Sport

Orbán, a lelkes globalista, feminista és multikulturalista?

/ 2017.01.11., szerda 15:30 /

Ön szerint mennyire szerethet Orbán Viktor egy olyan nemzetközi szervezetet, amely híve

  • a politikai korrektségnek,
  • a pozitív diszkriminációnak,
  • a multikulturalizmusnak és a feminizmusnak,
  • többet foglalkozik a harmadik világban élők, mint az európaiak sorsával,
  • vezetői pedig a globalizáció még további kiterjesztésével akarják fenntartani hatalmukat és növelni gazdagságukat?

A talán nem várt válasz: imádja. És ami legalább ilyen megdöbbentő, az érzelmek kölcsönösek, hiszen a magyar kormányfő e szervezet legfontosabb eseményein díszhelyen ül.

A szervezet pedig természetesen a nemzetközi labdarúgó-szövetség, a FIFA. Amelynek ugye Orbán még díjat is segített alapítani, a legszebb gólért járó Puskás-díjat, amelynek mostani hármas döntőjébe természetesen bele kellett kerülnie egy női meccsen esett gólnak, és amelyet végül egy tök ismeretlen maláj labdarúgó meglehetősen véletlenszerű találata nyert el.

És amely szervezet, a fent felsorolt elveknek megfelelően éppen most döntött úgy, hogy 2026-tól 32 helyett 48 csapat jut ki a vébére. A katolikus szentek száma nem emelkedik olyan ütemben, mint a vébérésztvevőké. Méghozzá úgy, hogy három csapatos csoportok lesznek, ahol nem lehet döntetlen, ezért jönnek a tizenegyesrúgások. Ami azt jelenti, hogy a csoportmérkőzések még az eddigieknél is szörnyűbbek lesznek, tele futottak még csapatokkal, amelyek a kapujuk elé beásva magukat próbálnak kitartani a tizenegyesrúgásokig. S mivel indokolja a FIFA elnöke, Gianni Infantino a változtatást? Hogy a labdarúgásnak „befogadóbbnak kell lennie”. Tisztára, mint egy kopaszra borotvált Angela Merkel-imitátor.

De most persze nem tiltakozunk, nem mondjuk, hogy mi kemény munkával és az eredményeinkkel akarunk kijutni a vébére, nem azzal, hogy felvizezik létszámot elérve, hogy a jó kétszáz FIFA tagállam negyede ott lehessen. Nem, a jelenlegi legsikeresebb magyar edző, a Németországban dolgozó Dárdai Pál azt mondja, hogy ez „jó lesz a kis országoknak, mint Magyarország”. És „álom a szurkolóknak”. Tényleg, csak nehogy infarktust kapjak majd az izgalomtól egy Burkina Faso–Üzbegisztán csoportmérkőzést nézve.

Merthogy még az sem igaz, hogy a változás annyira jó lesz nekünk. A plusz 16 csapat közül ugyanis csak kettő-három jöhet majd Európából, a többség Afrikából és Ázsiából érkezik, amely földrészek csapatai eddig sem mutattak sokat, de vélhetően a jövőben sok mezt és tévéközvetítést lehet eladni arrafelé, s legfőképpen nagyon sok szavazatuk van, amivel a székében tarthatják a FIFA új vezetőjét, a korrupt Sepp Blatter legjobb tanítványát. A lázadás éve? Nem a futballban, az biztos.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Ünnepel a Magyar Filmadatbázis

Két éve startolt el a legnagyobb hazai filmadatbázis, a Mafab.hu azzal a céllal, hogy egy közösségként fogja össze a hazai filmrajongókat.

László Zsolt: „Nekünk ki kell pusztulnunk”

Teljesíthetők-e Jézus tanításai ma, és egy nem hívő játszhat-e a szenvedéstörténetben? László Zsolt szerint erre is választ keres a Passió XXI. című előadás. A Radnóti Színház színészétől megkérdeztük azt is, dolgozna-e Vidnyánszky Attilával. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Merkel bukik vagy Erdoğan? – ez itt a kérdés

Kétséges Recep Tayyip Erdoğan többsége a hatalmát bebetonozó népszavazáson, emiatt fontos neki a nyugati törökség szavazata. A török politikusok kiutasítása miatti bosszúként havi 15 ezer migráns zúdulhat Európára. De kinek a karrierjébe kerül mindez: Merkelébe vagy Erdoğanéba? Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Kortársunk, Jézus Krisztus

Profi színházi előadás, gyülekezeti közösségi játék, rockoratorikus, illetve rockzenén alapuló produkciók: húsvét közeledtével megnéztük, milyen múlt- és jelenbeli passiójátékok készültek, s hogy melyik mit üzen a ma emberének. Részletek a friss Heti Válaszban.

Kihátrálhat a kormány a multikat szorongató csomag mögül

A multik megszorongatására szolgáló tervektől a kis magyar boltok is pánikba estek, ami elgondolkoztatta a kormányt. A Góliátok és Dávidok versenyébe a világ több pontján próbál az állam beleszólni – a friss Heti Válaszban bemutatjuk, mekkora sikerrel.

Szeressük a kiegyezést! Történészvita a 150. évfordulón

Elárulták a kiegyezés tető alá hozói március 15-ét, vagy éppen megvalósították a céljait? Miért értékelődött fel Kádár alatt 1867? A kiegyezés 150. évfordulóján ifj. Bertényi Iván és Hermann Róbert történészeket kérdeztük. Interjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.