Sport

Csernus Imre a színfalak mögött: mit tesz sportolóinkkal a mentális felkészítés?

/ 2016.02.12., péntek 11:41 /
Csernus Imre a színfalak mögött: mit tesz sportolóinkkal a mentális felkészítés?

Lassan célegyenesbe fordul a felkészülés a riói olimpiára, melyre a női vízipólósok az elsők között kvalifikálták magukat, miközben az eddig sikeres kézilabdázóink búcsút inthettek az ötkarikás álmoknak. A csütörtöki Heti Válaszból kiderül: egyre több múlik a mentális felkészítésen.

Bíró Attila, a női vízilabda-válogatott tavaly kinevezett szövetségi kapitánya szokatlan nyíltsággal beszélt arról, hogy a mentális felkészítésbe Csernus Imrét, a nem éppen finom stílusáról ismert pszichiátert is bevonta. Pedig sok edző még ma is úgy gondolja: egyedül rajta múlik a csapat felemelkedése vagy bukása.

Majdnem lehetetlen egyébként eldönteni, hogy az edzőváltás vagy a mentális tréner bevonása hozza-e meg a rég várt eredményt egy-egy csapatnál. A női pólósok esetében úgy tűnhet: az új csapatkapitánnyal, Bíró Attilával érkező Csernus három és fél hónap alatt tett csodát.

Lénárt Ágota, a legismertebb magyar sportpszichológus szerint ugyanakkor „a sportolók nem elmebetegek, hogy lélekgyógyászra szorulnának, hanem nagyon is ép, egészséges emberek, akiknek a teljesítményfokozásban van szükségük segítségre. Éppen ezért nem a beteg emberek kezelésére szolgáló módszerekkel kell felkészíteni őket”. Ha tehát egy pszichológus úgy általában személyiséget fejleszt egy sportolónál, azzal biztos, hogy jót tesz – ugyanakkor még nem garantált, hogy ettől magasabbra tud ugrani, vagy messzebbre hajítja a gerelyt.

 

 

 

Minderről bővebben a Heti Válasz február 12-i számában olvashat, mely a Digitalstandon is megvásárolható.

Rosta

Rosta legközelebb hétfőn 8 órától.

Riadó – magyar folyami hadihajók a láthatáron!

Lélekben mindannyian sorhajókapitányok vagyunk – ezzel a benyomással tettem le Margitay-Becht András könyvét, aki nemcsak a Lajta monitor életét és újjáépítését, de a magyar folyami hadihajózás történetét is megírta nemrég megjelent impozáns kötetében.

A pannóniai Marcus Zuckerbergusra várva

Marcus Zuckerbergus – nemrég ezzel a szójátékkal és a római császárokat imitálva hozta címlapján a The Economist a Facebook alapítóját. Mindössze 12 esztendő kellett ahhoz, hogy a Harvard kollégiumi szobájában alapított startup mára a világ hatodik legértékesebb cégévé váljon – birodalommá, 1,5 milliárd felhasználóval.

Bosszú az online bulvár ellen

A digitális kor első nagy leszámolása az online bulvárral szenvedélyes indulatokat váltott ki Amerikában. Az ügy szálai Magyarországig vezetnek.

Mint a Kossuth téri számháború 2002-ben – A Milla-tüntetéseket is újrajátsszák Varsóban

Hányan is voltak a varsói ellenzéki tüntetésen a hónap elején? A rendőrség szerint alig több mint 30 ezren, Hanna Gronkiewicz-Waltz, varsói főpolgármester szerint – aki a most ellenzéki Polgári Platform (PO) vezetőségi tagja – „negyedmillióan voltunk”. Ahogy lenni szokott, ez a feltupírozott adat ment ki a nemzetközi közvélemény számára, ezt kürtölték szét a külföldi újságírók. Pedig a Piłsudski téren legfeljebb 120 ezer ember fér el. A valóságban 70-90 ezer tüntető lehetett ott.

Milyen lesz az első világháborús emlékmű?

Megvan az első világháborús emlékműre kiírt ötletpályázat eredménye, de a zsűritagok véleménye megoszlik abban, hogy megszületett-e az a terv, amelynek alapján érdemes volna megvalósítani az alkotást. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Konzervatív figyelmeztetés: saját ideológiája veszélyezteti a Fideszt

A posztkommunista elit ledarálásának csak akkor volt értelme, ha a helyükbe lépő újakat a teljesítményük, nem pedig a politika jelöli ki – mondja Mike Károly. A közgazdász szerint tévedés, hogy minél több gazdag embertől lesz virágzó az ország, vagyis hiába hizlalunk állami segédlettel nemzeti nagytőkéseket. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.