Sport

„Mondja el a véleményét a magyar futballról

/ 2017.02.22., szerda 16:32 /

Tizenegy kérdés a szurkolókhoz, egyeztetés a jövő bajnokságairól, reformjavaslat a játékvezetők működésére, üzenetek oda és vissza, házon belüli háborúk, stadionmizéria. Így kezdődött a focibajnokság tavaszi szezonja.

„A válogatott megtette, ami tőle telt, a gyerekek megint bolondulnak a fociért, Magyarország újra futballnemzet lehet. Az első három fordulóban engedjenek be ingyen mindenkit a meccsekre. Hadd szokjanak oda a gyerekek, és a feleségek is bökjék oldalba a férjüket azzal, hogy »Te, apa, engem is vigyél ki, cserébe olyan finom vacsorát kapsz, mint még soha«. (…) Ha most nem lovagoljuk meg az euforikus hangulatot, akkor soha. (…) Kiderült, igenis létezik magyar szurkolói kultúra. A kérés az hozzájuk, hogy menjenek el NB I-es, NB II-es meccsre is, vagy oda, ahonnan jöttek. A helyi vezetők szedjék össze magukat, és kezdjék el a szurkolók kívánságait valóra váltani. Ez Németországban is így működik.”

Dárdai Pál fenti szavai akkoriban hangzottak el, amikor az egész ország Eb-lázban égett. Nem üres szavak voltak, komolyan gondolta, amit mondott. Elindult az őszi szezon, a Debrecen ingyen engedett be 12 ezer nézőt a La Fiorita elleni Európa-liga selejtezőmeccsére, néhány helyen csökkentették a jegyárakat – és ezzel nagyjából ki is fújt az Eb hatása a hazai bajnokságra. A Nemzeti Sport által készített összesítés szerint az első három körben egy mérkőzésen sem volt hétezernél több néző, számításuk szerint az 1. fordulóra 16 248, a másodikra 17 018, a harmadikra pedig 15 695 szurkoló volt kíváncsi. „A labdarúgás a szurkolókért van” – reagált még a debreceni példára és az első három kör siralmas számaira a volt szövetségi kapitány. Majd eltelt pár hónap, s valami mégis történt.

Nyitás a szurkolók felé

Ez a valami a téli szünet után, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) részéről következett be: Mondja el a véleményét a magyar futballról címmel 11 kérdésből álló internetes kérdőívet tettek közzé a szurkolóknak. Mennyire játszik közre a bajnoki mérkőzések látogatottságában a színvonalasabb játék, a jegyek ára, a mérkőzésekre kilátogatók minél kulturáltabb kiszolgálása, vagy a nézőtéri szurkolói viselkedés? Szabályozná-e a külföldi játékosok számát a magyar klubokban? Hány csapat vegyen részt az NB I-ben és az NB II-ben? Hány mérkőzést közvetítsen a köztévé a bajnoki fordulókból? Fontosnak tartja, hogy több utánpótlásból jött futballista kapjon játéklehetőséget? Hogyan finanszírozná a klubokat Szükségesnek látja-e az NB II, a női foci és a futsal fejlesztését? Nagyjából ezeket a témákat érintik a kerdoiv.mlsz.hu oldalon megjelent, bárki által megválaszolható kérdések.

Ahogy Sipos Jenőtől, az MLSZ szóvivőjétől megtudtuk, a múlt héten feltett kérdőív kérdéseire folyamatosan érkeznek a válaszok. „A kérdőív fontos része a szurkolókkal folytatott kommunikációnak – mondta. – Számunkra az a lényeg, hogy megismerhessük mindazoknak a véleményét, akik vagy a lelátókról, vagy a tévéközvetítésekből követik a mérkőzéseket. A feltett kérdések inkább a magyar futball jövőjét befolyásoló témákat érintik, és a szurkolói vélemények támpontot adnak ahhoz, hogy milyen stratégia mentén és milyen irányba induljanak el fejlesztések.”

Egyesek szerint a kezdeményezés egyfajta választ jelent az MLSZ-t ért kritikákra, amiért a válogatott sikeres Eb-szereplése után sem járnak többen a meccsekre, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy bár az MLSZ egyetértett Dárdai kezdeményezésével az első három meccs ingyenessé tételéről, a klubok nem voltak partnerek az ötletben. Csányi Sándor, az MLSZ elnöke elismerte, hogy az elmúlt öt-hat év munkája után és a tervekhez képest a nézőszám tekintetében a legnagyobb a lemaradás.

Reformok a bíráskodásban?

A téli szünet szokás szerint az át- és leigazolásokkal telt, de mellettük felkapott hír lett Kubatov Gábor, a Fradi elnökének szilveszteri évértékelője és későbbi nyilatkozata, miután felemlegette a játékvezetők „nem túl konzekvens” bíráskodását. Az elnök szerint nemzetközi összehasonlításban is kirívó statisztika, hogy az őszi idényben a Fradi ellen kilenc 11-est ítéltek meg, míg csak kettőt rúghattak, valamint a klub focistái kapták a legtöbb sárga és a második legtöbb piros lapot. A vezetőedzőre, Thomas Dollra kétmillió forintos bírságot rótt ki az MLSZ fegyelmi bizottsága amiatt, hogy több alkalommal is kritizálta a bírók munkáját, amellyel „kétségbe vonta a versenysemlegesség elvének érvényesülését”.

„Számomra felfoghatatlan, hogy Magyarországon mindenkit büntetlenül lehet kritizálni, kivéve a labdarúgó-szövetséget és a bírókat. Hiányolom továbbá a transzparenciát és a konzisztenciát az MLSZ részéről. Sajnos, nem tudják megmondani, hogy miért mi jár. Ezen változtatni kell” – nyilatkozta Kubatov a döntés után. A változtatások közé sorolta többek között, hogy nyilvánosságra kell hozni a meccsek jegyzőkönyveit, az ellenőri és bírói jelentéseket, a bírók és a fegyelmi bizottság üléseinek jegyzőkönyvét, és azt is szükségesnek tartaná, hogy utóbb bele lehessen hallgatni a bíró és segítői meccs közbeni beszélgetésébe.

Bár Kubatov a rendszerváltás utáni legjobb MLSZ-elnöknek nevezte Csányi Sándort, és az apparátusi munkában látja a hibát, a szövetség első embere szerint Doll kvázi bűncselekménnyel vádolt meg „valakiket”, amikor azt állította, hogy azok a „valakik” úgy döntöttek, hogy a Fradi nem lehet bajnok. „Gyáva dolog az efféle, nem konkrét vád megfogalmazása, arra viszont sajnos alkalmas, hogy lejárassa az egész magyar labdarúgást, megkérdőjelezze a bajnokság tisztaságát. A bajnokságét, amelyet legutóbb éppen a Ferencváros nyert meg, tehát nemcsak a vetélytársak erőfeszítéseit, eredményeit értékeli le egy-egy ilyen ferencvárosi vezetői nyilatkozat, hanem a saját bajnoki címét is. Ráadásul régi tapasztalat, hogy a játékvezető bírálata általában a saját felelősségről és hibákról próbálja elterelni a figyelmet.”

Start előtt és után

A tavaszi kezdés előtti napokban a legfurcsább helyzet az volt, amikor kiderült, hogy felújítása után valószínűleg nem a házigazda Újpest FC avathatja fel első meccsével a megújult Szusza Ferenc Stadiont, hanem a jövőre új arénát kapó, és bő egy évre „otthontalanná” vált Vasas. A rekonstrukció idején az Újpest eleinte a Vasas Illovszky Stadionjában játszotta a hazai mérkőzéseit, ám ősztől az angyalföldiek létesítményének felújítása is elkezdődött, így most a lila-fehérek fogadják be a kék-pirosakat.

Az Újpest háza tája amúgy is bővelkedett a furcsaságokban: az UTE belga tulajdonosa nem vehette meg a stadiont, mert az állami tulajdonban van. Emellett az egyesület, azaz az UTE és a labdarúgó-szakosztály, az Újpest FC is egymásnak esett azután, hogy az Újpest FC közleményt adott ki arról, hogy szakértőjük hatvan hibát talált a felújítási munkálatokban, mire az UTE válasza az volt, hogy az Újpest FC valótlan tényeket állít, jogtechnikai csúsztatásokat tesz közzé hangulatkeltés céljából, melyek alkalmasak az UTE hírnevének csorbítására.

A stadion szerdai hatósági bejárásán talált apró hiányosságot péntekre sikerült helyretenni, így elvileg már semmi sem állt a szombati Vasas–Haladás mérkőzés útjában. Jegesedés miatt viszont gyakorlatilag használhatatlanná vált a pálya: a mérkőzést elhalasztották.

Rosta

Dévényi István

Találkozunk 2016-ban!

Mácsai: „Egy művésznek kötelessége, hogy aggódjon az országáért!”

Nyilván nem véletlen, hogy a hazai közállapotokat dicsérő költemény a magyar irodalomban nemigen született, azokkal perlekedő annál több – mondja Mácsai Pál. Az Örkény Színház igazgatóját Jordán Tamásról és a politikai üzenetekről is kérdeztük. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Így jutnak át az illegális migránsok még mindig Magyarországra

A jogi határzár, vagyis a menedékkérők elzárása újabb csatához vezethet Brüsszellel. A szerb határon viszont az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a migránsok sorban állnak azért, hogy a szögesdrótos táborba kerülhessenek, és százból kettő menedékjogot kaphasson. Részletek a friss Heti Válaszban.

Mit adtak nekünk a brüsszeliek?

Sokkal rosszabbul élnénk, és a kormány is jóval kevesebb eredménnyel büszkélkedhetne az uniós támogatások nélkül. A felhasználás hatékonyságán azonban javítani kellene – a saját érdekünkben. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre kiállítására

Már az első nap közel tízezren akartak bepréselődni a Louvre Vermeer-kiállítására, ami minden korábbi látogatási rekordot megdöntött. De mi a holland mester vonzerejének titka, és milyen más tárlatokért állnak sorba az emberek Párizsban, akár fél napot is? Részletek a friss Heti Válaszban.

Megszólal Ron Werber, és elmondja, szerinte ki a gyűlölet karmestere

Vezényletével épp 15 éve ütötte ki a Fideszt a kormányzásból az MSZP. Mi ugyanennyi ideje akarunk interjút készíteni vele. A jég most tört meg. Nagyinterjú Ron Werberrel a 2002-es kampány kulisszatitkairól és a 2018-as választások esélyeiről a csütörtöki Heti Válaszban.