valasz.hu/sport/csapo-gabor-lehet-hogy-a-kovetkezo-olimpiat-mar-nelkulunk-rendezik-129220

http://valasz.hu/sport/csapo-gabor-lehet-hogy-a-kovetkezo-olimpiat-mar-nelkulunk-rendezik-129220

Sport

Magyar futball a német présben

/ 2016.01.06., szerda 16:59 /

A magyar futball 2016-ban kitörhet a provincializmus börtönéből, amire jó esélyt kínál a június közepén induló franciaországi Európa-bajnokság. A csoportkörben Portugália, Ausztria és Izland lesz válogatottunk ellenfele, és jó formaidőzítés, valamint némi szerencse folytán elképzelhető a továbblépés a legjobb 16 csapat közé.

Egyetlen okkal aligha azonosítható a magyar válogatott eddigi sikere. De ha nem egy fejlődéstörténet eredményeként tekintünk a 24 csapatból álló franciaországi tornára való kijutásra, ha figyelmen kívül hagyjuk az MLSZ vezérkarának cseréjét, a kormány futballfejlesztési programját és a sportágba áramló extra pénzeket, akkor döntő tényezőként a német hatást érdemes felemlítenünk. Ezt nem csak a kapitány Bernd Storck és az ő – főként honfitársaiból verbuválódott – stábja jelenti, még ha a norvégok elleni pótselejtező dupla győzelmét (1–0, 2–1) a nevükre írathatjuk is. A körbe tartozik a berlini Herthánál 18 éve szolgálatot teljesítő Dárdai Pál magyarországi munkája, és a Ferencvárost harmadik éve irányító, rendkívül eredményesen dolgozó Thomas Doll tevékenysége is.

Bernd Storck egy interjúban elmesélte, hogy magyarországi beilleszkedése során „szembe kellett mennie a hagyományokkal”, Dárdai Pál kapitányi kinevezésekor pedig azzal birkózott, hogy nem törődik a magyar közeggel, hazahozza mentalitását, és ráerőszakolja a csapatra. Ezen tettek a dolog lényegéről szólnak: hogy sikerre itt csak az juthat, aki leküzdi a közegellenállást. Mi, magyarok ugyanis Puskás népeként sajátos szokásokat honosítottunk meg labdarúgásunkban, amelyek erős liánokkal kötöttek bennünket a múlthoz, és kicsit sem engedtek közelíteni a jövőhöz. Mi ott ragadtunk 1953-ban, amikor a futballt világra hozó angolokat 6–3-ra oktattuk ki a játék szépségéből, eleganciájából és eredményességéből. És ott ragadtunk az egy évvel későbbi világbajnokság döntőjében, amelyben a nekünk járó világbajnoki címet elorozták előlünk a hozzánk képest ipari tanuló németek (akiket a csoportmérkőzések során laza 8–3-mal küldtünk az öltözőbe).

Azóta emlékezünk a dicső időkre és elődökre, és követeljük vissza helyünket a világ élvonalában, gyengülő hatásfokkal és egyre rosszabb futballal. A mi hitünk ugyanis a tiszta és önfeledt játékban, a futballista tehetségében testesül meg. Csak időközben a labdarúgás munka és küzdelem lett, ahol a tér és az idő végletesen leszűkült, az erő, a gyorsaság és az erőnlét vált meghatározóvá, ahol a mégoly kivételes adottságok sem jutnak érvényre folyamatos fejlesztés, csiszolás, robotolás nélkül.

Labdarúgásunkban a nemzetközi trend változásáról csak a kiválasztási rendszerünk, az utánpótlásképzésünk és a szakmai bázisunk nem vett tudomást. És egyre lejjebb csúsztunk, míg a futball szitokszóvá, a dologtalan jólét szinonimájává nem vált itthon.

A német, illetve Németországban szocializálódott szakemberek magyarországi helyfoglalása olyan változást idézett elő, mint a szőlőoltás: új minőséget hozott. Dárdai, Storck (és Doll) forradalmasított. Felrúgták a hazai szokásokat. Előnyben részesítették az erőt, a dinamikát, a harcosságot és a gyorsaságot a képességekben. Megkövetelték a profizmust csapataik környezetében. Elég csak a már Pakson is magyar sztár Böde Dániel tekintélyes ferencvárosi súlyvesztésére és alakváltására tekintenünk, hogy megértsük, miként formálódik labdarúgásunk a német présben…

Következményként az ehhez a mentalitáshoz illeszkedő labdarúgók jutottak lehetőséghez, a nem idomulók pedig elbuktak. Storck meghívta keretébe a válogatottól távol tartott Guzmics Richárdot, aki bukaresti hibája óta lengyel földön igazolta rátermettségét. Az oslói kezdőcsapatba nevezte a Videoton vezérkarának büntetőeljárását szenvedő Kleinheisler Lászlót, aki NB III-as száműzetéséből kiemelve a pótselejtező egyik hősévé válhatott. És újonccá avatta a Ferencvárosba épp csak beépült, 20 éves Nagy Ádámot, akit korábban „éles szemű” szakemberek tehetségtelenség címén eltanácsoltak a futball nevű elfoglaltságtól.

A németek – szerencsénkre – nem törődnek az itteni megrögzöttségekkel. Új szempontjaik pedig új energiákat szabadítanak fel, és nemcsak új játékosokat hoznak képbe, de a régieket is új pályára állítják. Ezért is láthattunk a norvégok ellen egy minden korábbinál harcosabb, önfeláldozóbb, a maga tudását helyén kezelő, abban bízó magyar válogatottat, amelynek százmilliókat kereső sztárja, Dzsudzsák Balázs példamutatóan küzdött, majd sírva örült a továbbjutásnak. (Amely jelenség még nem hatotta át a teljes hazai labdarúgást, de érzékelhető erjedést indított el.)

A magyar válogatott a szó igazi értelmében kiharcolta az Eb-részvételt egyáltalán nem kisasszonyfutballt művelő északi ellenfelével szemben. És sem gyorsaságban, sem dinamikában, sem erőnlétben nem szenvedett hátrányt.

Utoljára 30 éve járt magyar nemzeti tizenegy nemzetközi tornán, és önmagában a jelenléte új helyzetet teremt. A részvétel ugyanis koncentrálja a menedzserek figyelmét, és felértékeli a játékosokat. A sikeres franciaországi szereplés pedig végre termőre fordíthatná az eddigi befektetéseket. A szőlőhasonlatnál maradva végre szüretelni is lehetne. Már csak azért is, mert mióta a nemzetközi futballüzletben óriási pénzek forognak, mi csak befizetők voltunk…

Az i-re persze az tenné fel a pontot, ha klubcsapataink is megragadnának a nemzetközi porondon, és első lépésként az NB I-ben diadalmenetben masírozó Ferencváros legalább az Euroliga csoportkörös mérkőzésekig eljutna. Amíg ez nem következik be, a bajnokság nem szabadul ki a hazai belterjes, a többség által érdektelennek tartott világból.

Bernd Storck a 2015-ös, új-zélandi, U20-as világbajnokságon közel járt a sikeres szerepléshez. Az általa gardírozott magyar csapat fölényesen verte Észak-Koreát, szinte egy meccsnyi időt emberhátrányban játszva is csak tizenegyessel kapott ki a későbbi döntős Brazíliától, a nyolcaddöntőben pedig a hosszabbítás utolsó perceiben, öngóllal maradt csak alul a későbbi világbajnok szerbekkel szemben.

Valahogy így képzeljük el a jövőt. De azt is el tudnánk viselni, ha a valóság ennél „ígyebb” lenne.

Az ellenfelekről

A Real Madrid-sztár, Cristiano Ronaldo fémjelezte Portugália a csoportunk favoritja, még ha a selejtezők során Albániától elszenvedett hazai veresége jelezte is sebezhetőségét. A portugálok az albánokat, a dánokat, a szerbeket és az örményeket megelőzve lettek csoportgyőztesek, és mérkőzéseik során csak egyszer hibáztak. Reményt adhat ellenük, hogy legjobb játékosaik elitklubokban futballoznak, ezért egész évben nagy igénybevételnek vannak kitéve, és regenerálódásuk kérdéses a júniusi folytatásra.

Az osztrákok eredménysora még félelmetesebb, hiszen ők csak a svédekkel szembeni hazai döntetlennel veszítettek pontokat, az oroszokat, a montenegróiakat, a moldovaiakat és a liechtensteinieket pedig kétszer is legyőzték. A visszavágón a svédeket is helybenhagyták Stockholmban. Ausztria válogatottja mögött egy mind színvonalasabb bajnokság áll, amelynek tagjai az európai kupamérkőzéseken is eljutnak a középszakaszig.

Izland meglepetést okozott, hiszen Hollandiát kétszer is két vállra fektette, és hazai pályán a törököket és a cseheket is térdre kényszerítette, így szerezve meg a második helyet. Ellenben kikapott cseh és görög földön, és döntetlent játszott a lettek és a kazahok ellen Reykjavíkban. Az északiak sztárja a svéd szövetségi kapitány, aki évek során igazi csapatot formált a futball tisztes iparosaiból.

 

A díjazásról
A magyar válogatott 12 millió eurónak már boldog tulajdonosa, amely összeg tovább gyarapítható. A csoportmérkőzések során minden győzelem további egymilliót ér, a döntetlenek ötszázezret. A legjobb 16 közé jutó csapatok újabb 1,5 millió eurót kasszírozhatnak, a negyeddöntő pedig már 2,5 milliót ér.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. közleménye

Miután Borókai Gábor 2018. június 20-val lemondott a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről, a kft. ügyvezetői tisztségét 2018. augusztus 3-val Kovács Ildikó tölti be.

A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (csődeljárás alatt) online felületén, a valasz.hu-n folyó tartalomszolgáltatás a mai nappal megszűnik.

A valasz.hu archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a Digitalstand.hu-n.

Budapest, 2018.08.03.

Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft.

Szeressük a szarkákat!

Mit jelent, ha nagyobb arányban jelennek meg szarkák a városban? Érdemes elgondolkodni rajta, mert amit a madarak jeleznek, az csak a jéghegy csúcsa. Akkor már elindult egy olyan folyamat, amit nehéz megállítani. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Az Özil-botrány utórezgései – focista a nagyhatalmi játszmában

Nem csitul a botrány Mesut Özil világbajnok labdarúgó körül. A harmadik generációs németországi török sportember rasszizmust kiáltott, és egy óvatlan lépése Recep Tayyip Erdoğan és Angela Merkel hatalmi küzdelmének részesévé tette. Részletek a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.

Csapó Gábor: lehet, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik

Nemcsak a magyar férfivízilabda-válogatott barcelonai Európa-bajnoki nyolcadik helye sokkolta a hazai közvéleményt, de a játéka is. Az okokról Csapó Gábor olimpiai bajnok pólóssal beszélgettünk, aki nem zárta ki, hogy a következő olimpiát már nélkülünk rendezik. Nagyinterjúnk a digitális Heti Válasz legfrissebb számában.