valasz.hu/sport/szolnoki-szamuraj-125315

http://valasz.hu/sport/szolnoki-szamuraj-125315

Sport

Ezért nem bírják lenyomni a fehérek az afrikai futókat – a szálak egyetlen városkához vezetnek

/ 2017.08.10., csütörtök 09:19 /

Ezen sorok írásakor Kenya éppen a második helyen áll az atlétikai világbajnokság éremtáblázatán. Nyertek összesen hét érmet, ebből három arany. És még nyilván fognak is.

Ha ránézünk a kenyai érmesek listájára, feltűnő, mennyi a hasonló név: a férfi maratont Kipkorir Kirui nyerte, a nőin Kiplagat lett a második, a férfi háromezres akadályon Kipruto győzött, a női 1500-on meg Kipyegon. A férfi nyolcszáz bronzérmese Kipyegon Bett, a tízezresé Kipngetich Tanui. Sok Kip–  egymás után.

Conseslus Kipruto megnyeri a férfiak 3 kilométeres akadályversenyének döntőjét augusztus 8-án

Fotó: AFP/Europress/Jewel Samad

Ugyanakkor ha megnézzük például a kenyai kormány minisztereinek neveit, azok egyáltalán nem ilyen egyhangúak: Arero, Wakhungu, Wamalwa, Arero, Matiangi, Balala, Mohamed, Omamo. Miért van az, hogy miközben úgy általában a kenyai nevek nagyon eltérők, a futók nevei nagyon hasonlók?

A magyarázat az, hogy a futók egyáltalán nem reprezentálják a kenyai társadalmat. A majd’ ötvenmilliós Kenyában csaknem ötven különféle népcsoport él, ám a futók túlnyomó többsége egyetlen ötmilliós etnikumból kerül ki: mindannyian kalendzsinok. Magyarországon imádjuk hangsúlyozni, hogy lakosságszámban alig van olyan ország a világon, amely megelőzne minket egy főre jutó olimpiai érmek számában, de ha megnézzük az ötmillió kalendzsint, azért ők sem állnak rosszul.

Sőt, még tovább is lehetne szűkíteni a kört, van ugyanis egy városka Kenyában, Itennek hívják, amely az egész kenyai futósport centruma. Becslések szerint a négyezres település minden negyedik lakója profi futó.

Iten

Iten

És még tovább mehetünk: van Itenben egy középiskola, a Szent Patrik (a gyarmati időkben ír misszionáriusok alapították, és ők terjesztették el a versenyszerű távfutást), valószínűleg nincs még egy iskola a világon, amelyben ennyi olimpiai bajnok tanult volna.

De vissza a nevekhez, illetve a kalendzsin nyelvhez, pontosabban nyelvekhez és névadási szokásokhoz. Azért a többes szám, mert a kalendzsin valójában gyűjtőnév és több kisebb népcsoportot takar, amelyek nyelvileg is némileg eltérnek, bár mindannyian nílusi népek, azaz a fekete-afrikaiak többségét kitevő bantukkal ellentétben nem nyugatról, hanem északról érkeztek.

A kip előtag a legtöbb kalendzsin nyelvben azt jelenti, hogy valakinek vagy valaminek a valakije – jellemzően a fia, bár vannak olyan nyelvek, ahol a lánya. Tehát kicsit olyan, mint magyarban a –fi, de csak kicsit. Nem csupán azért, mert ez a név elején van, hanem azért is, mert nem az apa nevére, hanem a születés körülményeire, helyére vagy még gyakrabban az idejére utal. Például a Kiprotich olyan valakit jelöl, aki délután – nagyjából 3-5 óra között – született. Kipyegon viszont reggel 8-9 között. A Kiptanui azt, hogy az anya elájult szülés közben, a Kipruto pedig azt, hogy a fiút az anya az otthonuktól távol szülte meg. Számos kalendzsin nyelvben a kip- női megfelelője a che-, ezt is nagyon gyakran lehet látni a női futók neveiben.

Ennél persze nagyobb és nehezebben megfejthető rejtély, hogy mi a nagy titkuk a kalendzsin futóknak. Bár számos elmélet született, igazán nagy titok nincsen, inkább sok kicsi.

Az egyik a testalkat: a kalendzsinok elképesztően soványak, a törzsükhöz képest hosszú lábakkal. És ami a legfontosabb: ennek a lábnak a csontjai vékonyak és könnyűek, amint az például a bokájuknál látható. Azaz kevés súlyt kell lendíteniük a lépéseknél.

A Rift-völgy, ahol a kalendzsinok élnek

Aztán ott van a környezet. A kalendzsinok a Rift-völgy szélén élnek, ami egy egész Afrikán keresztülhúzódó hirtelen bemélyedés. Egymás mellett van itt a völgy és a fennsík, ami ideális magashegyi edzésekhez: lehet lent futni és fent a magasban pihenve javítani a szervezet oxigénfelvevő képességén. A fentebb említett Iten városa például 2400 méter magasan van. Ráadásul ez az egyenlítői, de magashegyi klíma lehetővé teszi, hogy egész évben lehessen edzeni: soha nincs se túl hideg, se túl meleg. 

Mondják az egyszerű, rengeteg szénhidrátból álló étrendet is. Meg azt, hogy a gyerekek megszokják, hogy naponta több kilométert kell gyalogolniuk-futniuk iskolába menet-jövet. És végül vannak, akik a kalendzsin férfivá avatás szertartásait is idesorolják: a fájdalmas és hosszú procedúra ugyanolyan rezzenéstelenül kell tűrniük a fiúknak, mint a kemény edzéseket.

Valószínűleg ennél is fontosabb a szakosodás. Azaz kialakult egy olyan környezet, ahol minden szegény kalendzsin gyerek tudja, hogy a futás a kiemelkedés legjobb útja. Megvan az infrastruktúra, vannak szakemberek, akik meglátják az összes tehetséget és gondozni is tudják őket – egészen a világbajnoki aranyakig.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Egy kanál vízben: kitört a háború a kormány médiaholdudvarában

Megnyugvás helyett háborút hozott a Fidesz győzelme a médiaholdudvarban. Immár nem csak az ideológiai elhajlással vádolt – kormány által kinevezett – kulturális vezetőket sorozzák, de a „bajtársak” is hajba kapnak. A legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszból kiderül, hogy a 888.hu–Magyar Idők–pestisracok.hu tengelyen kialakult vita nemzedéki, ideológiai és pénzügyi természetű.

Elkészült a Süsü, a sárkány folytatásával Csukás István

Ha nem töltődik fel az ember, elkopik – mondja Csukás István a legfrissebb, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban. Az író augusztusban fellép a szóládi Ízek, Versek, Madárfütty Fesztiválon; a rendezvény célja, hogy visszacsempéssze a kultúrát és a hagyományokat a köztudatba.

Apró szobrok Budapest utcáin: bemutatjuk az alkotót

A budapestiek legújabb kedves közösségi játéka a gerillaszobor-vadászat: nyitott szemmel kell járni a várost ahhoz, hogy az ember megtalálja a várra forduló irányzékú apró tankot, az öngyilkos mókust vagy éppen a Főkukacot. Kolodko Mihály – Mihajlo Kolodko – kárpátaljai szobrászművész alkotásai amilyen kicsik, olyan beszédesek. Részletek a digitális Heti Válaszban!

Egy Fidesz-szavazó bírálhatja-e a kormányt? Itt a válasz!

A címbe foglalt kérdésről szólt a keresztény, konzervatív értelmiségieket tömörítő szervezetek Újra néven nevezzük című, áprilisban kiadott vitairata. Balog Zoltán volt miniszter és Bogárdi Szabó István református püspök minapi disputája szerint igen, de. Részletek a csütörtöki, immár csak a Digitalstandon elérhető Heti Válaszban.

Tabudöntő vélemény: „Csak showműsor az észak-koreai leszerelés”

Észak-Koreában nem bízik, Kínában még kevésbé, ennek megfelelően a Donald Trump–Kim Dzsongun megállapodástól sem vár mélyreható változásokat. Szahasi Rjo Japán professzor Ázsia jövőjéről és Japánról mint lehetséges bevándorlóországról is beszélt a csütörtökön digitálisan megjelenő Heti Válasznak.

Íme az internet egyik legsötétebb bugyra

Az internet egyik legsötétebb bugyra a „kényszerű cölibátusban” élő fiatal férfiak radikalizálódott kemény magja. Az alt-right nyelvezetét használó „incel”-fórumok immár tömeggyilkosokat termelnek ki, és a férfiak rendszerszintű kudarca miatt egyre nagyobb az utánpótlásuk.