Sport

Nem feltartott kézzel

/ 2017.01.11., szerda 17:24 /

Két éve nem volt módunk rá, hogy az ilyen idő tájt rendezett kézilabda-világbajnokságon szoríthassunk a férfiválogatottnak. Idén viszont ott leszünk a legjobbak között.

Van, aki szerint egy-egy szoros, hullámvasútszerűen alakuló kézilabdameccsből elég lenne csak az utolsó tíz percet megnézni, hogy megspóroljunk plusz 40 perc infarktusközeli állapotot, de sok magyar szurkoló örül most annak, hogy újra van miért rágnia a körmét. Jól tudják ezt, akik jártak már például a veszprémi kézilabdacsapat valamelyik hazai meccsén, és az utolérhetetlen helyi szurkolás után bedugult füllel léptek ki a szabadba. De azok is értik, miről van szó, akik követték a londoni olimpia Magyarország–Izland meccsét, átélve a hosszabbítás összes izgalmát, majd a győzelmi mámort az elődöntőbe jutásért.

Világversenyen először 1936-ban, az olimpián szerepeltünk, és a negyedik helyen végeztünk. Nyári játékokon azóta is a negyedik hely a legjobb eredményünk, de tekintetbe véve, hogy ma már jóval több ország küzd az olimpián való szereplésért, s hogy a tavalyira ki sem jutottunk, a negyedik helyezések igen értékesek. Férfi-kézilabdavilágbajnokságot 1958 óta tartanak kétévente; a legjobb eredményünk az ezüstérem volt 1986-ban, a legrosszabb pedig 2015-ben – utóbbira ugyanis ki sem jutottunk. Ezért is nagy szó, hogy most újra ringbe szállhatnak a mieink.

Az előjelek nem rosszak, hiszen a kifejezetten a vb miatt megrendezett Bygma Kupa felkészülési tornán az olimpiai bajnok dánok csak szoros meccsen tudták legyőzni a mieinket 24–21-re úgy, hogy a magyar csapat többször is vezetett a mérkőzés során, majd Izland és Egyiptom ellen győztek a mieink. A vb-n az első két csoportmérkőzésen szintén nehéz ellenfelekkel – az olimpiai bronzérmes németekkel és az Eb-bronzérmes horvátokkal – kezdünk (január 13-án és 14-én), de a magyarok fogadkoznak, hogy ellenük sem feltartott kézzel állnak ki a pályán. A következő mérkőzéseken Chile és Szaúd-Arábia ellen (január 16-án és 18-án) hozni kell a kötelezőt, majd ahogy a csoportkör eleje, úgy a vége, a fehéroroszok elleni mérkőzés sem lesz könnyű (január 20-án). Az optimistább forgatókönyv szerint ha az egyik erős ellenfelet elkapjuk, akkor nemcsak az teljesíthető, hogy csoportharmadikként jussunk tovább, de a második hely is sikerülhet.

A magyar csapat annak a spanyol Javier Sabaténak is köszönheti a vb-re való kijutást, aki a világ egyik legnagyobb és legnevesebb kézilabdaklubjában, a Telekom Veszprémben végzett edzői munkája mellett március óta ellátja a szövetségi kapitányi feladatokat is. Az ő válogatása alapján a veszprémi csapatból nyolc, a Mol-Pick Szegedből négy, a Grundfos Tatabánya KC-ből három, a Balatonfüredi KSE-ből egy, külföldi klubcsapatokból két játékos alkotja a magyar csapatot. Sabaté elsődleges vállalása, hogy a válogatott kijusson a vb-re, már sikerült, jó néhány idősebb játékosnak pedig ez az utolsó bizonyítási lehetősége világtornán.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.