Sport

Fekete öves kapcsolatépítők

/ 2017.08.23., szerda 17:28 /

A jövő heti budapesti cselgáncs-vb fékezett habzású sporthír volna, ha a rendezvényen nem tenné tiszteletét a dzsúdó fekete öves mestere, Vlagyimir Putyin. De hogy került az orosz elnök közelébe Csányi Sándor OTP-vezér, és hogy nem Mészáros Lőrinc?

A labdarúgáson kívül kevés sportágról lehet elmondani, hogy egy nemzetközi torna miatt lezárják a fél várost. Még az úszó-világbajnoksággal rutint szerző budapestiek számára is szembeötlő lesz a különbség. Igaz, a cselgáncs esetében ez nem a sportágnak, inkább a dzsúdó szerelmesének, Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatásának köszönhető, aki a Nemzetközi Cselgáncsszövetség elnöke és a magyar kormányfő meghívására érkezik hazánkba. Nélküle aligha járna ekkora felhajtással a világbajnokság – még ha egyébként népszerű sportról van is szó. A dzsúdó megmentése a hanyatlástól komoly menedzseri tevékenység eredménye: a pontozás egyszerűsítése, a pénzdíjazás, a videobíró bevezetése befogadhatóbbá tette a sportágat a tévénézők számára is. Többek között ennek köszönheti a dzsúdó, hogy a birkózástól eltérően nem kell azért küzdenie, hogy benne maradjon az olimpiai versenyprogramban.

Káeurópai karrier

A reformok és a holdudvar szervezője egy kelet-európai sportdiplomata. A világ Marius L. Vizerként ismeri a Nemzetközi Cselgáncsszövetség (IJF) román születésű osztrák elnökét, de mi, magyarok inkább Vizer László Máriuszként emlegetjük a 2000-es évek közepén a Sopron focicsapatának többségi tulajdonosaként „honosított” egykori dzsúdóst. Akinek karrierje csupán egy pillanatra torpant meg. Amikor 2015-ben a száznál is több sportágat tömörítő SportAccord nevű gigantikus sóhivatal elnökeként Vizer beszólt Thomas Bachnak, mondván, az utóbbi elnökölte Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) „működési rendszere idejétmúlt, rossz, igazságtalan és nem átlátható”, sokan próbáltak fogást keresni a nagyszalontai születésű, 1988-ban Magyarországra menekülő egykori dzsúdóson.

Hiába, nem jutottak tovább néhány kétértelmű utalásnál Vizer régi, romániai üzleti tevékenységére. Máskülönben a dzsúdósként nem kiemelkedően eredményes Vizer sportdiplomataként a csúcsra tört. A román, majd az európai cselgáncsszövetségek után tíz éve átvette a nemzetközi szervezet irányítását is. Nem csoda, hogy a SportAccord élén is merész tervei voltak. 2015-ös NOB-kritikája hátterében egy nagyra törő terv állhatott. Elhatározta ugyanis, hogy a SportAccord elnökeként négyévente – az ötkarikás játékok mintájára – egyesült világbajnokságot rendezne különböző sportágaknak. Márpedig ebben az olimpiai mozgalom okkal láthatott konkurenciát. Az eredmény: Vizer előbb elnézést kér a stílusáért, de mivel álláspontját fenntartja, ellehetetlenül, majd lemond a SportAccord éléről. Ezen az eseten kívül sosem nyújtózkodott tovább, mint ameddig a takarója ért.

Elmondása szerint is sokat köszönhet Vlagyimir Putyinnak. Évtizedes érdekkapcsolat ez, hiszen a sportolókkal szívesen pózoló orosz elnök nagymesterré vált Vizer szövetségi ténykedése alatt. Bár az orosz elnök valóban régóta cselgáncsozik, nyilván nincs sok ideje technikájának csiszolására. Hatvanadik születésnapján, 2010-ben így is átvehette Vizertől a nyolcadik dan fokozatot, ami ritka elismerés. A jó kapcsolatot Vizer remek érzékkel aknázza ki. Akkor is fürdött a dicsfényben, amikor a londoni olimpián Putyint brit kollégája, David Cameron kísérte el a dzsúdóarénába.

A tisztelet társasága

A mostani világbajnokságra Vizer életművének összegzéseként is tekinthetünk. Vezetői tevékenysége alatt szinte természetes, hogy egy-egy nagy nemzetközi tornán vendégül látja Putyint, de a budapesti vb esetében a helyszín is személyes vonatkozással bír számára. Vizer ugyanis nem csak a foci révén kapcsolódik hazánkhoz. Magyarországon él, beszéli a nyelvünket, s miközben a Nemzetközi Cselgáncsszövetség (IJF) székhelye a svájci Lausanne-ban van, az elnök Budapesten tart fenn irodát. Az tehát nem meglepő, hogy az elnöki hivatalban sok magyar dolgozik, az viszont annál inkább, hogy a nemzetközi szövetségben is felülreprezentáltak vagyunk.

Vizernek abban is komoly szerepe van, hogy az IJF tiszteletbeli elnöke Putyin, alelnöke pedig Csányi Sándor OTP-vezér és Mol-alelnök lett. (Putnik Bálint szintén tiszteletbeli tag az IJF-ben, de ő a bankárral szemben valóban dzsúdós, könyvet is írt a cselgáncsról.) Nyilván állhatnak marketingmegfontolások is amögött, hogy a regionális banki szerepre törő OTP egyik főszponzora lett az európai szövetségnek, a nemzetközi szövetség támogatása mellett azonban már nehezebben lehetne hasonló érveket találni. Csányi mindenesetre ugyanazon a 2008-as moszkvai világkupán lett az IJF tiszteletbeli alelnöke, mint amikor Putyin a tiszteletbeli elnök. Minderről Vizer a német Spiegelnek ezt nyilatkozta: „Nem feladatom a bank döntéseit kommentálni, de azért sejthető: Putyin elnök úr és Csányi Sándor adott esetben nemcsak a dzsúdóról beszélgethet, hanem mondjuk az OTP befektetési lehetőségeiről is a hatalmas orosz bankpiacon…”

Az OTP Bank lapunk kérdésére adott válasza szerint mindez véletlen, mert a pénzintézet „2006-ban, azaz több mint tíz éve lépett az orosz piacra. Azóta zöldmezős beruházásként létrehozta a teljesen online alapon működő Touch Bankot, de bankvásárlásra az elmúlt évtizedben nem került sor. Amennyiben lehetőség nyílik új akvizícióra, azt az OTP Bank minden esetben megvizsgálja, de ehhez nincs szüksége semmilyen formális vagy informális segítségre”.

A nemzetközi szövetség „nagykövetei” között találunk színes egyéniségeket – Andrea Bocelli vak operaénekest vagy Ilie Nastase román teniszlegendát –, de több energetikai-politikai nagyágyú is helyet kap a társaságban: Ilham Alijev azeri elnök mellett Hazza Bin Zayed Al Nahyan sejk az Egyesült Arab Emírségekből. A Kaukázusban népszerűek a küzdősportok, de az azeri tiszteletbeli tagság inkább a Socar nevű állami olaj- és gázipari óriás szponzorációjának szól. Az emirátusoknál az összefüggés még kézenfekvőbb. Az olajállam dicsőséglistája mindössze két bronzérem a riói olimpia cselgáncsküzdelmeiből: mindkét nemzeti hős moldovai születésű, honosított versenyző.

A nemzetközi dzsúdószövetségben betöltött tiszteletbeli tagság azonban elsősorban nem a sportsikerekért való lobbizásról szól. Miközben az IJF-ben számtalan magyar bizottsági tag van, a hazai edzők rendre kritizálják a nemzetközi versenyek bírói gyakorlatát. Ahogy önmagában az sem baj, hogy a 2014-es cseljabinszki világbajnokságon is tiszteletét tette Putyin, és a hazai csapat mégsem nyert egyetlen érmet sem. Maga a tagság fontosabbnak tűnik a sportsikereknél.

Hosszú Katinkára várva

Talán a nemzetközi elittársasági tagság miatt is mutatkozik érdeklődés a hazai szövetség vezető tisztségei iránt. A Magyar Judo Szövetség (MJSZ) elnöke, Tóth László kincstárnok az európai társszervezetben és a nemzetközi szövetségben is bizottsági tag, azaz az ő posztja ajtó lehet a nemzetközi szalonba. A kiváló taktikus Tóth viszont egyelőre leválthatatlannak bizonyul. Pedig akadt vetélytársa, nem is akárki.

„Az MJSZ jelenlegi vezetése és működése nem hatékony, teljes mértékben átláthatatlan, a szövetség folyamatos állami »segítségre« szorul, ad hoc jellegű és baráti ígérgetésre alapozó ingatlanberuházásokat tervezget, nem rendelkezik átfogó sportágfejlesztési koncepcióval, nem biztosítja a kielégítő nemzetközi bírói jelenlétet” – írta 2014-es elnöki pályázatában Antal Kadosa ügyvéd, a közbeszerzések nagymestere, Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos-polgármester bizalmasa. A szövetség ügyintézésével kapcsolatban törvénytelenséget emlegető pályázó olyan támogatói kört vonultatott fel, ami sok ajtót megnyitott volna Magyarországon. De a Duna Aszfalttól a Mészáros és Mészáros Kft.-n át a Felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiáig, Bakondi György kormánybiztostól Bánki Erik fideszes képviselőig sem voltak elegen, hogy meggyőzzék a szavazókat: itt az ideje leváltani Tóthot.

Az egyébként szintén dzsúdós Antal Kadosa nem kívánt nyilatkozni lapunknak, egy 2014-ben ellene szavazó sportági szereplő viszont elmondta: az ügyvéd kísérlete azért járt kudarccal, mert előkészítetlen volt. Talán ez volt 2010 óta az egyetlen pozíció „Kada” számára, amelyet nem tudott megszerezni. Hiába tartották sokra politikaitőke-szerző képességét a nagy klubok, a kicsik a változatlanság mellett szavaztak. Az elnökségben helyet foglal egy másik közbeszerzési sorozatnyertes, Paár Attila építési vállalkozó is, a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az üzlettársa, de nekünk nem árulta el, hogyan voksolna egy sportszövetségi szavazáson.

Az aktív sportolók között londoni ezüstjével a legeredményesebb Ungvári Miklós májusban mondott le elnökségi tagságáról, mert – mint nyílt levelében írta – „nem a politika, hanem az emberek mellé állok, és nem engedek a nyomásnak. Nem lehet, hogy szeretett sportunkat politikai döntések diktálják, hogy sorra személyes érdekek vezéreljék mindennapjainkat”. Miközben többen arra vártak, hogy a dzsúdó is megtalálja a maga Hosszú Katinkáját, az úszószövetséghez hasonló lázadás elmaradt. Igaz, Ungvári edzője, Bíró Tamás is lemondott szakmai alelnöki tisztségéről. Döntésük nyilván nem független a ceglédi dzsúdócsarnok körüli botránytól – a helyi sportklub az igénytelen megvalósítás miatt egy hónapig nem volt hajlandó átvenni a februárban elkészült épületet –, de Ungváriék nem a központra hivatkoztak lemondásukkor.

Rajtuk kívül mindenki kivár. Az általunk megkérdezett cselgáncsosokat főként a szakmaiság háttérbe szorulása bosszantja, amihez akad tényszerű érvük is. Szerintük a pénzosztás aránytalan a hazai dzsúdóban, ami különösen szembeötlő azóta, hogy a kormány ezt is kiemelt sportággá tette. Vagyis az anyagiak hiányára már nem hivatkozhat a szövetségi vezetés – pedig magyarázat kellene, hiszen az eredmények elmaradtak. A mélypont a riói szereplés volt. A Magyar Olimpiai Bizottságnak az ötkarikás játékok előtt minden szakszövetség leadta, hány olimpiai pontra számít. A dzsúdósok 17 pontért mentek Brazíliába – ez két aranynak és egy negyedik helyezésnek felel meg –, de mindössze két ponttal tértek haza: ennyit ért a legjobban teljesítő Ungvári ötödik helyezése. Ha a budapesti világbajnokság is hasonlóan sikerül, komoly tétje lesz a 2018-as hazai elnökválasztásnak.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.