Jégvarázs
Az első magyar téli olimpiai aranyat nyerte a rövid pályás gyorskorcsolya-válogatott. De milyen sport az, amelynek idehaza minden 25. igazolt versenyzője olimpiai bajnok? Ifj. Telegdi Attilát, a gyorsasági szakág igazgatóját kérdeztük.
Meg akarnak őrjíteni minket? Micsoda izgalmak árán lett Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaolin Sándor és Liu Shaoang olimpiai bajnok!
Ez ilyen sport. A versenyzőket azzal küldjük fel a pályára, hogy élvezzék. A felelősség terhe a sportvezetőké.
De hogyan tudtak egy ilyen őrült sportba beleszeretni? Száztíz méteres a pálya, ezalatt 50 kilométeres tempóra gyorsulnak fel, és jön egy hajtűkanyar.
Óriási élmény a kanyarban gyorsítani, a pályának ez a része a legveszélyesebb, ott már 60-nal hasítanak, és majdnem egy lábon siklanak. Nem is kötnek rá biztosítást, azt mondják, extrém sport.
A helyzet biztosan extrém: a pécsi egyesületnek 11 igazolt korcsolyázója van, ebből kettő olimpiai bajnok, Knoch Viktor és Burján Csaba. Nem tévedés?
Nem. Az országban 100 igazolt versenyző van, ebbe beleszámítanak a hatévesek is.
Ezzel lettünk mi negyedikek a női és olimpiai bajnokok a férfi váltóval?
Igen, nagyon kicsi a merítés, de a képzés topszínvonalú.
A csapat felét adó Pécsnek még fedett jégpályája sincs.
Csak fedetlen, de rövidesen befedik.
De akkor hogyan ért fel a válogatott a világ tetejére?
A Városliget jegén korcsolyázók és a hokisok adták az első versenyzőket. Azután Märtz Róbert vidéken bemutatókat tartott velük, mi pedig beleszerettünk a sportba. A fiatalok jöttek utánunk.
Folyton korcsolyacsaládot emlegetnek, nem alaptalanul. A fogadóünnepségen beszélgetünk, velünk szemben éppen a Liu testvérek húgát fotózzák, nyakában két olimpiai aranyéremmel…
Valóban több testvérpárunk van, de a csapatunk egyben nemzetközi is: az egyik edzőnk kínai, az egyik korcsolyamester koreai, a másik pedig az olimpiai bajnok Knoch Viktor bátyja.
Ováció fogadta a csapatot, de ez nem volt mindig így. A családoknak áldozatot kellett hozniuk. Hogyan tudta ezt a három Liu testvért egyedül felnevelő édesanya megtenni?
Igen, nekik kellett megvenni a korcsolyát, ami gyerekenként 100-150 ezer forint. Remélem, az olimpiai arany a korcsolyasport bázisainak is hoz majd annyit, hogy ne kelljen hó végén azon gondolkodni: ha befizetik a gyerekek tagdíját, hogyan jönnek ki a fizetésből.
Ez a siker azt üzeni, hogy hittel minden elérhető? Jég nélküli országban legyőzni Kanadát vagy Kínát?
A magyar ember a jég hátán is megél, és ez a siker bebizonyította, hogy bármit el tudunk érni. De nem volt hátrány, hogy magyarok vagyunk, sőt. A sikernek nemcsak a fiatalok korcsolyatudása a része, hanem a magyarságtudatuk is.
Emlékszem, amikor a kínai apától és magyar anyától született két Liu fivér először állt együtt a dobogón...
A világbajnokságon 2016-ban, és a kezüket a szívükre tették a magyar himnusz alatt? Valóban megható volt. Remélem, a mostani képek is sok olyan emberhez eljutnak, akiktől megkapták, hogy kínaiak...
De legközelebb is kicsorbulhat a penge, törhet a jég – és a magyar közönség most már folyton győzelmet vár. Hogyan óvja meg ettől a fiúkat?
A váltó alig jutott ki az olimpiára, ott mégis aranyérmet nyert. Megmutatták, hogy minden helyzetből fel tudnak állni. Remélem, a közönség is ráérez: ettől lebilincselően izgalmas ez a sport.
Ifj. Telegdi Attila |
1973-ban született Pécsett. 1998-ban szerzett testnevelő tanári diplomát. Gyorskorcsolyában válogatott kerettag, súlyemelésben főiskolai magyar bajnok volt. 2014–2018 között szövetségi kapitány. A korcsolyasport gyorsasági szakágának igazgatója. |