valasz.hu/sport/hemingway-keves-dolog-tartja-ossze-a-magyarokat-a-labdarugas-ilyen-124186

http://valasz.hu/sport/hemingway-keves-dolog-tartja-ossze-a-magyarokat-a-labdarugas-ilyen-124186

Sport

Az aranylábúak is elfáradnak

/ 2016.07.13., szerda 17:01 /

Fantasztikus futball-Európa-bajnokság volt. Biztonság, telt ház és kiváló hangulat a stadionokban, fesztivál az utcákon, csodás képek a tévében, rekordbevétel. A futball kevésbé volt fontos – ha számított egyáltalán…

Amitől legjobban féltettük a 2016. évi férfi nagypályás Európa-bajnokság franciaországi döntő szakaszát, hála Istennek, elmaradt: a nem elhanyagolható szurkolói összetűzéseket leszámítva rendben lezajlott az esemény. A francia és a külföldi biztonsági erőknek köszönhetően nem volt terrortámadás, a baleseteket kivéve mindenki szerencsésen hazatért. Pedig közel 2,5 millió néző volt az 51 mérkőzésen a stadionokban, és 7,5 millió ember fordult meg a szurkolói zónákban. Óriási volt az érdeklődés a televíziók előtt is. A világ 230 országában közvetítettek élőben mérkőzéseket, amelyekbe 7,5 milliárdan néztek bele, az egyedi nézők száma becslések szerint meghaladta a kétmilliárdot. Csak a portugál–francia döntőt 300 millióan látták szerte a világban.

Növekvő bevétel

A globális érdeklődés rekordméretű bevételt termelt: 480 millió eurót fizettek a szponzorok az Eb-n való közvetlen megjelenésért, illetve a védjegyek, jogok használatáért, 400 millió euró folyt be a jegyekből és vendéglátásból, 1,05 milliárd euró a televíziós jogdíjak értékesítéséből. Az 1,93 milliárd euró összes bevétel 34 százalékkal több, mint a négy évvel ezelőtti Európa-bajnokság teljes bevétele. A növekedés mögött a futball töretlen népszerűsége mellett a 24 csapatosra bővített lebonyolítás áll, ami nyolccal több részt vevő országot és 20 többletmérkőzést jelentett a 2012-es lengyel–ukrán Eb-hez képest.

A bevételnek csak kis részét tartja meg magának a jogtulajdonos, az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA). A rendezést 650 millió euróval támogatta, 300 millió euró pénzdíjat osztott szét a 24 ország labdarúgó-szövetségei között: a győztes portugál szövetség 25,5 millió eurót, a döntőbe jutott francia 23,5 millió eurót, az MLSZ 11,5 millió eurót kapott. Kompenzációként 150 millió euró jutott a részt vevő válogatottakba játékosokat adó futballkluboknak is.

Az Európa-bajnokság pénzügyi sikere mögött a futballüzlet kiszélesítése és részben a piac újraosztása áll: a világbajnokság és a kontinentális labdarúgótornák önálló, a klubversenyrendszerektől elkülönült sportligaként való megszervezése (a klubmérkőzésektől elkülönített, rögzített játéknapok, önálló márkaépítés stb.).

A válogatott versenyrendszerek üzleti típusú kiépítése mindenképpen szélesítette a futballpiacot. Az elmúlt hónapban Magyarországon is jól láttuk ezt. Olyan honfitársaink százezrei kerültek kapcsolatba a futballal, váltak annak fogyasztóivá, akik korábban minimális érdeklődést (sem) mutattak iránta, most pedig lelkesen ültek a televízió előtt, latolgattak esélyt, ünnepelték a magyar gólokat. És nézték a reklámokat, képeket osztottak meg a világhálón, ettek csipszet, ittak rozéfröccsöt, vettek válogatottmezt, zászlót, esetleg szürke mackónadrágot.

A kis csapatok esélye

Ez a szisztéma azonban a végletekig kizsigereli a futballistákat. A klubok szurkolói nyártól nyárig minden bajnoki mérkőzésen elvárják, hogy a játékosok a maximumot nyújtsák, hiszen nagyon sokat fizetnek azért, hogy láthassák őket. A hivatásos futballisták bérét fizető klubok sem boldogok azért, hogy alkalmazottaikat a szövetségek „kölcsönvegyék”, a válogatott mérkőzéseken kihajtsák magukat, megsérüljenek.

A válogatott- és klubversenyrendszer közti feszültségből a kiscsapatok profitáltak. Például a magyar válogatott húzóemberei külföldi bajnokságok középcsapataiban játszanak – már ha játszanak. Együtt edzenek a többiekkel, be-bekerülnek a csapatba, de többnyire nincs rajtuk teher, tehát felkészültek, de el nem lankadtak, amiből a válogatott húzott hasznot. A magyar bajnokságban játszók közül is többen külföldi öltözőkben szocializálódtak, itthon inkább csak levezetnek, számukra nem megterhelő a honi futball által megkövetelt erőkifejtés.

Ráadásul a több válogatottat adó Fradi már tél végén megnyerte a bajnokságot, és a magyar szövetség amúgy is „alárendelte a klubérdekeket a nemzeti válogatott sikerének”. Ezzel szemben a végső győzelemre is esélyes csapatok tagjai többnyire az öt nagy európai liga meghatározó klubjaiban voltak kulcsszereplők. Ez több tétmérkőzést, sérülést, fizikai és mentális kimerültséget valószínűsített. Ezt kellett (volna) jól menedzselni, ami több csapatnak nem sikerült.

Ne bántsuk Ronaldót!

Akinek sikerült, hőssé vált: ezért lett Cristiano Ronaldo a 2016. évi Európa-bajnokság ikonja. Az idényben 36 spanyol bajnoki és 12 Bajnokok Ligája(BL) mérkőzést játszott, vezérletével a Real Madrid az utolsó pillanatig harcban volt a bajnoki címért, amiről egy ponttal lemaradt, de ő vezette diadalra a csapatot a BL-ben május 28-án, kevesebb mint két héttel az Eb nyitómérkőzése előtt. Nem csoda, hogy fáradt volt a csoportköri meccseken, nem igazán ment neki a játék. A közeli képen látszott, hogy kimerült, de nagyon akart, persze hogy hisztizett. (Ezért is volt érthetetlen és mellbevágó ismerőseim – köztük számos Real Madrid-szurkoló – gúnyolódása, becsmérlése.) De amikor kellett, ő (és a szerencse) juttatta tovább Portugáliát, az éppen nekünk rúgott két góljával. Aztán összeszedte magát, és amikor megint nagyon kellett, újra ő volt a vezér Wales ellen, döntőbe vezetve csapatát. A döntő pedig azonnal legendává vált: a 12. percben aljasul lerúgták, de az oldalvonal mellett is ő volt a hadvezér.

Ezzel együtt Portugálián kívül kevesen zárták szívükbe az Európa-bajnokokat. Meglepő egy latin csapatról ezt írni, de igazi célfutballt játszottak, mindig csak az adott meccset akarták túlélni. Persze ha ez sikerül, akkor a csúcsra érsz. A németek, a franciák, az olaszok, a belgák, és ha jókedvük volt, a horvátok szórakoztatóbb, élvezhetőbb futballt játszottak, de egyikükből sem lett Európa-bajnok. Márpedig, ahogy Kemény Dénes mondja, az eredményjelző táblára minden fel van írva…

A 24 csapatosra emelt Európa-bajnoki létszám növelte a bevételeket, új piacokat hódított meg (ismét), de kicsit fel is hígította a tornát. Az izlandiak és a walesiek üde színfolt voltak, de nem a futballjuk, lelkesedésük okán, és azt hiszem, a román–albán mérkőzés összes kulcsmozzanatát sem tudja minden futballszurkoló felidézni… Igazából a kiesési szakasz után kezdődött az Eb, 16 csapattal, melyek közé – és ez az igazi részsiker! – a magyar válogatott is „kijutott”.

Bár összességében minden bajnokság futball, nem mindegy, hogy a nézők melyik versenyrendszerre szánnak időt és pénzt – ugyanis a szurkolók ideje is korlátos, pénzügyi lehetőségeik végesek, ezért előbb-utóbb választanak. Ugyan voltak gyönyörű momentumai az Európa-bajnokságnak, összességében örülök, hogy vége van. Választottam: #csakaklubfoci.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Itt a választási csodafegyver: Orbán-ellenes népfront jön?

A teljes ellenzéki összefogást előkészítő trükk vagy partizánakció Gulyás Márton választásireform-mozgalma? A csütörtöki Heti Válaszból kiderül, hogy a kampány nagy vitája lehet a rendszer igazságossága, amely a francia voksolás után váratlanul aktuális lett.