A labdarúgó-Európa-bajnokság előtt bemutatott Magyar csapat – Még ötven perc című dokumentumfilm egyedülálló idehaza, hiszen nálunk még nem készült szurkolói mozi. Muhi András Pires rendezőnek viszont sikerült az elmúlt négy évben a válogatott öltözőjében forgatnia. Láttuk, ahogy az idősebb játékosok – Gera Zoltán vagy Király Gábor – tanácsaikkal segítenek fiatalabb társaikon. Végignézhettük, ahogy Dzsudzsák Balázs csapatkapitánnyá érik, és láttuk, milyen pozitív szemlélet jellemzi a válogatottunkhoz friss levegőt hozó szövetségi kapitányt, Dárdai Pált. Muhi filmje a Magyarfutball, a 91. perc című elégikus dokumentumfilm folytatása volt. 2006-ban inkább a betegség tüneteit lehetett felmérni, mert a kilábalásra kevés remény volt. E két alkotáson kívül filmen inkább a múltba révedtünk, vagy a képzelőerőnket hívtuk segítségül. Több remek film született a kiábrándító jelen előli menekülésünkből.

Minden idők leghíresebb focifilmje az amerikai Menekülés a győzelembe (1981) magyar export: az alaptörténet – a második világháborús hadifogolytábor rabjai a német fogvatartókkal játsszanak barátságosnak induló meccset – Fábri Zoltán Két félidő a pokolban című 1961-es drámájának remake-je. (A Fábri alkotásában rejlő siker lehetőségét az akkor hollywoodi producerként, ma magyar filmügyi kormánybiztosként dolgozó Andy Vajna ismerte fel és közvetítette ki az amerikai stúdiónak.)

A távoli múltba vezet vissza a labdarúgásunk aranykorát némafilmes eszközökkel bemutató Régi idők focija. Sándor Pál filmjében a foci még játék és nem sport. De Minarik Ede mosodás, csapatvezető tragédiája éppen az, hogy többé már nem lehet pusztán lelkesedésből sikert elérni. Kiderül, hogy kell egy csapat, de kell még sok minden más is. Ahogy klasszisunk, Puskás Ferenc szállóigévé vált mondása tartja: kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci. Puskással eljutottunk a magyar film régi toposzához, az Aranycsapathoz. A csodacsatár főszereplőjét is a száguldó őrnagy ihlette, ahogy az évszázad mérkőzése, az angolok elleni 1953-as győzelem pesti fogadtatását feldolgozó 6:3, avagy Játszd újra, Tutti című Tímár Péter-film is legendás válogatottunknak állít emléket. De dokumentumfilmjeink, Almási Tamás Puskás, Hungary és Kocsis Tibor Magyarok a Barcáért című munkája arra figyelmeztet, hogy játékfilmen rengeteg el nem mesélt történetünk van még. Biztos akad rendező, aki ilyen szemmel nézi válogatottunk szereplését az Európa-bajnokságon. Talán egyszer újra visszatalálunk a jelenbe.