Sport

Pitbullként küzdeni

/ 2017.01.25., szerda 17:59 /

Visszalépés. A magyar futballéletben sokaknak ez volt a reakciója a hír hallatán, hogy a Werder Bremen magyar játékosa, Kleinheisler László a tavaszt a Fradiban fogja tölteni. Az indoka egyszerű: végre játszani szeretne.

„Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl, éldegélt Csobánkán egy szegény legény, akit Lackónak hívtak. Ahogy cseperedett a fiú, édesapja rájött, hogy legnagyobb gyermeke istenadta tehetséggel van megáldva. Úgy szelídítette meg a legrakoncátlanabb labdát is, hogy annak az egész falu a csodájára járt. Így hát a szegény ember és felesége lemondott minden filléréről, hogy a kis Lackó elindulhasson a nagyvilágba szerencsét próbálni, hisz a tehetségének hetedhét országban sem volt párja. Telt-múlt az idő, és a család s a szegény legény álmai valóra váltak.” Így kezdődik a jó két éve készült pár perces riportfilm a szüleihez hazalátogató Kleinheisler Lászlóról azok után, hogy a Puskás Akadémiából az NB I-es Videoton csapatába került. Ahogy az apa fogalmazott, fiát „az Isten adta” nekik, és a szegény legény végre viszonozni tudta azt a sok lemondással járó támogatást, amit a szülei tettek azért, hogy kibontakoztathassa a tehetségét.

Bár a mesében volt visszaesés, amikor a Videotonban nem kapott játéklehetőséget. Aztán hogy, hogy nem, a válogatott szövetségi kapitánya váratlanul, öt nappal a norvégok elleni pótselejtező előtt behívta őt a nemzeti tizenegybe. „Hosszabb ideje ismerem, tudom, milyen képességei vannak, az U21-es csapatban jó benyomást tett rám. Möllerrel egyeztetve úgy láttuk, ő az egyik legjobb játékosunk. Ha jó labdarúgókat keresünk, nem mehetünk el mellette” – indokolta a döntést Bernd Storck a meccs előtt.

Kleinheisler meghálálta a bizalmat. Sokunk fejében ott élnek a képsorok, ahogy a játékos a norvégoknak rúgott – utóbb Eb-részvételt érő – gólja után nem a társai, hanem a pálya szélén álló kapitány karjaiba fut örömében. Pár hónapra rá pedig meg sem állt Brémáig, ahol a német első osztályú Werder Bremen 2016 januárjától hároméves szerződést kötött vele. Új csapatában hat bajnoki és egy Német Kupa-beli meccs jutott neki a tavaszi idényben, majd jött az Eb, ahol a magyar csapat meghatározó tagja volt és úgy játszott, hogy a csoportkör után az UEFA álomcsapatába is beválasztották.

Bár a torna után az 1860 München és a Bologna is jelentkezett a középpályásért, a brémaiak nem adták. Csakhogy az Eb-n szerzett combizomhúzódása lassan gyógyult, majd kiújult, és kölcsönadták a sereghajtó Darmstadtnak. Tizenkét meccs és egy gól volt Kleinheisler mögött az új edző érkezésekor, aki már nem számolt a játékával. Bár akarásban és munkában nem volt hiány (társai a Machine, azaz gép, illetve a Pitbull becenevet adták neki), olyan vélemény is megfogalmazódott róla, hogy a túlzott akarás sokszor görcsössé teszi a játékát, amitől hullámzó a teljesítménye.

Hogy miképpen folytatódik a mese azt követően, hogy a Darmstadt kölcsönadta a Fradinak, elválik. Számára most a játéklehetőség az igazán fontos. Arra, hogy e féléves kitérő után vissza akar térni Németországba, a legjobb bizonyság az, amit a Fradi.hu portálnak nyilatkozott: „Egyéni céljaim közül az egyik legfontosabb, hogy a következő fél évben minél tökéletesebben elsajátítsam a német nyelvet. Emellett természetesen gólt, gólokat akarok lőni, gólpasszokat akarok adni. Bízom benne, hogy a Ferencváros hasznára tudok válni.”

Rosta

Találkozunk 2016-ban!

Különleges Arany-estek

Három fővárosi színház is különleges programot kínál az Arany-emlékévben: a Katona félmaratont rendez, a Radnóti Színarany, az Örkény Aranyozás címmel tart előadást.

„Habony szegény fiú volt akkoriban, néha nálunk aludt a kanapén”

Ötven évet kellett várnia, mire filmet készíthetett az egykor a szovjet katonák által elkövetett nemi erőszakokról. Mészáros Márta rendező a héten mozikba kerülő Aurora Borealis – Északi fény történelmi hátteréről és rendkívül különös keletkezéséről. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Bizonyíték: a szovjet katonák tömegesen erőszakoltak meg nőket

Hogyan lett Magyarországon ’48-ra annyi kommunista, hogy átvehették a hatalmat? Miként győzött vidéken harcok nélkül a forradalom? Hogyan kerültek kulcsszerepbe a „kommunistamentők”? Miért akasztották fel őket utóbb? Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke 1956-ról. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.

Ezt nem értik a lengyelek az Orbán-kormányban

Két jó barát, mantrázzuk a mondást Magyarországról és Lengyelországról, de van legalább két ügy, amit Varsóban nem igazán értenek, ha az Orbán-kormányról van szó. A Heti Válasznak adott exkluzív interjújában Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter magyarázza el, hogy mivel és miért van gondjuk.

Kormánypárti abszurd: Semjén Zsolt hazaárulózza Navracsics Tibort

Váratlan nézeteltérés alakult ki a Fideszben: egyesek sátánoznak, mások eltartják maguktól a „Soros-tervet”. Azonban a valódi veszély nem a pénzember felől, hanem belülről fenyegeti Európát – egy konzervatív kiáltvány szerint eltűnik a kultúránk, ha nem születnek gyerekek. A csütörtöki Heti Válasz címlapsztorija.

Kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól

Nem kis részben a dolgozók kifacsarásán alapuló humánpolitika okozta a Ryanair botrányos járattörlési hullámát, de a vállalat némi fizetésemeléssel kezelheti a belső feszültségeket. Közben kezdhetünk búcsúzni több jól ismert légitársaságtól is. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Mi történt az EAST ’56-os dalával?

Rosszulesett a zenekarnak, hogy az ’56-os forradalom tavalyi évfordulóján nem az EAST legendás dalát és klipjét vették elő, de megértik. Móczán Péter basszusgitárost, az együttes alapítóját, vezetőjét az október 23-i életműkoncertjük előtt kérdeztük. Nagyinterjúnk a friss Heti Válaszban.