Sport

„Reméljük, lesz közös döntőnk”

/ 2018.02.07., szerda 18:12 /

Közel négy évtized után ismét születhet magyar érem a téli olimpián, miután az utolsót a Sallay–Regőczy jégtáncpáros szerezte 1980-ban. Liu Shaolin Sándor rövid pályás gyorskorcsolyázónak minden esélye megvan a dobogóra.

– A gyorskorcsolya a magyar sport legújabb sikerágazata az úszás, a vívás és az evezős sportok után. Nem nyomasztják az elvárások?

– Büszke vagyok, hogy eredményeink hatására ilyen sportágakkal emlegetik egy szinten a rövid pályás gyorskorcsolyát. Magyarországnak élő sportlegendái vannak, minden nap keményen dolgozunk azért, hogy közéjük emelkedjünk. Az elvárások is az eredményeinknek köszönhetők – ezt nem nyomásként élem meg, hanem motivál.

– A magyar férfiváltó a kvalifikációs világkupa-sorozatban nemhogy érmet nem szerzett, de még döntőt sem futott. Ez a szerencsén múlik, vagy máson is?

– A világkupa-sorozatban elkerült minket a szerencse. Az érthetetlen bírói ítélettől a peches bukásig mindent átéltünk. Azt, hogy ott a helyünk a legjobbak között, korábban már bizonyítottuk: tavaly márciusban a világbajnokságon, idén januárban pedig az Eb-n szereztünk bronzérmet. A váltó hatalmas koncentrációt és összhangot igényel.

– A világversenyek révén már jól ismerik az ellenfeleiket. Kit tart a legkeményebbnek?

– Stábunk mindent megtesz, hogy alaposan felkészülhessünk az ellenfelekből, mert ez valóban fontos. A nemzetek is eltérő iskolát képviselnek, de egyénenként is változhat a stílus. Kevésbé ismert versenyzőként könnyebb dolgom volt, de világbajnokként már belőlem is felkészülnek. Egy olimpián nincs könnyű ellenfél. Lesz nagyszerű formában lévő hazai versenyző, és holland is. Boldogan mondhatom, hogy testvéremet is a legkeményebbek közé sorolhatom. Egy legenda, az orosz színekben versenyző Viktor Ahn eltiltás miatt nem vehet részt a játékokon, de rajta kívül mindenki ott lesz, aki számít.

– Öccse egyszer úgy nyilatkozott, az egyik francia vetélytárs a pályán a verbális és fizikai brutalitás eszközeivel is él, például rámarkol az ellenfelekre, és még jó, ha csak combon. Ez nem tilos?

– Örök igazság a legtöbb sportágban, hogy amit nem „fúj le” a bíró, az szabályos. Nálunk elég nagy a „bírófaktor”, de ezzel nem szabad foglalkoznunk, hanem minél jobb teljesítményre kell törekednünk. Igyekszünk kedvesek lenni a bírókkal, mert az hosszú távon kifizetődőbb a hisztinél.

– Az ellenfelet kilökni, a hátulról érkező, gyorsabb versenyzőt feltartani nem szabad. Mégis, kicsit olyan a rövid pályás gyorskorcsolya, mint a nyílt vízi úszás vagy a vízilabda: vérre menő küzdelem zajlik. Olykor szinte egymás torkát is elvágják a pengével.

– Szerencsére a sérülések nem gyakoriak, szándékosságot pedig sosem feltételezünk. A verseny hevében sok minden megtörténhet. Ha agresszív ellenféllel szemben is meg kell állni a helyemet, fokozottan figyelek. Igyekszem a tudásommal kitűnni és a sebességemmel érvényesülni, nekem ez tűnik nyerőnek.

– Sokszor az öccse ellen is fut. Egy verseny során mennyit számít a testvérkapcsolat? Képesek lennének egymást is akadályozni?

– Nagyon jó érzés Ádóval versenyezni, ez adott esetben sokat számít. Alapvetően tudjuk segíteni egymást, reméljük, az olimpián is lesz közös döntőnk.

– Nem igazán erős a sportági lobbink. Míg a női műkorcsolya és a páros műkorcsolya ítészei között lesznek magyar bírók az olimpián, a short track csupán egy magyar videobírót és egy bíróasszisztenst kapott.

– Annyit kell dolgozni, hogy ezen ne múljon semmi.

Rosta

Szőnyi Szilárd

Találkozunk 2016-ban!

Magyaroktól ideges a New York-i elit

Egy új médium mindig politikai káosszal köszönt be, ez köti össze korunkat a harmincéves háború korával, Daniel Kehlmann új regényének témájával. A német sztárszerző egy magyar írót tart nemzedéke legnagyobb tehetségének. Nagyinterjúnk a csütörtöki Heti Válaszban.

Az 1968-as esztendő – Orbán is ehhez képest határozza meg önmagát

Még huszadik századi mércével is kivételesen sűrű esztendő volt 1968. A fél évszázaddal ezelőtti történelmi sorsfordító a jelenből nézve gyökeresen eltérő értelmezéseket kap: egyeseknek Európa új tavaszát jelenti, másoknak a popkultúra kezdetét, vagy a hagyományos értékre épülő világ széthullását. Részletes háttér a csütörtöki Heti Válaszban.

Népművészeti nagyhatalom vagyunk – megnyílt az idei Nemzeti Szalon

A hagyomány nem egy porosodó, kőbe vésett, mozdulatlanságra ítélt valami, hanem folyamatosan változik, sőt, mi magunk is hagyományt teremtünk – erről is szól az idei, augusztus 20-ig látogatható Nemzeti Szalon a Műcsarnokban. A népművészet először mutatkozik be az intézményben, a siker borítékolható. Részletek a friss Heti Válaszban.

Óriási fordulat: Macron nyit a katolikusok felé

Az állam és egyház elválasztását államideológiaként kezelő Franciaország államfője szokatlan gesztusokat tartalmazó beszédet mondott katolikus vezetők előtt. Emmanuel Macron ezzel új fejezetet nyitna a keresztény egyházzal, és az iszlámnak is üzen. Részletes háttér a friss Heti Válaszban.

Bay Zoltán emlékkiállítás nyílt a Csopában

Bay Zoltán kutatóprofesszor kiemelkedő munkássága előtt tisztelegve, illetve a róla elnevezetett kutatóközpont megalapításának negyedévszázados fennállására tekintettel, a 2018-as évben ünnepi eseménysorozat vette kezdetét.

Jövőre pótvizsgázhat az ellenzék – lesznek-e új Márki-Zay Péterek?

A Fidesz a parlamenti választáson csak a budai és a belső pesti kerületekben múlta alul 2014-es önmagát. A 2019-es önkormányzati voksolás mégis ígér komoly városi csatákat – legalábbis összellenzéki, Márki-Zay Péter típusú jelöltek esetén. Részletes elemzésünk a csütörtöki Heti Válaszban.

Heti Válasz: Gulyás Gergely lehet a kancelláriaminiszter

Gulyás Gergely vezetheti az újraszabott kancelláriát Lázár János helyett – derül ki a csütörtöki Heti Válasz kormányzati változásokat összegző cikkéből. Arról is írunk, hogy közben gigászi küzdelem bontakozik ki az EU új hétéves költségvetéséről.