várni (Magyarország–NSZK 1:0). A magyar női nemzeti tizenegy egyszer jutott ki Európa-bajnokságra, 1991-ben, ahol a negyeddöntőig menetelt. 1992-ben már a magyar kupáért küzdöttek lányaink, majd egy évre rá a Szuperkupán is lehetett vetélkedni (Renova-Pécsi Fortuna 4:0).

1994-ben elindult az NB II-es bajnokság, majd a 2001-es kiírású Bajnokok Tornáján első magyar csapatként vehetett részt az Autó Trader Femina. A FIFA 2003 óta közöl női futball-világranglistát. A magyar lányok a 2004-es évet az előkelő 26. helyen zárták, ezt azóta nem tudták megismételni, jelenleg a 42. hely környékén tanyázunk. A Magyar Labdarúgó Szövetség női bizottságának elnöke reméli, hogy a sportágfejlesztési stratégia eredményes lesz. A „civilben” politológus Török Gábor szerint az eredmények már észlelhetők az utánpótlás nevelésénél. Az MLSZ három éve elfogadott sportágfejlesztési stratégiája 2016-ban hozott érezhető fejlődést a női futballban – hangsúlyozta az InfoRádiónak.

Ennek köszönhetően egyre kevesebb a sötét folt a női labdarúgás térképén, és az ismertségben is pozitív változások vannak, hiszen egyre többet hallanak a női fociról. Török Gábor kiemelte, hogy tavaly sikerült néhány falat áttörni, mert a női csapatok létszáma jelentősen megnőtt: a fejlesztési program elején csak 31 női és leánycsapat versenyzett országos bajnokságokban, most ez a szám 115, és ebben még nincsenek benne a megyei ligákban szereplők, így közel 200 utánpótlás együttes működik.

A sportvezető szerint ma már ha egy leány focizni szeretne, könnyen találhat csapatot a lakhelye közelében. Török Gábor hangsúlyozta, hogy a tömegesítés hatása a következő évtizedben lesz érezhető, amikor a rendszerbe most bekerülő gyerekek az élvonalbeli futball és a válogatott szereplői lehetnek, és ez komoly sikerekhez vezetheti a női futballt. Példátlanul nagy siker, hogy utánpótlásvonalon mind a női, mind a férfi U17-, U19-es válogatott továbbjutott selejtező csoportjából – mondta Török

A fejlesztés hatásai között említette, hogy a felnőtt női válogatottnak már lehet esélye, hogy részt vegyen egy világversenyen. Lépésről lépésre kell haladni, hogy a női futball igazán felkerüljön a magyar labdarúgás térképére. Ehhez kell egy komolyabb kiugró eredmény, a fejlesztési terv sikere is szükséges, de leginkább a játékosokon múlik, hogy a női foci átlépje azt az érdeklődési küszöböt, amely után legitim szereplője lehet a magyar sportkínálatnak – mondta Török Gábor.

Ehhez egyre közelebb vagyunk, hiszen Jakabfi Zsanett személyében van már világklasszisunk, aki Bajnokok Ligáját nyert, jelenleg is a sorozat és a német Bundesliga kiemelkedő góllövője. De mellette vannak még más országokban szereplő meghatározó játékosaink, ezért okkal lehet bizakodni abban, hogy a válogatottra is egyre többen felfigyelnek.

A külföldi női futballfejlesztési programokat tanulmányozva egyébként és azt tapasztaltuk, hogy azok a válogatottak, ahol komoly reformokat hajtottak végre, egy évtizeden belül jobban szerepeltek – közölte az MLSZ női bizottságának elnöke. Kiemelte, hogy a női labdarúgás szereplői között tömeges az igény arra, hogy be tudjanak kapcsolódni a képzési programokba. Úgy vélte, nehézséget okoz, hogy a női labdarúgás amatőr körülmények között működik. A sportvezető hangsúlyozta, hogy a női foci számára is a férfiakéhoz hasonló képzési anyagra volna szükség, de eközben figyelembe kell venni a női labdarúgás speciális körülményeit. A női futball ott tart, ahol a férfi futball a két világháború között, ezért majdnem százéves lemaradást kell behozni – tette hozzá Török Gábor.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Bemutatjuk a Heti Válasz legidősebb olvasóját!

A hét e heti embere annyira szubjektív választás, hogy magyarázatra szorul. Pottyondy Zsófia május 18-án töltötte be a 104. életévét. Ő a Heti Válasz legrégebben fiatal előfizetője.

 „Már meg mer szólalni a műszaki értelmiség is”

A mérnökök sokáig féltek, hogy rájuk sütik a politizálás bélyegét, de ez változóban van – mondja Barsiné Pataky Etelka, a Magyar Mérnöki Kamara leköszönő elnöke, akit korrupcióról és a lefújt olimpiáról is kérdeztünk. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Szenzáció: eddig nem ismert Lechner-épületeket azonosítottak

A magyar építészettörténet legizgalmasabb alakjáról számos mű látott már napvilágot. A frissen megjelent Lechner összes című pompás kötet szerzői nem érték be a korábbi eredmények számbavételével, van olyan épület, amit először ők azonosítottak. Részletek a friss Heti Válaszban.