Sport

Orbán, a lelkes globalista, feminista és multikulturalista?

/ 2017.01.11., szerda 15:30 /

Ön szerint mennyire szerethet Orbán Viktor egy olyan nemzetközi szervezetet, amely híve

  • a politikai korrektségnek,
  • a pozitív diszkriminációnak,
  • a multikulturalizmusnak és a feminizmusnak,
  • többet foglalkozik a harmadik világban élők, mint az európaiak sorsával,
  • vezetői pedig a globalizáció még további kiterjesztésével akarják fenntartani hatalmukat és növelni gazdagságukat?

A talán nem várt válasz: imádja. És ami legalább ilyen megdöbbentő, az érzelmek kölcsönösek, hiszen a magyar kormányfő e szervezet legfontosabb eseményein díszhelyen ül.

A szervezet pedig természetesen a nemzetközi labdarúgó-szövetség, a FIFA. Amelynek ugye Orbán még díjat is segített alapítani, a legszebb gólért járó Puskás-díjat, amelynek mostani hármas döntőjébe természetesen bele kellett kerülnie egy női meccsen esett gólnak, és amelyet végül egy tök ismeretlen maláj labdarúgó meglehetősen véletlenszerű találata nyert el.

És amely szervezet, a fent felsorolt elveknek megfelelően éppen most döntött úgy, hogy 2026-tól 32 helyett 48 csapat jut ki a vébére. A katolikus szentek száma nem emelkedik olyan ütemben, mint a vébérésztvevőké. Méghozzá úgy, hogy három csapatos csoportok lesznek, ahol nem lehet döntetlen, ezért jönnek a tizenegyesrúgások. Ami azt jelenti, hogy a csoportmérkőzések még az eddigieknél is szörnyűbbek lesznek, tele futottak még csapatokkal, amelyek a kapujuk elé beásva magukat próbálnak kitartani a tizenegyesrúgásokig. S mivel indokolja a FIFA elnöke, Gianni Infantino a változtatást? Hogy a labdarúgásnak „befogadóbbnak kell lennie”. Tisztára, mint egy kopaszra borotvált Angela Merkel-imitátor.

De most persze nem tiltakozunk, nem mondjuk, hogy mi kemény munkával és az eredményeinkkel akarunk kijutni a vébére, nem azzal, hogy felvizezik létszámot elérve, hogy a jó kétszáz FIFA tagállam negyede ott lehessen. Nem, a jelenlegi legsikeresebb magyar edző, a Németországban dolgozó Dárdai Pál azt mondja, hogy ez „jó lesz a kis országoknak, mint Magyarország”. És „álom a szurkolóknak”. Tényleg, csak nehogy infarktust kapjak majd az izgalomtól egy Burkina Faso–Üzbegisztán csoportmérkőzést nézve.

Merthogy még az sem igaz, hogy a változás annyira jó lesz nekünk. A plusz 16 csapat közül ugyanis csak kettő-három jöhet majd Európából, a többség Afrikából és Ázsiából érkezik, amely földrészek csapatai eddig sem mutattak sokat, de vélhetően a jövőben sok mezt és tévéközvetítést lehet eladni arrafelé, s legfőképpen nagyon sok szavazatuk van, amivel a székében tarthatják a FIFA új vezetőjét, a korrupt Sepp Blatter legjobb tanítványát. A lázadás éve? Nem a futballban, az biztos.

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Sürgető kihívások előtt a magyar gazdák

Az idei PREGA Konferencia és Kiállítás az agrárium digitalizációjával kapcsolatos kihívások kérdéseivel foglalkozott. 90 hazai és nemzetközi előadó, 30 szakmai kiállító és több mint 500 résztvevő – ez a III. PREGA számokban.

Amit álmunkban sem gondoltunk volna: egy év, két magyar Oscar

Egy évvel a Saul fia Oscarja és alig másfél héttel a Testről és lélekről Arany Medvéje után itt az újabb elképesztő magyar filmsiker: Deák Kristóf Mindenki című alkotása kapta a legjobb rövidfilmnek járó díjat vasárnap este a 89. Oscar-gálán Los Angelesben.

Népesedési csőd szélén az ország – mutatjuk az okokat

Legutóbbi évértékelőjén Orbán Viktor elismerte: egy, ám annál életbe vágóbb területen, a demográfia katasztrófa megállításában nem sikerült az áttörés. A friss Heti Válaszban áttekintjük, hogy miért vagyunk népesedési csődhelyzetben.

Magyarország adóparadicsom lett

A jelen körülmények között az a gazdaság jár jól, amely fel tudja hívni magára a tőke figyelmét; Európa országai ezen a téren is elkényelmesedtek – véli Pankucsi Zoltán, a Deloitte igazgatója. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Hamarosan a mozikban a Kincsem-film!

Március 16-tól látható a minden idők legdrágább magyar filmjeként beharangozott Kincsem. Herendi Gábor rendező a korszerű történelmi moziról, a nézőkért folyó versenyről és arról, mit keres a XIX. századi történetben Flour Tomi Mizuja. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Uralkodj, Britannia! – Újra összeáll az angolszász tengely?

A brit kormányfő nemrég arról beszélt Donald Trumpnak: ismét az angolszász országoknak kellene vezetni a világot. A Brexit után London új birodalmat akar létrehozni, és az unió elől elhalászná a nagy piacokat, például Amerikát, Indiát. Részletek a friss Heti Válaszban.

Hogyan csúszott félre az olimpia ügye?

Bezárkózó kommunikáció, az aláírók sértegetése, a vizes világbajnokság beruházásai körüli anomáliák: így vált közel egységes támogatottságú ügyből megosztó belpolitikai kérdéssé az olimpia. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.